Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a 2022-ben elfogadott Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv messze túlmutat a puszta haltermelésen: fókuszban a tógazdálkodás komplex, vízvisszatartó és talajvíz-utánpótlást biztosító szerepe. Ahogy a magyar kormányzat a 2025-ös aszály tanulságait levonva új vízügyi stratégiát épít, úgy nyílnak meg új üzleti perspektívák a halgazdálkodásban.

A 2022-ben elfogadott, 2030-ig szóló Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv hangsúlyosan foglalkozik a tógazdálkodás vízgazdálkodási, vízvisszatartó, talajvíz-utánpótlást biztosító szerepével, és kiemelt feladatként kezeli ennek fenntartását. Az üzemeltetett halastavak több mint 20 000 hektáros vízfelülete jelentősen növeli a szárazabbá váló Kárpát-medencében a vízi és vizes élőhelyek kiterjedését, így fontos szerepet játszik vízgazdálkodási szempontból. A halastórendszerek azáltal, hogy a tavaszi vízfelesleg idején betárazott vizet a nyári aszályos időszak során haltermelésre használják, hozzájárulnak a vízgazdálkodás javításához, a vízkészletek megőrzéséhez és az árvíz-, belvíz- és aszálykárok mérsékléséhez.

A „Vizet a tájba” program keretében konkrétan a halastavakra vonatkozó ütemterv vagy stratégia nem áll rendelkezésre, de a Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv részletesen foglalkozik a halastavak tájban betöltött fontos szerepével. A vízgazdálkodási törvény jelenleg is lehetővé teszi a tógazdaságok számára a tél végi többletvizek vízkészletjárulék fizetésétől mentesített betárolását. A MAHOP Plusz 2025. július 10-én megjelent „Akvakultúra beruházás támogatása” c. pályázati felhívása támogatja a halastavak kotrását/iszaptalanítását, valamint a hordalék halastavakba kerülését megelőző ülepítő egységek kialakítását, ami hozzájárul a halastavak víztároló kapacitásának növeléséhez. A 2025-ös nyári aszály negatív hatásainak csökkentésére a magyar kormány létrehozta az Aszály Védelmi Operatív Törzset (AVOT). Az AVOT kapcsán bekérésre került azon halastavak listája, melyek jelenleg szárazon állnak, de feltöltésükkel a vízvisszatartást tudnák szolgálni. Ezen adatbázis átadásra került az OVF-nek, akik azt megvizsgálták és szabad vízkészlet rendelkezésre állása, illetve műszaki kivitelezhetőség esetén megkezdik a feltöltésüket. A minisztérium ismertette, hogy az előzőek mellett felmérésre kerül annak lehetősége, hogy a halastavak lecsapolásakor keletkező víz miként illeszthető be a térségi vízvisszatartásba, a befogadóba történő bevezetés helyett.