Dr. Dérer Istvánnal, a MOHOSZ Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ főigazgatójával készült interjúnk rávilágít a hazai horgászat és halgazdálkodás előtt álló kihívásokra és a jövőbeni tervek főbb irányaira, hangsúlyozva az ágazati szereplők közötti szoros együttműködés fontosságát.

Az elmúlt időszakban a MOHOSZ a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia (NHTS) kialakítására is fókuszált, melynek keretében cél, hogy a horgászati szempontok mellett szélesebb társadalmi érdekeket szolgáló fejlesztések is megvalósulhassanak. Az Országos Horgászturisztikai Hálózati Program (OHHP) keretében több minisztérium és a MOHOSZ együttműködésével projektirányító munkaszervezet jött létre. A cél olyan vízparti találkozási pontok kialakítása, amelyek nem csupán a horgászokat, hanem a helyi lakosságot és a turistákat – például a kerékpárosokat és a természetjárókat – is vonzzák. Ezek a közösségi terek alapvető szolgáltatásokat, például büfé jellegű étkezést, de ismereteket és élményelemeket kínálnak majd. A fejlesztések hosszú távú fenntarthatóságát biztosítja, hogy az öt éven túl sem kerülhetnek más funkcióba vagy tulajdonba, amíg az állami vízterületek halgazdálkodási jogát horgászszervezet gyakorolja.

A halgazdálkodás és élőhelyfejlesztés terén kiemelt szerepet kap a Magyar Akvakultúra és Halászati Operatív Program (MAHOP Plusz) 24 milliárd forintos kerete, amelyből a horgászszervezetek is részesülnek. A MOHOSZ közfeladat-ellátása uniós elismerése révén 100%-os támogatási intenzitással vehet részt a pályázatokon, és végezhet például élőhely-fejlesztéseket az általa kezelt állami tulajdonú vizeken. Az élőhely-fejlesztési programok a korábbi ciklushoz képest újdonságként jobban kapcsolódnak az általános ökológiai biztonság megteremtéséhez és a vízellátás biztonságához. A fejlesztések célja olyan komplex rendszerek rehabilitációja, amelyek egyaránt figyelembe veszik az éghajlatváltozás hatásait és a horgászok igényeit. Ezzel összefüggésben a MOHOSZ kiépíti a magyar élővizek monitoringhálózatát, amely okos eszközökkel gyűjtött adatok révén megalapozhatja a későbbi beavatkozásokat, mint például a haltelepítéseket.

A kisebb méretű vízkezelő szervezetek támogatására a tervek szerint egy intervenciós géppark is létrejön. Mivel a legtöbb horgászszervezet nem képes megvenni és hatékonyan üzemeltetni ezeket a gépeket, belső, nonprofit pályázati rendszeren keresztül biztosítják majd a mederkotró, a hínárvágó és más halgazdálkodást segítő eszközök használatát. A pályázatok révén a valódi szükség szerint rangsorolják az igényeket, segítve ezzel a kisebb vízkezelőket. A monitoring rendszer, a géppark és az élőhelyfejlesztés együttes célja, hogy a vizek biztonsága és az állomány szerkezetének átalakítása megalapozza a további, szakmai alapú fejlesztéseket, a haltelepítéseket.

Dérer István kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztés (K+F) szintén kiemelt terület, különös tekintettel a termelésre gyakorolt hatásra és a halegészségügyi biztonságra. A MOHOSZ célja, hogy olyan kutatókat alkalmazzon, akik gyakorlati eredményeket produkáló programokat dolgoznak ki. Ezen K+F programok eredményeit közérdekből nyilvánosan hozzáférhetővé fogják tenni. A MOHOSZ és a haltermelők közötti együttműködés létfontosságú, hiszen a horgásztársadalom a hazai haltermelés 25%-át közvetlenül felvásárolja.

A hazai halfogyasztás ösztönzése is fontos cél. A MOHOSZ szerint a halfogyasztás növelése közös érdek. Jelenleg sokan idegenkednek a hal feldolgozásától. Ezért a MOHOSZ támogatja a MA-HAL vezetésével közösen tervezett „fogd meg, pucold meg, vidd haza, edd meg” szemléletet, és dolgozik olyan programok kidolgozásán, amelyek segítik a hazai halfogyasztás növelését. A népszerűsítésre szánt forrásokat a MAHOP marketingalapjaiból vagy saját forrásból biztosítják, hiszen a halfogyasztás népszerűsítése a MOHOSZ 38 közfeladata között is szerepel. Cél a magyar halfogyasztás fellendítése, és a közvéleményben a feldolgozás, illetve a halételek elkészítésének népszerűsítése. Kiemelt szempont a hazai természetes vizekből származó halak húsminőségének hangsúlyozása, amelyek egészségesebbek lehetnek, mint a hormonokkal és gyógyszerekkel kezelt, ketreces ipari tenyésztésű tengeri halak. A Dérer Istvánnal készített interjúból kiderül, hogy a MOHOSZ komplex, átfogó szemlélettel közelíti meg a horgászat jövőjét, melynek alappillérei az együttműködés, a fejlesztés, a kutatás és a hazai halfogyasztás fellendítése. A cél a halgazdálkodás és a horgászat fenntartható fejlődése, amely egyúttal a vízparti turizmust és a szélesebb társadalmi érdekeket is szolgálja.