Aszályvédelem és halgazdálkodás: Új együttműködési lehetőségek?
A „Vizet a tájba” program keretében számos holtág vízpótlása zajlik, de mi a helyzet az intenzív halgazdálkodással? Cikkünkben a komplex rendszer aspektusait ismerhetjük meg a Energiaügyi Minisztérium válaszaiból.

A kormány számára kiemelten fontos természeti értékeink megőrzése és fenntartása, így vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme is. A halastavak az üzemeltetési sajátosságaikból, illetve üzemrendjükből adódóan a vízvisszatartásban viszonylag korlátozott szerepet töltenek be, inkább mezőgazdasági vízhasználatnak minősülnek. A mezőgazdasági vízszolgáltatás adatai alapján a halastavi vízhasználat engedélyezett területe országosan 21 629 hektár, a megrendelt vízmennyiség pedig 279 675 958 m3(július 17-i adatok).
A horgászati hasznosításban levő holtágak fontos tározókapacitást jelentenek, a vízmegtartás és a horgászati hasznosítás érdekei ezen a ponton találkoznak. Ennek megfelelően számos nem állami kezelésben levő holtág került bevonásra az Aszályvédelmi Akciótervbe, eddig 57 holtág vízpótlását végeztük el, vagy végezzük most is és további holtágak bevonása várható. Ez eddig összesen 18 millió m3 többletvíz megtartását tette lehetővé. Jó példaként hozható fel az Ős-Dráva vízpótló rendszer üzemeltetése, amely több, horgászati hasznosításban lévő holtág feltöltését is biztosítja (pl. Mailáthpusztai tó, Bresztik-tó, Piskói-tó, Sellyei-tó), de hasonlóan eredményes a Lónyay-főcsatorna vízpótlása, amely számos mesterséges horgásztó vízpótlását teszi lehetővé.
A vízgazdálkodásban érintett minisztériumok és szakmai szervezetek együttműködésének központi platformja a 2024 év végén létrejött Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, amely keretet biztosít a tárcákon átívelő kérdések egyeztetésére; a vízgazdálkodási, a fenntartható mezőgazdasági, a terület- és településfejlesztési, valamint a környezeti és tájvédelmi szempontok összehangolására. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) már télen országos vízvisszatartási üzemrendet hirdetett az, a belvízelvezető rendszereket lezártuk, a csapadékot helyben tartottunk, az öntözőrendszereket – akár két hónappal – a szezon előtt feltöltöttük, hogy a visszatartott vízmennyiséget maximalizáljuk. Ennek köszönhetően a hidrometeorológiai viszonyoktól függően idén már több hónapon keresztül több víz érkezett az országba, mint amennyi elhagyta. Az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a jogszabályi környezet vízmegtartás szempontú felülvizsgálata is megindult. Ma már a vízügyi igazgatóságok törvényben rögzített feladata a vízvisszatartás és a vízhiány elleni védekezés.