Kiemelt mérföldkő a MA-HAL Országos Halfőző Verseny történetében
A mai napon különleges eseménynek lehetünk tanúi: Vác város ad otthont a második Váci Halfőző- és Halászléfesztiválnak, amely egyben a MA-HAL Országos Halfőző Verseny újabb mérföldkövét is jelenti.
A rendezvény nem csupán a hagyományos magyar halételek ünnepe, hanem egy fontos szakmai és gasztronómiai találkozási pont is. Idén kiemelt hangsúlyt kap, hogy a verseny szellemiségében is csatlakozunk a Kapj Rá! kampányhoz, amely az Agrármarketing Centrum gondozásában indul útjára, és amelynek központi célja a hazai halfogyasztás népszerűsítése.
A MA-HAL szervezete a kampány üzenetét is erősítve arra törekszik, hogy minél szélesebb körben megismertesse a hazai halfogyasztás értékeit, egészségügyi előnyeit és gasztronómiai sokszínűségét.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt a mai napon Vác városban, hogy együtt ünnepeljük a magyar halételeket, a hagyományt és az innovációt!
A rendezvény főtámogatói: Agrármarketing Centrum (AMC) és az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK).
Kiváló halételek készültek Gyomaendrődön
A Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Verseny több évtizedes hagyományokon alapuló gasztronómiai esemény, amelyet Gyomaendrőd városában, az Erzsébet ligetben rendeznek meg. Idén, augusztus 16.-án a 27. versenyt szervezte és rendezte meg a Kállai Ferenc Integrált Kulturális Intézmény és Művelődési Ház. A verseny során a 28 csapat 40 étellel három kategóriában versenyeztek: Dunai jellegű halászlé, Tiszai-körösi jellegű halászlé és egyéb halételek (például harcsapaprikás, füstölt hal, sült hal.)
Az esemény nem csak a főzőcsapatok versengése miatt vonzza a közönséget, hanem kísérőprogramok is színesítik, amelyekben zenei műsorok, bűvészshow, táncbemutatók, gyerekfoglalkozások és egyéb szórakoztató programok szerepelnek. A verseny és a hozzá kapcsolódó ünnepségek mindig nagy tömeget vonzanak, és a helyi közösség fontos gasztronómiai ünnepévé vált. A gyomaendrődi nemzetközi halfőző verseny történelmi hagyományai a régió halászati és gasztronómiai kultúráját gyarapítja, és a helyi közösség vízi életmódjához kötődnek.
Évről évre jobb az ételek minősége
Dr. Szonda István, a Kállai Ferenc Integrált Kulturális Intézmény és Művelődési Ház igazgatója az idei versenyen is fáradhatatlanul rendelkezésére állt szó szerint minden megkeresésnek, legyen az zsűri, versenyző, látogató, és minden kérésnek eleget is tett. E sorok írója évek óta vezeti a Dunai jellegű halászlét bíráló zsűrit, így egyetértettünk abban, hogy évről évre egyre nehezebb a jó minőségű ételek közül kiválasztani a kategória győztesét. Szonda István a verseny szervezéséről elmondta, hogy miután három éve az ő feladatuk a verseny megrendezése, már van rutinjuk a versenyzők toborzásában, a helyszín berendezésében is. A főzéshez pedig az Erzsébet ligeti fák árnyas helyei a kánikulában is kiváló körülményeket teremtettek a versenyzőknek.
Gyomaendrőd a Körösök találkozásánál helyezkedik el, ahol az itt élők életében mindig is fontos szerepe volt a halnak. A halfőző verseny több évtizedes hagyományokra épül, a helyi halászléfőzés, halételek és a vízi népi kultúra ünneplésére szolgál. Ez a gasztronómiai esemény a helyi és tájegységi halászati hagyományokat is feleleveníti, miközben a résztvevők között nemzetközi csapatok is megjelennek. A halfőző verseny egyben a vizek városának, Gyomaendrődnek a közösségi, kulturális életének is kiemelkedő eseménye, amely a több mint másfél évtizedes hagyományával a helyi halas gasztronómia ünnepévé vált. Ma már nem belterjes versenyről beszélhetünk, amelyen évek óta a gyomaendrődi csapatok versenyeznek, hanem az ország szinte minden pontjáról (Budapestről Hegyeshalomról, Balaton partról, Bajáról, Hercegszántóról) érkeztek csapatok, sőt a határon túlról Nagyenyedről is visszatérő csapat képviseli az erdélyi színeket. Igazi versenyszellemben zajlik tehát az esemény, amelyen a versenyzők olyan újdonságokkal lepték meg a zsűrit az egyéb halétel kategóriában, ami jelzi a halfajok változatos gasztronómiai értékét is. Mindamellett a klasszikus halételeket is kóstolhattak a szép számban megjelent érdeklődők.
Az edukáció a legfontosabb
Nagyon fontos, hogy megmaradt a családias légkör, és egy kellemes, könnyed főzőverseny zajlott, ahol szakmai és baráti társalgás alakult ki a csapatok között. Nem szégyen, ha a másiktól tanulunk, s ez a verseny kiváló alkalmat teremtett a tanulásra, a párbeszédre is. Az igazgató szerint összességében a verseny minden évben fejlődik. A halfőzés Gyomaendrőd sajátja, mert itt, a hármas Körös és a 16 holtág mellett horgászparadicsom is létrejött, amit az is jelez, hogy a helyieken kívül számos horgászturista érkezik a városba. A halételekhez a Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége és a Fish-Coop Kft. biztosította a helyben termelt halat, mivel mindkét haltermelővel kiváló kapcsolatokat ápol a város vezetése, és az intézmény. A Kállai Ferenc Integrált Kulturális Intézmény és Művelődési Ház számos, sokrétű kulturális eseményt is szervez. A közművelődés ma egy kicsit nehézkesen megvalósítható, fogalmazott az igazgató. Az intézmény közgyűjtemény bemutatása mellett, turisztikai feladatokat is ellát, a több mint 11 telephelyükön. Jelenleg a Vidovszky Béla városi képtár két új kiállítóhellyel bővül: az Aranka játékbaba múzeummal, és Kállay Ferencnek, a nemzet színészének a hagyatékából összeállított állandó kiállításával. De még nincs még vége a látnivalóknak, mivel a jövő évben egy nagyon értékes vadász hagyatékot mutatnak be, amit Vitéz Váry József a szülővárosának adományozott. Gyomaendrőd tehát egy olyan különleges kulturális látnivalókkal bővülő város, ami a vármegyében is egyedülálló kulturális központot jelent, hiszen itt a halászati, a vadászati, a naprajzi, a népzenei hagyományok egy helyen fellelhetők. S ami a látnivalókon kívül még fontosabb, hogy itt az edukáció is központi helyen szerepel, mivel a valódi értékeket is megismertetik az érdeklődőkkel. Az edukáció nem könnyű feladat, de ez az egyetlen út, ami a hagyományőrzésben, a kultúra fejlesztésében szóba jöhet, mert az eredménye 10-15 év távlatában is megmutatkozik. Egy kulturális intézménynek pedig csakis ezzel érdemes foglalkoznia, mondta Szonda István.
Fél évszázada kapcsolódott az érdekképviseleti munkába
Dr. Csoma Antal, a Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Verseny zsűri elnöke ikonikus személyisége a magyar halászati ágazatnak. A 83 éves halász szakember ma is jól emlékszik vissza a pályafutásának legfontosabb mérföldköveire, amit e sorok írója is nyomon követhetett. Csoma Antal 1964-ben a gödöllői agráregyetemen vörös diplomával, mai értelemben kitüntetéses oklevéllel zárta tanulmányait, a halgazdálkodási és vadgazdálkodási szakmérnöki diplomáját az országban első szakemberként, és a doktori címét 1982-ben summa cum laude szerezte meg, a doktori fokozatát a halfeldolgozás témakörben védte meg. Ez a magas szintű szakmai képzettség alapozta meg a sikeres és gazdag szakmai pályafutását a halászati ágazatban és a halgazdálkodási fejlesztések terén. A zsűrielnök a ’70-es évek elején, amikor Szolnokon dolgozott, már kapcsolódott az érdekképviseleti szervezethez, a Központi Intéző Bizottsághoz (KIBUC), amelyből megalakult a Haltermelők Országos Szövetsége (HALTERMOSZ). A KIBUC-ban olyan kiváló szakembereket ismert meg, mint Antallfy Antal, Keve József, majd később, a ’80-as
években a HALTERMOSZ-ban Bencze Ferenc, Tölg István. A KIBUC vezetői nem csak a magyar halászati ágazat természetes vízi halászok érdekeit képviselték, hanem emberségből is példát mutattak. Csoma Antaltól egyébként sem állt távol ez a bánásmód, hiszen már kora gyermekkora óta kötődött a vízhez, a halhoz, a természethez, a halászathoz, mivel a nagyapa természetes vízi halászként kereste a kenyerét, akinek Toncsi kisgyerekként vitte az ebédet a Tiszára. Folytatva a családi hagyományokat, Csoma Antal a halász szakmában is kiemelkedő szakemberré vált, és apaként, nagyapaként pedig büszke arra, hogy fia Gábor, az ő nyomdokaiba lépve a halgazdálkodásban éli mindennapjait, és Marcell unokája is halászati szakmérnökként képzeli el a jövőjét. A víz, a hal, a természet szeretete az utódokban is öröklődött.
Csoma Antal a magyar halászati érdekképviseletben már az 1980-as évektől aktívan vett rész, és több cikluson keresztül töltötte be a HALTERMOSZ elnöki tisztségét, amely a halászati termelőszövetkezetek és halgazdálkodók érdekképviseleti szervezete volt. Emellett alelnöki pozíciót töltött be a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Halászati Bizottságában is a ’90-es évek második felétől, amely nemzetközi szervezet volt, így nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi szakmai kapcsolatokban is aktív szereplőként volt jelen. Ezeken a posztokon sokat tett azért, hogy a kis magyar halászati ágazat országos, és nemzetközi szinten is ismertté, elismertté váljon, és a döntéshozók a hazai törvényalkotásban is megjelenítsék az ágazat érdekeit. Ebben a munkában erős, kiváló partnere volt Dr. Orosz Sándor, a HALTERMOSZ igazgatója, aki országgyűlési képviselőként szoros együttműködést alakított ki az ország akkori vezetőivel, kormánytagjaival.
A halétel mesterlevelének a megszerzése a cél
A sikeres és gazdag szakmai múltat nehéz volna teljes mértékben felidézni, de annyit érdemes tudni, hogy a zsűrielnök a Körösi Halász Szövetkezetnek évtizedekig volt elnöke, és 2021-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült a halgazdálkodási ágazat fejlesztésében végzett munkájáért. Munkássága jelentős hatással volt a magyar halászati szektorra is. Ő és családja több évtizede vezetik a Fish-Coop Kft.-t, amely a közép-tiszai régió egyik legnagyobb halszaporító és haltermelő tógazdasága. Csoma Antal az előrelátó beruházásaival modernizálta és bővítette a halastavi infrastruktúrát, amely stabil alapot biztosított a halgazdálkodás folyamatos fejlődéséhez. A cég termelésének jelentős részét a horgászpiacon értékesítik, és különösen nagy hangsúlyt helyeznek a vevői igények kielégítésére, ami a halászati szektor és a horgászat szoros összekapcsolását is eredményezte. Csoma Antal szakmai tevékenysége és szerepvállalása a nemzetközi halászati szervezetekben segítette Magyarország halászati kapcsolatainak erősítését, ami fontos volt a hazai halászati ágazat versenyképessége és innovációja szempontjából. Az ágazat ennek köszönhetően tudott fenntarthatóbb irányba fejlődni. Szakmai körökben Csoma Antalt elismert és tisztelt szakemberként tartják számon, aki kitartó, konok emberként jelentős előre lépéseket ért el a halgazdálkodásban és a halfeldolgozásban is. Sokat tett a haltermelés technológiai fejlesztéséért, a hazai halfogyasztás növeléséért, emellett a szakmai elkötelezettségét az uniós pályázatokon keresztül megvalósított beruházásai is bizonyítják.
Ami pedig a versenyt illeti, a zsűrielnök úgy fogalmazott, hogy a halételkészítés mesterlevelét elsősorban nem halreceptek forgatásával, hanem tapasztalat által kell megszerezni, mégpedig hosszú, türelmes, soha meg nem szűnő tapasztalat által. A verseny résztvevői jelentős lépést tettek azon az úton, amelyen a halétel mesterlevelet megszerezhetik.
Hajtun György
Eredmények:
Tiszai- körösi jellegű halászlé kategóriában: I. Nagyenyed II. Hal-Őr-Zők III. Templom-zugi Horgász Egyesület
Dunai jellegű halászlé kategóriában: I. Kollmann Péter, Bajai Halászléfőző Lovagrend II. Dorkó Tamás, Bajai Halászléfőző Lovagrend III. Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Egyéb halétel kategóriában: I. Körösmenti Táncegyüttes II. MKM III. Hal-Őr-Zők
Abszolút első: Kollmann Péter, Bajai Halászléfőző Lovagrend
MA-HAL 49. Országos Halfőző Verseny (Vác 2025. augusztus 23.)
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet MA-HAL 49. Országos Halfőző Versenyt hirdet. A MA-HAL szeretettel várja a látogatókat hagyományőrző rendezvényünkre, az esemény fővédnöke Dr. Nagy István agrárminiszter.
Idén augusztus 23.-án szombaton Vác városa ad otthont rendezvényünknek, ahol a festői szépségű Duna-parti sétány mellett várjuk a halételek szerelmeseit.
Rendezvényünk fő célja a halételek népszerűsítése, amiket az érdeklődők meg is kóstolhatnak.
Az Agrárminisztérium és a MOHOSZ, az AMC, OMÉK, valamint a NAK támogatásának köszönhetően a halas ételeken kívül kulturális, gyermekprogramok várják majd a kedves érdeklődőket, a belépés ingyenes.
A halfőző verseny időpontja:
2025. augusztus 23. (szombat) 9:00 óra
A halfőző verseny helyszíne:
Vác, Dunapart (Attila szobor)
Kategóriák
Dunai jellegű halászlé
Tisza-Körösi jellegű halászlé
Egyéb halétel
A fő kategóriák mellett idén három különdíjat nyerhetnek el a versenyzők a közönség, valamint a zsűri szavazatai alapján:
Közönség díj: a közönség által lejobbnak ítélt csapatnak
Legjobb afrikai harcsa étel
Gyerekbarát halétel díj (hazai halból készült szálkamentes, biztonságos és könnyen fogyasztható)
A rendezvény az Agrárminisztérium, a Magyar Országos Horgász Szövetség, az Agrármarketing Centrum valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásának köszönhetően valósul meg.
NYILATKOZAT – az „Amurbecsúsztatás – Sződ-rákosi lápnyomok” című természetfilmben elhangzott állításokról
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) tudomására jutott, hogy Szendőfi Balázs „Amurbecsúsztatás – Sződ-rákosi lápnyomok” című természetfilmjében elhangzott állítás szerint „országosan bevett gyakorlat, hogy a halgazdálkodók a pontytelepítések során szándékosan elegyesítve amurt is telepítenek, annak érdekében, hogy még több profitot érjenek el”.
Szervezetünk, valamint a telepítésekben vevőként érintett horgászszervezetek képviseletében a Magyar Országos Horgász Szövetség ezt az állítást határozottan visszautasítja. Ez a kijelentés valótlan, rosszhiszemű, szakmailag teljességgel megalapozatlan, és alkalmas arra, hogy az egész ágazat jó hírnevét csorbítsa.
A hazai haltermelők és halgazdálkodási hasznosítók tevékenységüket a jogszabályi és az irányadó szakmai keretek között végzik, a telepítéseket az előírásoknak és engedélyeknek megfelelően hajtják végre. Nem zárható ki, hogy a szállítmányokban ritka esetben – a válogatás és szállítás technológiájától függően – egy-egy idegen halfaj egyede véletlenül bekerül, azonban ez semmilyen körülmények között nem tekinthető általános és főleg nem szándékos gyakorlatnak.
A magyar akvakultúra-ágazat nem „csak” élelmiszer-termelő tevékenységet folytat, hanem emellett vízgazdálkodási, ökológiai és klímaszolgáltatást is nyújt, hozzájárulva a vizes élőhelyek megőrzéséhez, a biodiverzitás fenntartásához és a fenntartható vízgazdálkodáshoz. Közös cél, hogy minél több, és minél jobb állapotú vizes élőhelyet tudjunk létrehozni és fenntartani.
Meggyőződésünk, hogy az amurral kapcsolatos esetleges szakmai kérdéseket minden érdeklődő számára nyitott, széles körű, minden érintett szereplőt bevonó tudományos, egyben gyakorlati bázisú szakmai platformokon, objektív és átfogó módon kell megvitatni. Különösen igaz ez azért, mert a jelenleg idézett és az ehhez hasonló, megalapozatlan állítások és szenzációhajhász médiaanyagok a lakosság körében alkalmasak a hangulatkeltésre, ami káros a teljes ágazat megítélésére, illetve értelemszerűen nem segíti a fent említett közös céljaink elérését.
A MA-HAL és a MOHOSZ teljes mértékben kiáll a hazai haltermelők, a halgazdálkodási hasznosítók mellett. Ágazatunk szereplői törvénytisztelő szakemberek, akik felelősségteljesen végzik munkájukat. Elhatárolódunk minden olyan cselekménytől, amely a rossz hírnév keltésére vagy a jogszabályok megsértésére irányul, egyben határozottan fellépünk a tudatos szabályszegők, de a hangulatkeltők ellen is.
Mi közösen azon dolgozunk, hogy ágazatunk értékeit, jó hírnevét és szakmai integritását hosszú távon is megőrizzük – pont a társadalmi béke érdekében.
Budapest, 2025. augusztus 15.
Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet
Magyar Országos Horgász Szövetség
Vácon rendezik a 49. Országos Halfőző Versenyt és az eső Akvakultúra Expot
Mozgalmas első félévet tudhat maga mögött a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL). Minden mezőgazdasági ágazatnak, a halászatnak pedig különösen nagy gondot okoz a vízhiány, az aszály, ugyanis víz nélkül nem lehet halat termelni. Hogy szemléletváltás történt a vízgazdálkodás terén jelzi, hogy a kormány kihirdette az aszályveszély-helyzetet, valamint megalakította az Aszályvédelmi Operatív Törzset, amelybe a MA-HAL képviselője is meghívást kapott. Timmel Edével, a MA-HAL ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Igazgató úr, milyen feladatokat kellett megoldaniuk az elmúlt félév során?
Egy szervezet életében mindig nagy esemény a tisztújítás, főleg úgy, ha ez személyi változással is jár. A mi esetünkben a májusi tisztújító közgyűlésen Dr. Németh István elnök úr már nem indult az elnöki posztért, mert másfél évtized után Puskás Nándornak, a Biharugrai Halgazdaság tulajdonosának, ügyvezetőjének adta át a stafétabotot a tagság szavazása után. Németh Istvánnak nagyon sokat köszönhet az ágazat, mert az elmúlt tizenöt évben igen sokat tett azért, hogy az ágazat szereplői számára megteremtse a legjobb gazdálkodási feltételeket. A leköszönt elnök pontosan tudta, hogy olyan érdekképviseleti stratégiára van szükség, amely igazodik az ágazat jelenlegi kihívásaihoz, az EU szakpolitikai irányvonalaihoz, valamint a hazai fejlődési igényekhez. Németh István azonban nem köszönt el végleg, továbbra is erősíti az új elnökséget a Természet- és környezetvédelemért, valamint vízügyekért felelős elnökségi tagként. Miután Puskás Nándor új lendülettel kívánja folytatni az elődje stratégiáját, így jelentős tartalmi változás nem várható a szervezet munkavégzésében.
Az idén is nagy gondok, problémák adódtak és adódnak most is a vízellátással. Ez ügyben lesz-e segítség a tógazdáknak?
Már a tisztújítást követően mélyvízbe került az új elnökség, mivel az Aszályvédelmi Operatív Törzs heti munkavégzésében a MA-HAL képviseltében Puskás Nándor elnök úr vesz részt. Nagyon fontos az ágazat számára, hogy az érdekképviseleti szervezet aktívan legyen jelen a munkabizottság munkájában, mert így közvetlenül jelezhetjük, képviselhetjük a tagság vízügyi problémáit. A törzs elnöke ifj. Hubai Imre, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára.
Valóban nagy megtiszteltetés, hogy a MA-HAL egy ilyen meghívást kapott a kormányzat részéről…
Szerintem a kormányzatnak is fontos, hogy a 26 ezer hektáron gazdálkodó halászati ágazat milyen állapotban van. A 26 ezer hektár nem csak termelő vízfelület, hanem vízmegtartó szerepet is betölthet, tehát stratégiai szempontból is fontossá váltunk. A döntéshozók a vízmegtartás mellett azzal is számolnak, hogy a tógazdaságok helyben tartsák meg a vizet. Ez alatt azt értem, hogy amikor ősszel lehalászunk, és le kell ereszteni a vizet a tavakból, akkor a víz lokális, helyben (erdőkben, mezőkben, szántóföldeken) történő megtartása legyen az elsődleges cél. S ez a cél igaz a tiszántúli és a dunántúli régiókra is. A víz betárolását egyébként most is tesszük, amennyiben van erre mód.
Az őszi lehalászáskor eleresztett vizet megtarthatják-e a tógazdaságokban?
A víz eleresztése fontos technológiai lépés, ebben nem nagyon tudunk változtatni. Amiben van mozgásterünk, az a szárazon állások ritkábbá tétele, s azoknál a tógazdaságoknál, ahol nagyon nagy a vízhiány, és küszködnek a feltöltéssel, ott már az egyik tóból a másikba engedik a vizet.
Jelenleg milyen állapotban vannak a tógazdaságok?
Amikor megkezdődött a munkacsoport munkája, akkor az agrártárca olyan adatokat kért tőlünk, amelyek alapján eldönthetik, hogy milyen befogadó kapacitás áll rendelkezésre a tógazdaságok részéről. Egy komoly felmérést kellett elvégeznünk, pontos, helyrajzi számokkal, hogy kiderüljön, hogy az adott tóegységhez melyik az a legközelebbi épített infrastruktúra, amellyel el tudják a vizet juttatni a tóba. Örömmel mondhatom, hogy van már olyan alföldi tógazdaság, ahová a vízüggyel közösen már eljutott a víz. Sajnos, a Dunántúlon, a körtöltéses tavakba már nem egyszerű a vízutánpótlás biztosítása, mert nincsenek kiépített csatornák. Itt sajnos kiszáradt tavakkal találkozunk, mert a kis vízfolyásokban, patakokban nincs víz.
Mindig kérdés, hogy lesz-e elegendő hal?
Ahol van víz, ott lesz jó termés, ahol nem, ott kényszer lehalászásokat kellett végrehajtani. Ez utóbbi leginkább a dunántúli tógazdaságokra jellemző, míg az Alföldön jobb a vízhelyzet. Szerencsére, az elmúlt hetekben esett csapadék, de ez csak enyhített a problémán. De attól nem kell tartani, hogy nem lesz elegendő hal, mert a tagjaink mindent megtesznek a siker érdekében.
Idén augusztus 23.-án rendezik meg a 49. Országos Halfőző Versenyt, amellyel párhuzamosan az Ön ötlete alapján, amit az elnökség is támogatott, megrendezik az I. Halászati Expot. Mi a célja a rendezvénynek?
Pontosítanám az elnevezést, mi I. Akvakultúra Exponak kereszteltük a rendezvényt, de tetszik az Ön elnevezése is. Köszönöm a kérdését, valóban az én ötletem volt a rendezvény megszervezése. Arra gondoltam ugyanis, hogy az elmúlt években nagyon sokat beszélünk az innovációról, és azt tapasztaltam, hogy az ágazatban leginkább a gépesítés területén lehetnek innovatív megoldásokkal számolni, mert alacsony az ágazat gépesítési szintje. Olyan gépekre, berendezésekre gondolok, amelyekkel a termelési biztonságot tudjuk erősíteni, lásd vízmonitoring eszköz, új takarmányok gyártása, úszógépek alkalmazása, és sorolhatnám. (A mellékelt táblázatban olvasható a kiállítók névsora.) persze, tudom, hogy az innováció sokkal szélesebb területen van jelen, például a digitalizáció révén, de az expon kiállító cégek eszközei, gépei, berendezései az érdeklődők számára kézzel foghatóvá válnak. A kiállított tárgyak, gépek, berendezések a MAHOP Plusz két legújabb beruházási felhívásában támogatott eszközként szerepelnek, mégpedig 60 százalékos támogatottsági intenzitással. Egyébként sem a kiállítóktól, sem a közönségtől nem kérünk pénzt, tehát ingyenes lesz a rendezvény, ugyanis az a célunk, hogy ezek az eszközök megtekinthetők legyenek.
Gondolom, a halfőző verseny a megszokott módon fog zajlani…
Igen, a megszokott módon fog zajlani, és három (dunai és tiszai halászlé, valamint egyéb) kategóriákban mérik össze a csapatok a tudásukat. Bízom abban, hogy – mint az eddigi versenyeken – idén is kiváló halételeket kóstolhat a nagyközönség. A helyszín ezúttal Vácon, a Duna parton lesz, az Attila szobor környékén, a váci püspökség épülete alatt, történelmi környezetben várjuk az érdeklődőket. A váci önkormányzat egy helyszínen ingyenesen biztosította az Expo és a halfőző verseny megrendezését, amit ez úton is köszönünk. Egyébként a mi rendezvényünk szorosan kapcsolódik a helyiek II. Váci Halfőző és Halászlé Fesztivál rendezvényéhez, mondhatni társprogramként leszünk jelen, tehát bőven lesz halétel is. A mi rendezvényünket az Agrárminisztérium támogatja, és Nagy István miniszter úr a fővédnöke az országos versenyünknek. Ami az idei verseny újdonságát illeti, a megszokott kategória díjakon kívül három különdíjat osztunk ki a legjobb afrikai harcsa ételnek, a gyerekbarát halételnek, és a közönség díjat is a legszebb asztalt terítő csapatnak.
Hajtun György
Gyermek horgászverseny Vácon – A 49. MA-HAL Országos Halfőző Verseny kísérőrendezvénye
A 49. MA-HAL Országos Halfőző Versennyel egy időben, a HEPESZ, a MOHOSZ és a MA-HAL közös szervezésében megrendezésre kerül a Gyermekhorgászverseny, amelyre szeretettel várjuk a fiatal pecásokat és családjaikat Vácon, a Ligeti horgásztónál.
Ez a jelentkezési űrlap a 2025. augusztus 23-án megrendezésre kerülő Gyermekhorgászversenyre vonatkozik, amely Vácon, a Ligeti Horgásztavon kerül lebonyolításra.
🎯 A verseny célja, hogy játékos, élményalapú módon vezesse be a gyermekeket a horgászat világába, miközben kellemes időt tölthetnek a természetben, családi környezetben. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
👧🧒 A versenyen 3 és 15 év közötti gyermekek vehetnek részt, felnőtt kíséretében.
🎣 Egy gyermek egy darab bottal horgászhat, amely úszós készséggel és egy horoggal lehet felszerelve.
👥 A résztvevők száma maximum 40 fő, a jelentkezéseket a nevezések beérkezésének sorrendjében tudjuk elfogadni.
📍 A horgászhelyek sorsolás útján kerülnek kiosztásra a verseny reggelén.
🕘 Program:
Gyülekező: 8:15
Verseny kezdete: 9:00
Verseny vége: 11:00
Mérlegelés: közvetlenül a verseny után
Eredményhirdetés és tájékoztatás: kb. 14:00 órakor, a rendezvény főszínpada előtt
Tisztújítás és stabilitás a hazai akvakultúrában – MA-HAL megválasztotta új vezetőségét
Ifj. Lévai Ferencet a FEAP Édesvízi Bizottság elnökének választották
Tidal mesterséges intelligencia rendszerek szerepe az akvakultúrában
Portré – Dr. Urbányi Béla – Az akvakultúra jövője a tudomány és a gyakorlat mentén
AKI elemzés: 2024-es külkereskedelmi adatok: élő hal exportnövekedés, feldolgozott termékek importfüggése
Új vezetőkkel folytatja munkáját a szervezet-megválasztotta tisztségviselőit a közgyűlés
2025. május 23-án, a budapesti Rubin Wellness & Conference Hotelben tartotta tistújító közgyűlését a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL). A rendezvény keretében sor került a szervezet vezető testületeinek tisztújítására, amelynek során a tagság új elnökséget, felügyelőbizottságot és etikai bizottságot választott négy évre.
A közgyűlés kiemelt eseménye volt Dr. Németh István, a szervezet leköszönő elnökének beszámolója, amelyben az elmúlt 15 év eredményeit foglalta össze. Elnöksége alatt a MA-HAL a hazai halászati és akvakultúra-ágazat meghatározó érdekképviseleti szervezetévé vált, jelentős szakmai és jogszabályi előrelépéseket elérve, valamint szoros nemzetközi kapcsolatokat kialakítva.
Dr. Németh István a MA-HAL leköszönő elnöke
A tisztújítással új fejezet nyílt a szervezet életében. A tagság nevében ezúton is köszönetünket fejezzük ki a leköszönő elnökségi tagoknak, Lévai Ferencnek, Horváth Ferencnek és Dr. Urbányi Bélának, akik áldozatos munkájukkal éveken át segítették a hazai halászati és akvakultúra-ágazat fejlődését.
Általános elnökhelyettes: Dr. Szűcs István (Debreceni Egyetem)
Tudományért, oktatásért, innovációért és szaktanácsadásért felelős tag: Dr. Bozánné Dr. Békefi Emese (MATE)
Természet- és környezetvédelemért, valamint vízügyekért felelős tag: Dr. Németh István (Tógazda Zrt.)
Tenyésztésért, tógazdaságért és a Pontytenyésztő Tagozatért felelős tag: Ifj. Radóczi János (Szabolcsi Halászati Kft.)
Piacszervezésért és közösségi marketingért felelős tag: Katics Máté (Czikkhalas Halastavai Kft.)
Intenzív akvakultúráért felelős tag: Radics Ferenc (Szarvas-Fish Kft.)
Külkapcsolatokért felelős tag: Ifj. Lévai Ferenc (Aranyponty Zrt.)
Halfeldolgozásért felelős tag: Szilágyi Gábor (Bajcshal Kft.)
Puskás Nándor – a MA-HAL újonnan megválasztott elnöke
A Felügyelő Bizottság tagjai:
Csoma Gábor (Agro-Aqua Kft.)
Kovács Zoltán (Tiszahalker Kft.)
Dr. Sziráki Bence (egyéni tag)
Udvari Zsolt (RDHSZ)
Zsáky Tamás (Szegedfish Kft.)
Az Etikai Bizottság tagjai:
Dr. Bercsényi Miklós (egyéni tag)
Horváth Zoltán (H&H Carpio Halászati Kft.)
Hoitsy György (Hoitsy és Rieger Kft.)
A szervezet új vezetése elkötelezett abban, hogy tovább erősítse a hazai halászati és akvakultúra-ágazat érdekképviseletét, elősegítse az ágazat fejlődését, és biztosítsa a szakmai párbeszéd folytonosságát.
