„Az agrárium, a vidék Magyarországának az ügyével szolgáljuk a hazát”
„Az agrárium, a vidék Magyarországának az ügyével szolgáljuk a hazát”
A márciusi ifjak lerakták a vidék Magyarországának az alapkövét, mi pedig folytatjuk az építkezést. Újabb és újabb támogatásokkal, modernizációval, fejlesztési forrásokkal, innovációkkal, a modern tudomány vívmányaival segítjük a magyar gazdákat – mondta Nagy István agrárminiszter március 14.-én, az 1848. március 15-e alkalmából rendezett ünnepségen a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
Nagy István szerint a márciusi ifjak példája, ’48 üzenete minden magyar öröksége. S bár 177 év alatt nagyot fordult a világ kereke, van, ami nem változott: ahogy akkoriban, úgy most sem akarnak mást a magyarok, mint békét és szuverén, szabad Magyarországot.
„Nekünk ma a bécsi udvar helyett, a brüsszeli udvar diktál. Előírja, hogy kit engedjünk be a határainkon, kivel éljünk együtt, hogyan neveljük a gyerekeinket, mennyi pénzt hajtsunk be a magyaroktól, a nyugdíjasoktól, családoktól, a vállalkozóktól. Háborúba és esztelen költekezésbe akarnak minket hajszolni, nekik Ukrajna az első! – hangsúlyozta a miniszter, majd leszögezte: „a Hősök ma is mi vagyunk, a Lázadók, akiknek a gerince soha nem hajlik meg, akiknek mindig Magyarország az első.”
A gazdákkal közösen azért dolgozunk, hogy erős, versenyképes agráriumot és élelmiszeripart teremtsünk, amely sikerrel legyőzi az akadályokat, és amely biztos megélhetést, boldogulást nyújt az ágazat szereplőinek és képes az önellátásra – közölte a tárcavezető.
A magyar agrárium megújításának történetébe az elmúlt években sokan beírták nevüket. A legkiválóbbakat pedig a nemzeti ünnepünk alkalmából is köszöntötték.
Az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Évfordulója, március 15-e alkalmából Nagy István agrárminiszter úr 99 kitüntetést adott át. A kitüntetettek között volt kollégánk, Hajtun György, akinek a Miniszter úr Zöld Toll Díjat adományozta a hazai halgazdálkodási, halászati és akvakultúra ágazat népszerűsítésében, érdekképviseletében, és a tényszerű tájékoztatásban vállalt szerepéért.
Dr. Nagy István miniszter úr az Életfa Emlékplakett Arany fokozatát adományozta Dr. Müller Tibor, a Szarvas-Fish Kft. nyugalmazott gazdasági igazgatója részére, az intenzív akvakultúra tudományának és gyakorlatának fejlődése érdekében végzett eredményes munkájáért.
Agrárminiszter Úr az Életfa Emlékplakett Ezüst fokozatát adományozta
Mihálffy Ferenc, a Tógazda Zrt. Csertői üzemegységének vezetője részére, a hazai akvakultúra fejlődése, valamint a tógazdaságok fenntartható működtetése érdekében végzett kiváló munkájáért.
Írta: Hajtun György
Beszámolók
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet nyilvános adatai a csatolt dokumentumokban érthetők el:
Egyre népszerűbb a püspökpusztai csukapörkölt főzőverseny
Immár tizenegy éve, hogy február utolsó szombatján Dávodon rendezik meg az évadnyitónak is nevezett püspökpusztai csukapörköltfőző versenyt. A főzőverseny ötlet és megvalósító gazdája Horváth Árpád, aki ma már nem a halászatban dolgozik. Az idei versenyt Dávodon belül új helyszínen szervezték, ami a 38 versenyző csapatot egyáltalán nem zavarta meg, ugyanis mindenki a legjobb teljesítményét nyújtotta.
Egy évtizeden keresztül a Szigeti csárda előtti teret lengte be a pörkölt illata, míg idén a Ponty-Papa rendezvényház adott otthont a versenynek. Horváth Árpád szeretettel említi az előző helyszínt, mert minden igényt kielégítettek a versenyzők számára. A váltásra azért volt szükség, mert a sátrakat hét éve a Ponty-Papa rendezvényház tulajdonosa, a névrokon Horváth Roland építteti fel a kollégáival, s a helyszín változtatásával tulajdonképpen haza érkezett a rendezvény. A Ponty-Papa rendezvényház nem csak a helyszínt biztosítja, hanem különböző díjakkal is szponzorálja a rendezvényt. S ami a legfontosabb, a versenyzők is azonnal megkedvelték az új helyszínt, mert kulturált, színvonalas az ellátás, a sátrak elrendezése. Talán az új helyszínnek is köszönhető, hogy soha ennyi versenyző nem indult a versenyen, amely már egész korán nemzetközivé nőtte ki magát. A déli szomszéd országokból évek óta érkeznek a rendezvényre a versenyzők.
Horváth Árpád magánemberként szervezi, finanszírozza a főzőversenyt. Az első főzőverseny szervezésekor még halőrként dolgozott egy bajai horgászegyesületnél, ma már egzisztenciális okokból egy villamossági cégnél keresi a kenyerét. A hal azonban továbbra is meghatározó az életében, hiszen egészen fiatal kora óta áll oda a bogrács mellé. Számos korábbi halfőző versenyen vett részt úgy, hogy a pontyhalászlé főzőversenyt megnyerte, így a kupákból is komoly gyűjteményt őriz a vitrinjében. Árpád büszke arra, hogy Bálint fia is „megfertőződött” a hal szeretetével, olyannyira, hogy Bálint éppen tíz évvel ezelőtt Nagybaracskán megnyerte a nagy hírű Sobri Kupát. (Csak zárójelben: ezen a versenyen e sorok írója is részt vett a zsűrizésben, így igazolhatja, hogy az anonim bírálat során valóban a legfinomabb ponty halászlé nyerte az első díjat.) Bálint már 23 éves, az óbudai egyetem informatikai szakon tanul.
Az idei versenyre az ország minden szegletéből érkeztek versenyzők, de jöttek halfőzők Szerbiából, Horvátországból is. Árpád szerint fontos, hogy ne csak a pontyot, harcsát népszerűsítsék a halfőző versenyeken, hanem a csukát is. A versenynek is köszönhetően az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a csukaételek főzése. A csuka emberi táplálékként kedvelt, rendkívül tiszta, fehér húsú és ízletes, de szálkás hal. Húsminőségét befolyásolhatja a víz tisztasága, melytől kedvezőtlen esetben iszapízűvé válhat, valamint a ragadozó által elfogyasztott táplálék tulajdonsága is. Húsa kiválóan alkalmas halászlé készítéséhez. Megsütve tűzdelik vagy töltik, de népszerű a húsából készített pörkölt vagy a káposztás csuka is. Az idei csukapörkölt főzőversenyen már két kategóriában hirdettek eredményt, mert a pörköltön kívül többféle ízletes csukaétel készült a bográcsokban. Az idei évben gombás csuka mellett készült csuka halászlé, párolt, rántott, káposztás csuka is. És nem maradhatott el a fánksütés sem, hiszen öt kilogramm lisztből a dávodi nyugdíjas klub asszonyai lepték meg a zsűrit és nagyközönséget a szalagos, lekvárral ízesített fánkkal.
Alcím: Cél a csuka népszerűsítése
Minden évben kérdés volt, hogy lesz-e elegendő alapanyag a csukaételek főzéséhez, mivel februárban a horgászok számára tilalmi időszak van a csuka fogására. A klímaváltozás sem kedvez a csuka szaporodásának, mert a hidegebb, mérsékelt égövi időjárást kedveli, így a melegebb évszakokban kevesebb példányt tudnak a horgászok kifogni a természetes vizekből. Árpád ezt azzal igazolta, hogy kisszerszámos halászként október elejétől január 31-ig csupán két csukát tudott kifogni. Árpád szerint a csuka lassan el fog tűnni a vizeinkből, s a helyét a süllő fogja átvenni.
A főzéshez szükséges csukamennyiséget immár hét éve a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) biztosítja úgy, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNZrt) gyűjti be és tisztítja meg a csukát a versenyzőknek. A rendezvényen minden évben találkozhatunk újdonsággal: az idén nem csak az új helyszín tette érdekesebbé a versenyt, hanem kötényt és oklevelet is kapott minden résztvevő. E mellett különdíjakat is kiosztottak, így a 12 éves versenyző sem távozott üres kézzel. A remek hangulatról nem csak a kellemes időjárás, hanem a két zenész, Nemes Tamás és Nagyházi Szabolcs gondoskodott. A zsűri összetétele sem változott: Pekanov Mátyás, Gunya Gábor, Petelei Gábor, Radnóti Miklós, Sveths Zsolt, Metzker Krisztina, vendég zsűritag Németh Lajos meteorológus rangsorolta az ételeket. A zsűrinek idén sem volt könnyű dolga, mert egyre változatosabb, finomabb csukaételek készültek. A versenyzők között ugyanis számos halfőző bajnokot láthattunk.
Árpád végezetül külön szólt a támogatókról. A Dr. Németh István elnök, és Timmel Ede ügyvezető igazgató által vezetett MA-HAL mellett a már említett BHNZrt vezetése, Szári Zsolt vezérigazgató és Fodor Ferenc termelési igazgató is felkarolta a rendezvényt, miként a helyszínt biztosító Ponty-Papa vendégház vezetése is. A térség országgyűlési képviselője, Zsigó Róbert szintén hozzájárult egy ajándékcsomaggal az eredményhirdetéshez, s Dávod polgármestere Kender Gábor is kilátogatott a versenyre. Árpád szerint nem szabad lemondani a csuka népszerűsítéséről, így már a jövő évi főzőverseny időpontja – 2026. február 26.-a – is ismert.
Horváth Roland, a Ponty-Papa rendezvényház tulajdonosa a névadással kapcsolatban elmondta, hogy az apósa tiszteletére – aki sajnálatosan már elhunyt – nevezték el a létesítményt. A rendezvényház egy hektáron több épületegységből áll, s a nevéhez illően a vendégházakban hetven főt tudnak elszállásolni. Az étteremben 150 főt tudnak egyidőben kiszolgálni, mégpedig hagyományos, de a helyi ízeket felelevenítő magyaros ételekkel. Igazi családi pihenő helyet alakítottak ki, hiszen a gyerekekre is gondolva játszótereket is építettek. De van mód kerékpártúrához kerékpárt, evezéshez kajak-kenut bérelni.
A rendezvényház a téli hónapokban csak a lefoglalt rendezvények időpontjában nyit ki. Esküvőket, születésnapokat tartanak, falusi hagyományőrző rendezvényeknek (például disznó vágásnak) adnak otthont, de cégek is igénybe veszik a csapatépítő programok megtartásához. Dávod kis falu, 2500 lélekszámmal, de évezredes történelmi hagyománnyal rendelkezik, s egyre többen fedezik fel országszerte a Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában, a Duna bal parti oldalán, a Ferenc-csatorna mentén fekvő települést. A hírnév növeléséhez, a turizmus fellendítéséhez az is szükséges, hogy az ide látogató turista az igazi magyaros vendéglátást tapasztalja meg, s ehhez kényelmes, kulturált infrastruktúra nyújtson pihenési lehetőséget. A rendezvényház minden szempontot kielégít, ezért is kell a téli hónapokban gyakran kinyitniuk.
A rendezvényház fenntartása manapság nem könnyű, hiszen közismertek a rendkívül magas közterhek, a gáz, a villany rezsiköltségek emelkedése, a bérszínvonal növekedése. Nem beszélve az élelmiszerek árairól, amelyek szintén az egekbe szöktek. Horváth Roland is úgy fogalmaz, hogy a megszokott középosztályú vendégségnek is beszűkültek az anyagi lehetőségei a vidéki rendezvények megtartásához. Éppen ezért a tavaszi, nyári hónapokban keresik meg azt a pénzt, amiből a téli hónapokban is fizetni tudják az alkalmazottakat. A fenntartásban sokat segítenek a különböző pályázatokon elnyert összegek, amelyekből a fejlesztési elképzeléseiket is megvalósítják. Már épül az újabb hét fő elszállásolására alkalmas vendégház. Horváth Roland civilben vidékfejlesztéssel, pályázatírással foglalkozik, ezért az uniós támogatáspolitikát jól ismeri. A környékbeli önkormányzatokkal, a helyi agrárvállalkozásokkal szoros a kapcsolata, mert a tervezéstől a monitoringig megvalósítják a nyertes pályázatokat.
A csukapörkölt főzőverseny végeredménye:
Csukapörkölt főzőverseny kategória:
Munk Erik (Horvátország, Kárpát-medence halfőző bajnoka);
Gyuricza Tibor (Hercegszántó);
Székely Tibor (MOHOSZ).
Különdíj: Lovrity Ferenc (Vaskút)
Egyéb kategória:
Varga György (Baja);
Ecsegfalvi Vadásztársaság;
Karácsony Tamás (Vas vármegyei Horgász Szövetség).
Különdíjak: Ádám Aranka (Püspökpuszta); Laki László (Vas vármegyei Horgász Szövetség).
Fánksütő verseny:
Ecsegfalvi Vadásztársaság;
Katicáék csapata;
Somogyvári község Önkormányzatának a csapata.
Különdíjak: Cuni Jutka és csapata; Hetyei Sára, aki a legfiatalabb versenyzői díjat is átvette.
Forrás: H. Gy. (Agrárium7 weboldal)
Megjelent a Halászati Lapok márciusi száma (2025/03)
Tisztújítás – Interjú Kovács Zoltánnal a MA-HAL jelölő bizottságának elnökével
Piaci információk – A hal tavalyi árának alakulása a kiskereskedelemben
Halegészségügyi aktualitások – Télből a tavaszba
Külkereskedelem – A halak és halászati termékek forgalma
Receptfüzet
HalPéntek – ünnepi receptek
Fogadja szeretettel ünnepi receptfüzetünket, amelyben egyszerűen elkészíthető, könnyű halfogásokat talál ötletadónak, hogy hogyan csempéssze be a halat a családi ünnepekre és a hétkoznapokba.. Ha tetszettek receptjeink, látogassa meg honlapunkat is (www.halpentek.hu), ahol térképek segítségével megtalálja a hazai halárusító helyeket és a halas ételeket kínáló éttermeket, valamint további recepteket is talál.
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) céljai között szerepel a hazai haltermelés és értékesítés növelése, ennek érdekében indítottuk el a rendszeres, legalább heti egy alkalommal történő halfogyasztásra ösztönző „Halpéntek” kampányunkat. Szeretnénk, ha a péntek a halfogyasztás napja legyen Magyarországon, mivel mindenki számára ismeretes, hogy a halhús fogyasztása pozitív élettani hatással bír. Sokan nem tudják, de Magyarország Európán belül kiemelkedő édesvízi haltermelő ország, az itthon extenzív halastavakban termelt halaknak az állati fehérjeforrások közül a legkisebb a karbonlábnyoma, így ha hazai előállítású haltermékeket fogyaszt, akkor a Földet is óvja!
Fogadja szeretettel receptfüzetünket, amelyben egyszerűen elkészíthető, könnyű halfogásokat talál ötletadónak, hogy hogyan csempéssze be a halat a pénteki menüsorába. Ha tetszettek receptjeink, látogassa meg honlapunkat is (www.halpéntek.hu) ahol térképek segítségével megtalálja a hazai halárusító helyeket és a halas ételeket kínáló éttermeket, valamint további recepteket is talál.
Fogadja szeretettel nyári receptfüzetünket, amelyben egyszerűen elkészíthető, könnyű halfogásokat talál ötletadónak, hogy hogyan csempéssze be a halat a baráti összejövetelekre is. Ha tetszettek receptjeink, látogassa meg honlapunkat is (www.halpentek.hu), ahol térképek segítségével megtalálja a hazai halárusító helyeket és a halas ételeket kínáló éttermeket, valamint további recepteket is talál.
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) céljai között szerepel a hazai halfogyasztás növelése. Mindenki számára ismeretes, hogy a halhús fogyasztása pozitív élettani hatással bír. A hal könnyen emészthető, magas fehérje tartalmú vitaminokban gazdag táplálék. A hal-hús tartalmaz foszfort, jódot, fluort, szelént, vasat, káliumot és kalciumot, A-, D-, B2-, B6-, és B12-vitamint, továbbá a hal jelentős forrása az omega-3 zsírsavaknak, amelyekről bebizonyosodott, hogy csökkentik a szívroham kockázatát. A nemzetközi statisztikák is alátámasztják, hogy a nagy halfogyasztó országok lakói között jóval kevesebb a szívbeteg. Magyarországon jelenleg csupán 6.4 kg/fő az éves halfogyasztás, ami messze elmarad az EU átlagától. Magyarország Európán belül kiemelkedő édesvízi haltermelő ország, ezzel a receptfüzettel szeretnénk bemutatni, hogy a hazai halfajok változatosan és könnyen elkészíthetőek.
A magyarországi halgazdálkodás magába foglalja a tógazdaságokban és az intenzív üzemekben történő haltermelést, valamint a horgászati célú vízterület-hasznosítást. Az évről évre növekvő haltermelés és a horgászat iránt érdeklődők számának folyamatos emelkedése időről időre felvet különböző halegészségügyi problémákat. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elkötelezett a hazai halegészségügyi helyzet javításában, ezért törekszik naprakész információkkal ellátni a haltermelőket és a horgászszervezeteket.
Az állatszállítási egyszerűsítések az Unió határain belül a vizet a számtalan kórokozó éltető és terjesztő közegévé tették. Idegen területekről beszállított élő halak soha nem látott új kórokozókat hozhatnak magukkal, melynek következménye újabb és újabb megbetegedések megjelenése lehet, ezért a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet törekszik egy nemzeti védekezési-megelőzési stratégia kialakítására. Kiadványunk elsősorban a haltermelők és horgászvízkezelők számára íródott mint segédanyag, azonban hasznos segítséget adhat az állatorvosoknak, valamint hallal foglalkozó zoológusoknak is. Jelen kiadvány segítségével felismerhetőek egyes halakat érintő megbetegedések, valamint fontos információkat tartalmaz a megelőzéssel, védekezéssel és gyógykezeléssel kapcsolatban.
A kiadvány ismerteti a legújabb kutatási eredményeket, amit felhasznál a javasolt gyógykezeléseknél, hangsúlyozva a megelőzésen alapuló védekezést.
Aki nem ismeri a halászok életét és munkáját, talán úgy képzeli el, hogy a halászat és hálóhúzás olyan vidám, nótás őszi szórakozás, mint egy szüreti mulatság, ahol dolgoznak is persze, de azután kackiás menyecskék várják a daliás halászlegényeket borral és forró halászlével. Hát erről szó sincs! (…) Aki azonban belevaló ebbe a szép, ősi mesterségbe, az sohse kíván mást, és ha mégis ott kell hagynia, mindig visszakívánkozik a vizek mellé, mint fogságból a vadliba.” (Fekete István: Halászat, 1955.)
A magyar haltermelők és halászok foglalkozása – Fekete István szavaival összhangban – az egyik legnehezebb mezőgazdasági munkának számít. Gondoljunk csak bele, amikor egy hideg, esős októberi-novemberi nap más szinte ki sem kívánkozik a meleg szobából, a halászok akkor is derékig a jéghideg vízben állva húzzák a lecsapolt tó halágyában a hálót, hogy a karácsonyi asztalra hal kerülhessen. De nincs ez másként egy forró nyári napon sem, ugyanis a haltermelés nem csak az őszi lehalászásból áll, a halászember mindig a vízparton van.
Egy szakma hosszú távú sikeres fennmaradása nem valósulhat meg erős, szakmailag kifogástalan érdekképviseleti szervezet nélkül, melyben a magyar halászati szervezetek mindig az élen jártak. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) méltó jogutóda a HTSZ, a HOSZ és a HTT, a HALTERMOSZ, a MASZ és a MAHAL szervezeteknek, ugyanis ezek örökségét továbbvíve, ugyanakkor a jelenkor kihívásainak való megfelelés miatt kellően modernizálva hatékonyan és eredményesen képviseli az ágazat érdekeit. A MA-HAL tevékenysége rendkívül széleskörű, a szakmaközi szervezet feladatkörén jelentősen túlmutat, hiszen a halászat és haltenyésztés oktatásától kezdve a halfogyasztás népszerűsítésén és a halmarketingen keresztül a fenntartható, innovatív haltermelésig az ágazat minden szintjén képviselteti magát.
A kiadvány, amit a kezében tart a kedves olvasó, ezt a rendkívül sokrétű, immár több mint 60 éve tartó munkát mutatja be úgy, hogy érdekes információkat találhassanak benne a szakmabeliek és az egyszerű halszerető emberek egyaránt.
A fenti sorokkal kívánom, hogy mindenki, aki elolvassa a jubileumi kiadványt, átérezze e nehéz szakma minden szépségét!
A kiadvány az Agrárminisztérium támogatásával készült 125 példányban.
Éves jelentés
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és jogelőd szervezeteinek éves jelentései (hazai és nemzetközi termelési adatok, szövetségi élet stb.):
.JPG)
