A SIRHA Budapest kiállításon, 2026. március 3-án megrendezett sajtótájékoztatón jelentették be a „Kapj rá!” halfogyasztást népszerűsítő kampány újabb szakaszának aktualitásait. A MAHOP Plusz keretében megvalósuló program rávilágít, hogy a hazai akvakultúra nemcsak kiváló minőségű élelmiszert biztosít, de a klímaváltozás elleni küzdelemben és a vízbázis megóvásában is kulcsszerepet játszik.

A sajtóeseményen a szakma képviselői osztották meg gondolataikat a magyar halágazat jelenlegi helyzetéről és a jövőbeli kitörési pontokról.

Világviszonylatban is egyedülálló a hazai tógazdálkodás

Puskás Nándor, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke beszédében hangsúlyozta a magyar halgazdálkodás ökológiai jelentőségét. Kiemelte, hogy a magyar tógazdasági akvakultúra egy világviszonylatban is egyedülálló, kifejezetten környezettudatos termelési technológiát alkalmaz.

A hazai tógazdálkodás legfőbb ismérvei a MA-HAL elnöke szerint:

• A termelés során a halgazdaságok nem használnak vegyszereket és gyógyszereket.
• A halak növekedéséhez szükséges fehérjét nem külső forrásból viszik be a rendszerbe, hanem azt a tavak természetes táplálékbázisa biztosítja.
• Az ágazat nem feléli a természeti erőforrásokat, hanem fenntartja és folyamatosan megújítja azokat.
• A hazai 26 ezer hektárnyi halastófelületen éves szinten mintegy 350 millió köbméter vizet tartanak meg, gazdagítva ezzel Magyarország édesvízkészletét.

Puskás Nándor aláhúzta: ez a tevékenység egy rendkívül komplex gazdasági, természetvédelmi, vízgazdálkodási és klímaszolgáltatási értéket tart fenn. „Aki a magyar halakat választja, akár az ünnepi, akár a hétköznapok asztalára, az nemcsak az egészségét védi ezzel, hanem a környezetét is” – zárta gondolatait az elnök.

Kormányzati célok, exportnövelés és a szezonalitás csökkentése

Szigeti Szabolcs, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a kampány stratégiájáról és az ágazati eredményekről számolt be. Elmondta, hogy a magyar halfogyasztás erős szezonalitással küzd, hiszen a forgalom mintegy egyharmada a karácsonyt megelőző időszakra összpontosul. A kampány egyik kiemelt célja ezen időszak kiszélesítése, amelyre kiváló alkalmat teremt a húsvét előtti böjti időszak is.

A helyettes államtitkár ismertette a legfrissebb, 2024-es kereskedelmi adatokat is:

• A magyar halexport elérte a 6800 tonnát, míg az import 27 000 tonnát tett ki.
• Bár az import aránya magas, az export az előző évekhez képest 24%-os növekedést mutatott.
• A jövőbeli stratégiai cél az export további növelése és az import arányának visszaszorítása.

Szigeti Szabolcs felhívta a figyelmet a feldolgozottsági szint növelésének elengedhetetlen szükségességére is, mivel a modern fogyasztók elsősorban a szálkamentes, filézett termékeket részesítik előnyben. Ehhez a MAHOP Plusz keretében folyamatosan elérhetők a szükséges pályázati források az akvakultúra-beruházások és a halfeldolgozás támogatására.

Európai élvonalban a magyar afrikaiharcsa-termelés

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője rámutatott, hogy bár az elmúlt években sikerült növelni a hazai halfogyasztást, Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban. Ennek javítását célozza a 2025. január 1. és 2029. december 31. között zajló, második ciklusába lépett kommunikációs kampány.

Kiemelte ugyanakkor az ágazat komoly sikereit: az afrikaiharcsa-tenyésztés 5500 tonnás volumenével az Európai Unióban az első, míg a pontytermelés a maga 16 000 tonnájával a harmadik helyen áll. A kampány során kiemelt hangsúlyt fektetnek a földrajzi árujelzővel védett magyar fajták – mint a szilvásváradi pisztráng, az akasztói sziki ponty és a balatoni hal – gasztronómiai népszerűsítésére. A kampányhoz kapcsolódó receptek és konyhatechnológiai leírások a kapjra.hu oldalon is elérhetők.