Az időjárás idén sem könnyítette meg a hazai haltermelő gazdaságok dolgát, az aszály okozta

nehézségek ellenére azonban idén is bőven jut majd kiváló minőségű magyar hal a karácsonyi

kínálatba. A tógazdaságok emellett a horgászati célú haltelepítésére is jelentős mennyiséget

különítettek el – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Akvakultúra és

Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL), valamint a Magyar Országos Horgász Szövetség

(MOHOSZ) által tartott közös sajtótájékoztatón.

A 2024-es év a haltermelő extenzív tógazdaságok számára vegyes képet mutatott. A tavalyi évhez

hasonlóan, a haltermelők számára az időjárás, különösen a vízminőség és a vízszint ingadozása

jelentős hatással volt a termelési folyamatokra. Számos dunántúli halgazdaság komoly vízhiánnyal

küzdött, ami negatív hatással volt a termelésre, az alacsony vízszint ugyanis kedvezőtlen termelési

közeget nyújt a halaknak. Ennek a jelenségnek az egyik fő következménye az oxigénhiányos

halpusztulás, valamint a súlygyarapodás lelassulása. Mindez komoly anyagi veszteséget okoz a

tógazdaságoknak. Az Alföldön az öntözőcsatorna-hálózat meglétének köszönhetően jobban

megoldható a vízutánpótlás biztosítása, azonban a szivattyúk üzemeltetéséből adódóan ennek

komoly elektromos áram igénye van, ami többletköltséget jelent.

A hazai halgazdaságok már gőzerővel dolgoznak, ami nem véletlen: a karácsonyi időszakban

értékesítik a megtermelt étkezési célú hal 55-60 százalékát. A felkészültség teljes, mivel az őszi

lehalászásokra a legalkalmasabb időszak az október és december közötti időszak. A gazdaságok

legnagyobb nehézsége ilyenkor a megfelelő létszámú idénymunkás toborzása, a lehalászás, a

válogatás és a szállítás ugyanis komoly erőforrásokat igényel az év ezen időszakában.

Az étkezési ponty és ragadozó fajok esetében – ide tartozik a magyarok körében közkedvelt

szürkeharcsa, az afrikai harcsa és süllő – a megszokott magas minőség biztosított. A hazai fogyasztók

így a 2024-es karácsonyi menü alapanyagát is kiváló minőségű magyar halak közül válogatva

vásárolhatják meg. Az év végi ünnepi időszakban a tradicionális szokások kerülnek előtérbe, emiatt

még mindig a ponty a legkelendőbb. A kínálat az élő haltól a különböző feldolgozottsági fokú (patkó,

filé) termékig terjed. A ponty mellett keresett halfaj a busa és az amur is, a szálkától ódzkodó

fogyasztók pedig előszeretettel választják a ragadozó fajokat, a harcsát és a süllőt. Az elmúlt években

megfigyelt trend várhatóan az idén is megjelenik majd: míg az idősebb generáció inkább az élő halat

keresi, a fiatalok az egyre magasabb feldolgozottsági szintű termékeket részesítik előnyben. A változó

fogyasztói igényeket a hazai tógazdaságok is érzékelték és igyekeznek minél szélesebb

termékpalettával kiszolgálni a vásárlókat.

A hazai gazdaságok ugyanakkor nem csak étkezési célra nevelnek halat, a termelési ciklus

megkezdésekor minden esetben figyelembe veszik a horgászok igényeit is. Az éves megtermelt

mennyiség mintegy 40 százalékát a horgászati célú hal előállítására kötik le a haltermelők. A MOHOSZ

és a MA-HAL stratégiai együttműködésének köszönhetően évről évre nő a horgászati célú

haltelepítések volumene, amit a MOHOSZ által a célzott telepítési pályázatokra fordított

keretösszegek emelése is ösztönöz. A horgászok az elmúlt években nem csak a pontyot, hanem az

őshonos ragadozókat és keszegféléket is keresik, ami nagyban hozzájárul természetes vizeink

halösszetételének diverzifikálásához.