A Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Verseny több évtizedes hagyományokon
alapuló gasztronómiai esemény, amelyet Gyomaendrőd városában, az Erzsébet ligetben
rendeznek meg. Idén, augusztus 16.-án a 27. versenyt szervezte és rendezte meg a Kállai
Ferenc Integrált Kulturális Intézmény és Művelődési Ház. A verseny során a 28 csapat
40 étellel három kategóriában versenyeztek: Dunai jellegű halászlé, Tiszai-körösi
jellegű halászlé és egyéb halételek (például harcsapaprikás, füstölt hal, sült hal.)

Az esemény nem csak a főzőcsapatok versengése miatt vonzza a közönséget, hanem
kísérőprogramok is színesítik, amelyekben zenei műsorok, bűvészshow, táncbemutatók,
gyerekfoglalkozások és egyéb szórakoztató programok szerepelnek. A verseny és a hozzá
kapcsolódó ünnepségek mindig nagy tömeget vonzanak, és a helyi közösség fontos
gasztronómiai ünnepévé vált. A gyomaendrődi nemzetközi halfőző verseny történelmi
hagyományai a régió halászati és gasztronómiai kultúráját gyarapítja, és a helyi közösség vízi
életmódjához kötődnek.

Évről évre jobb az ételek minősége

Dr. Szonda István, a Kállai Ferenc Integrált Kulturális Intézmény és Művelődési Ház
igazgatója az idei versenyen is fáradhatatlanul rendelkezésére állt szó szerint minden
megkeresésnek, legyen az zsűri, versenyző, látogató, és minden kérésnek eleget is tett. E
sorok írója évek óta vezeti a Dunai jellegű halászlét bíráló zsűrit, így egyetértettünk abban,
hogy évről évre egyre nehezebb a jó minőségű ételek közül kiválasztani a kategória
győztesét. Szonda István a verseny szervezéséről elmondta, hogy miután három éve az ő
feladatuk a verseny megrendezése, már van rutinjuk a versenyzők toborzásában, a helyszín
berendezésében is. A főzéshez pedig az Erzsébet ligeti fák árnyas helyei a kánikulában is
kiváló körülményeket teremtettek a versenyzőknek.

Gyomaendrőd a Körösök találkozásánál helyezkedik el, ahol az itt élők életében mindig is
fontos szerepe volt a halnak. A halfőző verseny több évtizedes hagyományokra épül, a helyi
halászléfőzés, halételek és a vízi népi kultúra ünneplésére szolgál. Ez a gasztronómiai
esemény a helyi és tájegységi halászati hagyományokat is feleleveníti, miközben a
résztvevők között nemzetközi csapatok is megjelennek. A halfőző verseny egyben a vizek
városának, Gyomaendrődnek a közösségi, kulturális életének is kiemelkedő eseménye, amely
a több mint másfél évtizedes hagyományával a helyi halas gasztronómia ünnepévé vált. Ma
már nem belterjes versenyről beszélhetünk, amelyen évek óta a gyomaendrődi csapatok
versenyeznek, hanem az ország szinte minden pontjáról (Budapestről Hegyeshalomról,
Balaton partról, Bajáról, Hercegszántóról) érkeztek csapatok, sőt a határon túlról
Nagyenyedről is visszatérő csapat képviseli az erdélyi színeket. Igazi versenyszellemben
zajlik tehát az esemény, amelyen a versenyzők olyan újdonságokkal lepték meg a zsűrit az
egyéb halétel kategóriában, ami jelzi a halfajok változatos gasztronómiai értékét is.
Mindamellett a klasszikus halételeket is kóstolhattak a szép számban megjelent érdeklődők.

Az edukáció a legfontosabb

Nagyon fontos, hogy megmaradt a családias légkör, és egy kellemes, könnyed főzőverseny
zajlott, ahol szakmai és baráti társalgás alakult ki a csapatok között. Nem szégyen, ha a
másiktól tanulunk, s ez a verseny kiváló alkalmat teremtett a tanulásra, a párbeszédre is. Az
igazgató szerint összességében a verseny minden évben fejlődik. A halfőzés Gyomaendrőd
sajátja, mert itt, a hármas Körös és a 16 holtág mellett horgászparadicsom is létrejött, amit az
is jelez, hogy a helyieken kívül számos horgászturista érkezik a városba. A halételekhez a
Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége és a Fish-Coop Kft. biztosította a helyben
termelt halat, mivel mindkét haltermelővel kiváló kapcsolatokat ápol a város vezetése, és az
intézmény.
A Kállai Ferenc Integrált Kulturális Intézmény és Művelődési Ház számos, sokrétű kulturális
eseményt is szervez. A közművelődés ma egy kicsit nehézkesen megvalósítható, fogalmazott
az igazgató. Az intézmény közgyűjtemény bemutatása mellett, turisztikai feladatokat is ellát,
a több mint 11 telephelyükön. Jelenleg a Vidovszky Béla városi képtár két új kiállítóhellyel
bővül: az Aranka játékbaba múzeummal, és Kállay Ferencnek, a nemzet színészének a
hagyatékából összeállított állandó kiállításával. De még nincs még vége a látnivalóknak,
mivel a jövő évben egy nagyon értékes vadász hagyatékot mutatnak be, amit Vitéz Váry
József a szülővárosának adományozott.
Gyomaendrőd tehát egy olyan különleges kulturális látnivalókkal bővülő város, ami a
vármegyében is egyedülálló kulturális központot jelent, hiszen itt a halászati, a vadászati, a
naprajzi, a népzenei hagyományok egy helyen fellelhetők. S ami a látnivalókon kívül még
fontosabb, hogy itt az edukáció is központi helyen szerepel, mivel a valódi értékeket is
megismertetik az érdeklődőkkel. Az edukáció nem könnyű feladat, de ez az egyetlen út, ami
a hagyományőrzésben, a kultúra fejlesztésében szóba jöhet, mert az eredménye 10-15 év
távlatában is megmutatkozik. Egy kulturális intézménynek pedig csakis ezzel érdemes
foglalkoznia, mondta Szonda István.

Fél évszázada kapcsolódott az érdekképviseleti munkába

Dr. Csoma Antal, a Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Verseny zsűri elnöke ikonikus
személyisége a magyar halászati ágazatnak. A 83 éves halász szakember ma is jól emlékszik
vissza a pályafutásának legfontosabb mérföldköveire, amit e sorok írója is nyomon
követhetett. Csoma Antal 1964-ben a gödöllői agráregyetemen vörös diplomával, mai
értelemben kitüntetéses oklevéllel zárta tanulmányait, a halgazdálkodási és vadgazdálkodási
szakmérnöki diplomáját az országban első szakemberként, és a doktori címét 1982-ben
summa cum laude szerezte meg, a doktori fokozatát a halfeldolgozás témakörben védte meg.
Ez a magas szintű szakmai képzettség alapozta meg a sikeres és gazdag szakmai pályafutását
a halászati ágazatban és a halgazdálkodási fejlesztések terén.
A zsűrielnök a ’70-es évek elején, amikor Szolnokon dolgozott, már kapcsolódott az
érdekképviseleti szervezethez, a Központi Intéző Bizottsághoz (KIBUC), amelyből
megalakult a Haltermelők Országos Szövetsége (HALTERMOSZ). A KIBUC-ban olyan
kiváló szakembereket ismert meg, mint Antallfy Antal, Keve József, majd később, a ’80-as

években a HALTERMOSZ-ban Bencze Ferenc, Tölg István. A KIBUC vezetői nem csak a
magyar halászati ágazat természetes vízi halászok érdekeit képviselték, hanem emberségből
is példát mutattak. Csoma Antaltól egyébként sem állt távol ez a bánásmód, hiszen már kora
gyermekkora óta kötődött a vízhez, a halhoz, a természethez, a halászathoz, mivel a nagyapa
természetes vízi halászként kereste a kenyerét, akinek Toncsi kisgyerekként vitte az ebédet a
Tiszára. Folytatva a családi hagyományokat, Csoma Antal a halász szakmában is kiemelkedő
szakemberré vált, és apaként, nagyapaként pedig büszke arra, hogy fia Gábor, az ő
nyomdokaiba lépve a halgazdálkodásban éli mindennapjait, és Marcell unokája is halászati
szakmérnökként képzeli el a jövőjét. A víz, a hal, a természet szeretete az utódokban is
öröklődött.

Csoma Antal a magyar halászati érdekképviseletben már az 1980-as évektől aktívan vett
rész, és több cikluson keresztül töltötte be a HALTERMOSZ elnöki tisztségét, amely a
halászati termelőszövetkezetek és halgazdálkodók érdekképviseleti szervezete volt. Emellett
alelnöki pozíciót töltött be a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Halászati Bizottságában
is a ’90-es évek második felétől, amely nemzetközi szervezet volt, így nemcsak a hazai,
hanem a nemzetközi szakmai kapcsolatokban is aktív szereplőként volt jelen. Ezeken a
posztokon sokat tett azért, hogy a kis magyar halászati ágazat országos, és nemzetközi
szinten is ismertté, elismertté váljon, és a döntéshozók a hazai törvényalkotásban is
megjelenítsék az ágazat érdekeit. Ebben a munkában erős, kiváló partnere volt Dr. Orosz
Sándor, a HALTERMOSZ igazgatója, aki országgyűlési képviselőként szoros
együttműködést alakított ki az ország akkori vezetőivel, kormánytagjaival.

A halétel mesterlevelének a megszerzése a cél

A sikeres és gazdag szakmai múltat nehéz volna teljes mértékben felidézni, de annyit
érdemes tudni, hogy a zsűrielnök a Körösi Halász Szövetkezetnek évtizedekig volt elnöke, és
2021-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült a halgazdálkodási ágazat
fejlesztésében végzett munkájáért. Munkássága jelentős hatással volt a magyar halászati
szektorra is. Ő és családja több évtizede vezetik a Fish-Coop Kft.-t, amely a közép-tiszai
régió egyik legnagyobb halszaporító és haltermelő tógazdasága. Csoma Antal az előrelátó
beruházásaival modernizálta és bővítette a halastavi infrastruktúrát, amely stabil alapot
biztosított a halgazdálkodás folyamatos fejlődéséhez. A cég termelésének jelentős részét a
horgászpiacon értékesítik, és különösen nagy hangsúlyt helyeznek a vevői igények
kielégítésére, ami a halászati szektor és a horgászat szoros összekapcsolását is eredményezte.
Csoma Antal szakmai tevékenysége és szerepvállalása a nemzetközi halászati
szervezetekben segítette Magyarország halászati kapcsolatainak erősítését, ami fontos volt a
hazai halászati ágazat versenyképessége és innovációja szempontjából. Az ágazat ennek
köszönhetően tudott fenntarthatóbb irányba fejlődni. Szakmai körökben Csoma Antalt
elismert és tisztelt szakemberként tartják számon, aki kitartó, konok emberként jelentős előre
lépéseket ért el a halgazdálkodásban és a halfeldolgozásban is. Sokat tett a haltermelés
technológiai fejlesztéséért, a hazai halfogyasztás növeléséért, emellett a szakmai
elkötelezettségét az uniós pályázatokon keresztül megvalósított beruházásai is bizonyítják.

Ami pedig a versenyt illeti, a zsűrielnök úgy fogalmazott, hogy a halételkészítés
mesterlevelét elsősorban nem halreceptek forgatásával, hanem tapasztalat által kell
megszerezni, mégpedig hosszú, türelmes, soha meg nem szűnő tapasztalat által. A verseny
résztvevői jelentős lépést tettek azon az úton, amelyen a halétel mesterlevelet
megszerezhetik.

Hajtun György

Eredmények:

Tiszai- körösi jellegű halászlé kategóriában:
I. Nagyenyed
II. Hal-Őr-Zők
III. Templom-zugi Horgász Egyesület

Dunai jellegű halászlé kategóriában:
I. Kollmann Péter, Bajai Halászléfőző Lovagrend
II. Dorkó Tamás, Bajai Halászléfőző Lovagrend
III. Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Egyéb halétel kategóriában:
I. Körösmenti Táncegyüttes
II. MKM
III. Hal-Őr-Zők

Abszolút első:
Kollmann Péter, Bajai Halászléfőző Lovagrend

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet MA-HAL 49. Országos Halfőző Versenyt hirdet. A MA-HAL szeretettel várja a látogatókat hagyományőrző rendezvényünkre, az esemény fővédnöke Dr. Nagy István agrárminiszter.

Idén augusztus 23.-án szombaton Vác városa ad otthont rendezvényünknek, ahol a festői szépségű Duna-parti sétány mellett várjuk a halételek szerelmeseit. 

Rendezvényünk fő célja a halételek népszerűsítése, amiket az érdeklődők meg is kóstolhatnak.

Az Agrárminisztérium és a MOHOSZ támogatásának köszönhetően a halas ételeken kívül kulturális, gyermekprogramok várják majd a kedves érdeklődőket, a belépés ingyenes. 

A halfőző verseny időpontja:

2025. augusztus 23. (szombat) 9:00 óra

A halfőző verseny helyszíne:

Vác, Dunapart (Attila szobor)

Kategóriák

1. Dunai jellegű halászlé
2. Tisza-Körösi jellegű halászlé
3. Egyéb halétel

A fő kategóriák mellett idén három különdíjat nyerhetnek el a versenyzők a közönség, valamint a zsűri szavazatai alapján:

• Közönség díj: a közönség által lejobbnak ítélt csapatnak
• Legjobb afrikai harcsa étel
• Gyerekbarát halétel díj (hazai halból készült szálkamentes, biztonságos és könnyen fogyasztható)

Nevezési határidő: 2025. augusztus 15. (péntek)

További információk és nevezés

Regisztrációs link

Verseny felhívás

TÁMOGATÓINK

A rendezvény az Agrárminisztérium, a Magyar Országos Horgász Szövetség, az Agrármarketing Centrum valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásának köszönhetően valósul meg.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) tudomására jutott, hogy Szendőfi Balázs „Amurbecsúsztatás – Sződ-rákosi lápnyomok” című természetfilmjében elhangzott állítás szerint „országosan bevett gyakorlat, hogy a halgazdálkodók a pontytelepítések során szándékosan elegyesítve amurt is telepítenek, annak érdekében, hogy még több profitot érjenek el”.

Szervezetünk, valamint a telepítésekben vevőként érintett horgászszervezetek képviseletében a Magyar Országos Horgász Szövetség ezt az állítást határozottan visszautasítja. Ez a kijelentés valótlan, rosszhiszemű, szakmailag teljességgel megalapozatlan, és alkalmas arra, hogy az egész ágazat jó hírnevét csorbítsa.

A hazai haltermelők és halgazdálkodási hasznosítók tevékenységüket a jogszabályi és az irányadó szakmai keretek között végzik, a telepítéseket az előírásoknak és engedélyeknek megfelelően hajtják végre. Nem zárható ki, hogy a szállítmányokban ritka esetben – a válogatás és szállítás technológiájától függően – egy-egy idegen halfaj egyede véletlenül bekerül, azonban ez semmilyen körülmények között nem tekinthető általános és főleg nem szándékos gyakorlatnak.

A magyar akvakultúra-ágazat nem „csak” élelmiszer-termelő tevékenységet folytat, hanem emellett vízgazdálkodási, ökológiai és klímaszolgáltatást is nyújt, hozzájárulva a vizes élőhelyek megőrzéséhez, a biodiverzitás fenntartásához és a fenntartható vízgazdálkodáshoz. Közös cél, hogy minél több, és minél jobb állapotú vizes élőhelyet tudjunk létrehozni és fenntartani.

Meggyőződésünk, hogy az amurral kapcsolatos esetleges szakmai kérdéseket minden érdeklődő számára nyitott, széles körű, minden érintett szereplőt bevonó tudományos, egyben gyakorlati bázisú szakmai platformokon, objektív és átfogó módon kell megvitatni. Különösen igaz ez azért, mert a jelenleg idézett és az ehhez hasonló, megalapozatlan állítások és szenzációhajhász médiaanyagok a lakosság körében alkalmasak a hangulatkeltésre, ami káros a teljes ágazat megítélésére, illetve értelemszerűen nem segíti a fent említett közös céljaink elérését.

A MA-HAL és a MOHOSZ teljes mértékben kiáll a hazai haltermelők, a halgazdálkodási hasznosítók mellett. Ágazatunk szereplői törvénytisztelő szakemberek, akik felelősségteljesen végzik munkájukat. Elhatárolódunk minden olyan cselekménytől, amely a rossz hírnév keltésére vagy a jogszabályok megsértésére irányul, egyben határozottan fellépünk a tudatos szabályszegők, de a hangulatkeltők ellen is.

Mi közösen azon dolgozunk, hogy ágazatunk értékeit, jó hírnevét és szakmai integritását hosszú távon is megőrizzük – pont a társadalmi béke érdekében.

Budapest, 2025. augusztus 15.

Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet

Magyar Országos Horgász Szövetség

Mozgalmas első félévet tudhat maga mögött a Magyar Akvakultúra és Halászati
Szakmaközi Szervezet (MA-HAL). Minden mezőgazdasági ágazatnak, a halászatnak
pedig különösen nagy gondot okoz a vízhiány, az aszály, ugyanis víz nélkül nem lehet
halat termelni. Hogy szemléletváltás történt a vízgazdálkodás terén jelzi, hogy a
kormány kihirdette az aszályveszély-helyzetet, valamint megalakította az Aszályvédelmi
Operatív Törzset, amelybe a MA-HAL képviselője is meghívást kapott. Timmel Edével,
a MA-HAL ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Igazgató úr, milyen feladatokat kellett megoldaniuk az elmúlt félév során?

Egy szervezet életében mindig nagy esemény a tisztújítás, főleg úgy, ha ez személyi változással is jár. A mi esetünkben a májusi tisztújító közgyűlésen Dr. Németh István elnök úr már nem indult az elnöki posztért, mert másfél évtized után Puskás Nándornak, a Biharugrai Halgazdaság tulajdonosának, ügyvezetőjének adta át a stafétabotot a tagság szavazása után. Németh Istvánnak nagyon sokat köszönhet az ágazat, mert az elmúlt tizenöt évben igen sokat tett azért, hogy az ágazat szereplői számára megteremtse a legjobb gazdálkodási feltételeket. A leköszönt elnök pontosan tudta, hogy olyan érdekképviseleti stratégiára van szükség, amely igazodik az ágazat jelenlegi kihívásaihoz, az EU szakpolitikai irányvonalaihoz, valamint a hazai fejlődési igényekhez. Németh István azonban nem köszönt el végleg, továbbra is erősíti az új elnökséget a Természet- és környezetvédelemért, valamint vízügyekért felelős elnökségi tagként. Miután Puskás Nándor új lendülettel kívánja folytatni az elődje stratégiáját, így jelentős tartalmi változás nem várható a szervezet munkavégzésében.

Az idén is nagy gondok, problémák adódtak és adódnak most is a vízellátással. Ez ügyben lesz-e segítség a tógazdáknak?

Már a tisztújítást követően mélyvízbe került az új elnökség, mivel az Aszályvédelmi Operatív Törzs heti munkavégzésében a MA-HAL képviseltében Puskás Nándor elnök úr vesz részt. Nagyon fontos az ágazat számára, hogy az érdekképviseleti szervezet aktívan legyen jelen a munkabizottság munkájában, mert így közvetlenül jelezhetjük, képviselhetjük a tagság vízügyi problémáit. A törzs elnöke ifj. Hubai Imre, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára.

Valóban nagy megtiszteltetés, hogy a MA-HAL egy ilyen meghívást kapott a kormányzat részéről…

Szerintem a kormányzatnak is fontos, hogy a 26 ezer hektáron gazdálkodó halászati ágazat milyen állapotban van. A 26 ezer hektár nem csak termelő vízfelület, hanem vízmegtartó szerepet is betölthet, tehát stratégiai szempontból is fontossá váltunk. A döntéshozók a vízmegtartás mellett azzal is számolnak, hogy a tógazdaságok helyben tartsák meg a vizet. Ez alatt azt értem, hogy amikor ősszel lehalászunk, és le kell ereszteni a vizet a tavakból, akkor a víz lokális, helyben (erdőkben, mezőkben, szántóföldeken) történő megtartása legyen az elsődleges cél. S ez a cél igaz a tiszántúli és a dunántúli régiókra is. A víz betárolását egyébként most is tesszük, amennyiben van erre mód.

Az őszi lehalászáskor eleresztett vizet megtarthatják-e a tógazdaságokban?

A víz eleresztése fontos technológiai lépés, ebben nem nagyon tudunk változtatni. Amiben van mozgásterünk, az a szárazon állások ritkábbá tétele, s azoknál a tógazdaságoknál, ahol nagyon nagy a vízhiány, és küszködnek a feltöltéssel, ott már az egyik tóból a másikba engedik a vizet.

Jelenleg milyen állapotban vannak a tógazdaságok?

Amikor megkezdődött a munkacsoport munkája, akkor az agrártárca olyan adatokat kért tőlünk, amelyek alapján eldönthetik, hogy milyen befogadó kapacitás áll rendelkezésre a tógazdaságok részéről. Egy komoly felmérést kellett elvégeznünk, pontos, helyrajzi számokkal, hogy kiderüljön, hogy az adott tóegységhez melyik az a legközelebbi épített infrastruktúra, amellyel el tudják a vizet juttatni a tóba. Örömmel mondhatom, hogy van már olyan alföldi tógazdaság, ahová a vízüggyel közösen már eljutott a víz. Sajnos, a Dunántúlon, a körtöltéses tavakba már nem egyszerű a vízutánpótlás biztosítása, mert nincsenek kiépített csatornák. Itt sajnos kiszáradt tavakkal találkozunk, mert a kis vízfolyásokban, patakokban nincs víz.

Mindig kérdés, hogy lesz-e elegendő hal?

Ahol van víz, ott lesz jó termés, ahol nem, ott kényszer lehalászásokat kellett végrehajtani. Ez utóbbi leginkább a dunántúli tógazdaságokra jellemző, míg az Alföldön jobb a vízhelyzet. Szerencsére, az elmúlt hetekben esett csapadék, de ez csak enyhített a problémán. De attól nem kell tartani, hogy nem lesz elegendő hal, mert a tagjaink mindent megtesznek a siker érdekében.

Idén augusztus 23.-án rendezik meg a 49. Országos Halfőző Versenyt, amellyel párhuzamosan az Ön ötlete alapján, amit az elnökség is támogatott, megrendezik az I. Halászati Expot. Mi a célja a rendezvénynek?

Pontosítanám az elnevezést, mi I. Akvakultúra Exponak kereszteltük a rendezvényt, de tetszik az Ön elnevezése is. Köszönöm a kérdését, valóban az én ötletem volt a rendezvény megszervezése. Arra gondoltam ugyanis, hogy az elmúlt években nagyon sokat beszélünk az innovációról, és azt tapasztaltam, hogy az ágazatban leginkább a gépesítés területén lehetnek innovatív megoldásokkal számolni, mert alacsony az ágazat gépesítési szintje. Olyan gépekre, berendezésekre gondolok, amelyekkel a termelési biztonságot tudjuk erősíteni, lásd vízmonitoring eszköz, új takarmányok gyártása, úszógépek alkalmazása, és sorolhatnám. (A mellékelt táblázatban olvasható a kiállítók névsora.) persze, tudom, hogy az innováció sokkal szélesebb területen van jelen, például a digitalizáció révén, de az expon kiállító cégek eszközei, gépei, berendezései az érdeklődők számára kézzel foghatóvá válnak. A kiállított tárgyak, gépek, berendezések a MAHOP Plusz két legújabb beruházási felhívásában támogatott eszközként szerepelnek, mégpedig 60 százalékos támogatottsági intenzitással. Egyébként sem a kiállítóktól, sem a közönségtől nem kérünk pénzt, tehát ingyenes lesz a rendezvény, ugyanis az a célunk, hogy ezek az eszközök megtekinthetők legyenek.

Gondolom, a halfőző verseny a megszokott módon fog zajlani…

Igen, a megszokott módon fog zajlani, és három (dunai és tiszai halászlé, valamint egyéb) kategóriákban mérik össze a csapatok a tudásukat. Bízom abban, hogy – mint az eddigi versenyeken – idén is kiváló halételeket kóstolhat a nagyközönség. A helyszín ezúttal Vácon, a Duna parton lesz, az Attila szobor környékén, a váci püspökség épülete alatt, történelmi környezetben várjuk az érdeklődőket. A váci önkormányzat egy helyszínen ingyenesen biztosította az Expo és a halfőző verseny megrendezését, amit ez úton is köszönünk. Egyébként a mi rendezvényünk szorosan kapcsolódik a helyiek II. Váci Halfőző és Halászlé Fesztivál rendezvényéhez, mondhatni társprogramként leszünk jelen, tehát bőven lesz halétel is. A mi rendezvényünket az Agrárminisztérium támogatja, és Nagy István miniszter úr a fővédnöke az országos versenyünknek. Ami az idei verseny újdonságát illeti, a megszokott kategória díjakon kívül három különdíjat osztunk ki a legjobb afrikai harcsa ételnek, a gyerekbarát halételnek, és a közönség díjat is a legszebb asztalt terítő csapatnak.

Hajtun György

A 49. MA-HAL Országos Halfőző Versennyel egy időben, a HEPESZ, a MOHOSZ és a MA-HAL közös szervezésében megrendezésre kerül a Gyermekhorgászverseny, amelyre szeretettel várjuk a fiatal pecásokat és családjaikat Vácon, a Ligeti horgásztónál.

Ez a jelentkezési űrlap a 2025. augusztus 23-án megrendezésre kerülő Gyermekhorgászversenyre vonatkozik, amely Vácon, a Ligeti Horgásztavon kerül lebonyolításra.

📍 Helyszín: Ligeti horgásztó – Térkép megnyitása

🎯 A verseny célja, hogy játékos, élményalapú módon vezesse be a gyermekeket a horgászat világába, miközben kellemes időt tölthetnek a természetben, családi környezetben. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

👧🧒 A versenyen 3 és 15 év közötti gyermekek vehetnek részt, felnőtt kíséretében.

🎣 Egy gyermek egy darab bottal horgászhat, amely úszós készséggel és egy horoggal lehet felszerelve.

👥 A résztvevők száma maximum 40 fő, a jelentkezéseket a nevezések beérkezésének sorrendjében tudjuk elfogadni.

📍 A horgászhelyek sorsolás útján kerülnek kiosztásra a verseny reggelén.

🕘 Program:

• Gyülekező: 8:15
• Verseny kezdete: 9:00
• Verseny vége: 11:00
• Mérlegelés: közvetlenül a verseny után
• Eredményhirdetés és tájékoztatás: kb. 14:00 órakor, a rendezvény főszínpada előtt
  
  A versenyre az alábbi linken lehet regisztrálni: Regisztrációs űrlap.

📩 Kapcsolat:
E-mail: hepesz@hepesz.hu
Telefon: +36 20 955 6861

Már letölthető a Halászati Lapok legfrissebb száma (2025/08):

Az augusztusi szám tartalmából:

•  Aszályvédelem és halgazdálkodás – A tógazdaságok jelentősége a vízvisszatartásban
  
• Pontyok kopoltyúnekrózisa és ami mögötte állhat – Dr. Hoitsy Márton
  
• A Balatoni Halak Napja – DNS-minták és természetvédelmi megközelítések
  
• Új támogatások a hazai halgazdálkodás fejlesztésére – Pályázati lehetőségek az akvakultúrában és halfeldolgozásban
  
• Arany pisztráng: ritkaság a tányéron – A „Vendéglő a Pisztrángoshoz” különlegessége
  
• Nemzetközi kitekintő: Irak, India, USA, EU – Innovációk, szabályozási kihívások, genetika, RAS technológia
  
• Úszó napelemek a halastavakon – Fotovoltaikus rendszerek szerepe a tógazdaságok fenntarthatóságában
  
• A hazai akvakultúra 2024. évi termelési adatai – AKI elemzés: vízhasználat, termelés, munkaerő, külkereskedelem

Már letölthető a Halászati Lapok legfrissebb száma (2025/07):

A júliusi szám tartalmából:

•  Uniós terv a kárókatona okozta károk mérséklésére
   
• Fókuszban a magyar hal és halgazdálkodás
   
• A MA-HAL új elnökségi tagjai
   
• Innovációs kerekasztal: jövőkép
   
• Miért fontos az ágazati költségjövedelem-adatgyűjtés?

Már letölthető a Halászati Lapok legfrissebb száma (2025/06):

A júniusi szám tartalmából:

• Tisztújítás és stabilitás a hazai akvakultúrában – MA-HAL megválasztotta új vezetőségét
  
• Ifj. Lévai Ferencet a FEAP Édesvízi Bizottság elnökének választották
  
• Tidal mesterséges intelligencia rendszerek szerepe az akvakultúrában
  
• Portré – Dr. Urbányi Béla – Az akvakultúra jövője a tudomány és a gyakorlat mentén
  
• AKI elemzés: 2024-es külkereskedelmi adatok: élő hal exportnövekedés, feldolgozott termékek importfüggése

2025. május 23-án, a budapesti Rubin Wellness & Conference Hotelben tartotta tistújító közgyűlését a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL). A rendezvény keretében sor került a szervezet vezető testületeinek tisztújítására, amelynek során a tagság új elnökséget, felügyelőbizottságot és etikai bizottságot választott négy évre.

A közgyűlés kiemelt eseménye volt Dr. Németh István, a szervezet leköszönő elnökének beszámolója, amelyben az elmúlt 15 év eredményeit foglalta össze. Elnöksége alatt a MA-HAL a hazai halászati és akvakultúra-ágazat meghatározó érdekképviseleti szervezetévé vált, jelentős szakmai és jogszabályi előrelépéseket elérve, valamint szoros nemzetközi kapcsolatokat kialakítva.

Dr. Németh István a MA-HAL leköszönő elnöke

A tisztújítással új fejezet nyílt a szervezet életében. A tagság nevében ezúton is köszönetünket fejezzük ki a leköszönő elnökségi tagoknak, Lévai Ferencnek, Horváth Ferencnek és Dr. Urbányi Bélának, akik áldozatos munkájukkal éveken át segítették a hazai halászati és akvakultúra-ágazat fejlődését.

Az új elnökség összetétele:

• Elnök: Puskás Nándor (Biharugrai Halgazdaság Kft.)
• Általános elnökhelyettes: Dr. Szűcs István (Debreceni Egyetem)
• Tudományért, oktatásért, innovációért és szaktanácsadásért felelős tag: Dr. Bozánné Dr. Békefi Emese (MATE)
• Természet- és környezetvédelemért, valamint vízügyekért felelős tag: Dr. Németh István (Tógazda Zrt.)
• Tenyésztésért, tógazdaságért és a Pontytenyésztő Tagozatért felelős tag: Ifj. Radóczi János (Szabolcsi Halászati Kft.)
• Piacszervezésért és közösségi marketingért felelős tag: Katics Máté (Czikkhalas Halastavai Kft.)
• Intenzív akvakultúráért felelős tag: Radics Ferenc (Szarvas-Fish Kft.)
• Külkapcsolatokért felelős tag: Ifj. Lévai Ferenc (Aranyponty Zrt.)
• Halfeldolgozásért felelős tag: Szilágyi Gábor (Bajcshal Kft.)

Puskás Nándor – a MA-HAL újonnan megválasztott elnöke

A Felügyelő Bizottság tagjai:

• Csoma Gábor (Agro-Aqua Kft.)
• Kovács Zoltán (Tiszahalker Kft.)
• Dr. Sziráki Bence (egyéni tag)
• Udvari Zsolt (RDHSZ)
• Zsáky Tamás (Szegedfish Kft.)

Az Etikai Bizottság tagjai:

• Dr. Bercsényi Miklós (egyéni tag)
• Horváth Zoltán (H&H Carpio Halászati Kft.)
• Hoitsy György (Hoitsy és Rieger Kft.)

A szervezet új vezetése elkötelezett abban, hogy tovább erősítse a hazai halászati és akvakultúra-ágazat érdekképviseletét, elősegítse az ágazat fejlődését, és biztosítsa a szakmai párbeszéd folytonosságát.

Dr. Németh Istvánt nem kell bemutatni a halászati ágazat szereplőinek. 15 éve végzi társadalmi munkaként az érdekképviseleti munkát. A magyar akvakultúra és halászati ágazat az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen ment keresztül az Ő vezetésével, melyről a Halászati Lapokban is mindig beszámoltunk. A jövő kihívásai azonban továbbra is komolyak: a támogatások növelése, a termelés koordinálása és a piacszervezés és a marketing mind kiemelt feladatot jelentenek a szervezet következő elnöksége számára a jövőben.

Dr. Németh István 2010 óta tölti be a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és jogelőd szervezeteinek az elnöki tisztségét, egy olyan időszakot felölelve, amely jelentős változásokat és kihívásokat hozott a magyar akvakultúra és halászati ágazat számára. A kezdetekkor a szervezet még Haltermelők Országos Szövetsége néven működött, és Németh István elnöki kinevezése egy átalakulási folyamat kezdetét jelentette. „Tulajdonképpen 2010-től látom el ezt az elnöki feladatot azzal, hogy miközben kivált akkor a szövetségből a termelők egy csoportja és megalapította a Magyar Akvakultúra Szövetséget. Később a két szervezet fúziója megtörtént, ami sok munkát adott a két szervezet vezetésének. A fúziót követően is engem tiszteltek meg az elnöki feladatokkal.” – emlékezett vissza Németh István.

Dr. Németh István a MA-HAL

A kezdeti motiváció és a szervezet átalakítása
A kezdeti időszakban a szervezet hatékonyabbá tétele és az ágazati érdekek erőteljesebb képviselete állt a középpontban. Németh István szerint „át kellett szervezni az addigi munkát, hatékonyabbá kellett tenni, meg kellett jelentetni az ágazati érdekeket”. Ez a törekvés magában foglalta a szervezet struktúrájának átalakítását is. Korábban az elnöki és igazgatói feladatokat egy személyben Dr. Orosz Sándor látta el. Az új struktúrában Németh István lett az elnök, Orosz Sándor pedig az igazgató, ekkor a szervezetett Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-kezelők Szövetségének hívták. Ezzel a lépéssel szétválasztásra került a stratégiai és operatív feladatokat ellátása.

A természetes vizek halászati jogának elvesztése és a horgászokkal való együttműködés
Az elnöki időszak egyik jelentős kihívása a természetes vizek halászati jogának elvesztése volt, ami egy magasabb szintű politikai döntés eredményeként következett be. „Ezt mondhatom igaziból kudarcnak” – fogalmazott a MA-HAL elnöke. A kudarc ellenére a szakmaközi szervezet stratégiai együttműködést alakított ki a Magyar Országos Horgász Szövetséggel, ami új lehetőségeket nyitott meg az ágazat számára. „A horgászok évről évre egyre több halat vásároltak meg a termelőktől” – tette hozzá.
Az elnök tevékenysége alatt a MA-HAL számos eredményt ért el az ágazat stabilizálása és a termelők helyzetének javítása érdekében. „Nagyon sok olyan eredményt értünk el a másfél évtized alatt, ami az ágazatot stabilizálta, a jobb anyagi körülmények közé hozta” – hangsúlyozta. Ezek közé tartozott az áfa és a vízdíjak csökkentése, a vízkészlethasználati járulék mérséklése, valamint az Európai Halászati Alapból származó ökológiai kompenzáció elérése. „Próbáltunk 100 ezer forintos támogatást elérni, azonban ebben nem tudtunk sikeresek lenne, pedig a célunk az volt, hogy ez a pénz ugyanannyi legyen, mint a szántóföldi növénytermesztésben” – tette hozzá, rávilágítva a kihívásokra is.

Németh István a legbüszkébb az érdekvédelmi szövetségek újraegyesítésére, a Magyar Országos Horgász Szövetséggel, valamint az Agrárminisztériummal kötött stratégiai együttműködésre. „Ez a két legfontosabb pillér, azt gondolom, ami az ágazati érdekvédelemben az elmúlt másfél évtizedben megjelent, hogy újra egy érdekvédelmi szervezet van, és a horgászokkal megszűnt az örökös horgász-halász ellentét, és egy komoly stratégiai együttműködés mentén tudunk dolgozni.” – emelte ki.

A MA-HAL növekvő tagsága és társadalmi elismertsége

A MA-HAL tagsága folyamatosan bővül, ami a szervezet iránti bizalom növekedését és az ágazat társadalmi elismertségének erősödését jelzi. „Én azt gondolom, hogy folyamatosan nő a MA-HAL létszáma, már több mint 130 tagja van a szervezetnek, ami közel 80%-os ágazati képviseletet jelent. Folyamatosan lépnek be az új tagok, a vezetés iránt nőtt a bizalom, és ezzel együtt tulajdonképpen a társadalmi elismerése is nőtt a halászati ágazatnak” – mondta Németh István. A társadalmi elismertség növekedését jelzi, hogy az Agrárminisztérium vezetői rendszeresen részt vesznek a szervezet rendezvényein, és kikérik a véleményét a halászati operatív programok kialakításánál. „Azt gondolom, hogy az ágazat méretéhez képest a társadalmi és a politikai elfogadottsága nőtt, és ez is a legnagyobb eredmények közé sorolandó” – tette hozzá.

Szolgáltatások a tagság részére: az érdekképviseleten túl
A MA-HAL nem csupán érdekképviseleti feladatokat lát el, hanem szolgáltató szervezetként is funkcionál. Ezek a szolgáltatások magukban foglalják az állategészségügyi szolgáltatásokat, a kereskedelemben való segítést, az exporttevékenység támogatását, valamint a pályázati rendszerrel kapcsolatos workshopok szervezését. A MA-HAL emellett támogatja a Gödöllői Halászati Napokat, halász-horgász találkozókat, és részt vesz innovációs konferenciák szervezésében is. „Büszkén tudom mondani, hogy szolgáltatásainkban is próbáljuk a tagszervezeteket segíteni, nem csak az általános érdekvédelemben, most például állategészségügyi továbbképzést szerveztünk a víziállat-egészségőrőknek” – részletezte a MA-HAL elnöke. Fontos kiemelni, hogy a MA-HAL nagyon komoly marketingtevékenységet is folytat az édesvízi halászati termékek fogyasztásának ösztönzésére. Az uniós forrásból származó kampányt az Agrármarketing Centrum szervezi, de a szakmaközi szervezet saját és minisztériumi forrásból kiegészítő kampányokat hajt végre. Ilyen például a „Hal péntek”, vagy a karácsony előtt online felületeken megjelenő információk, hogy a haltermelők hol tartanak halvásárlási akciókat.

A tagság aktivitása: heterogén kép és ösztönzés a jövőre nézve
A MA-HAL tagságának aktivitása változó képet mutat. „Vannak passzív tagok, akik igaziból csak a jelenlétükkel tisztelik meg a szövetséget, és vannak aktívabb tagok, akik folyamatosan hozzászólnak, írnak, kérdeznek, használják az online felületünket, igénybe veszik az állatorvosi szolgáltatásokat” – mondta Németh István, aki az új elnökség számára azt javasolja, hogy ösztönözze a tagokat az aktívabb részvételre az érdekvédelmi munkában, a programokon való részvételben, a helyi szintű képviseletben és a marketingtevékenység támogatásában.

A jövő kihívásai: támogatások, termeléskoordináció és piacszervezés
A szakmaközi szervezet elnöke kiemelte a politikai döntéshozókkal való jó kapcsolatok ápolásának fontosságát is. „Az új vezetésnek tovább kell ápolnia a politikai döntéshozókkal meglévő kitűnő kapcsolatot. Ezért az utóbbi időben, az utódlás kérdése okán figyelmet fordítottam a személyes jó kapcsolatok bemutatására is”– mondta. A jó kapcsolatok az Agrárminisztériummal elengedhetetlenek az ágazat érdekeinek képviseletéhez.

Oktatás és munkaerő-utánpótlás: megoldandó feladatok
A legutóbbi közgyűlésen szóba került az oktatás és a munkaerő-utánpótlás kérdése is, ami Németh István szerint fontos terület, ahol még fejlődni kell. „Ebben kicsit el vagyunk maradva, sajnos nem tudtuk újraindítani a szakmunkásképzést” – mondta. Míg a felsőfokú képzés rendben van, a szakmunkás- és technikusképzés fejlesztésre szorul. A digitalizáció hosszú távon segíthet az ágazatnak, de a szakmaközi szervezet elnöke szerint előtte más technológiai fejlesztéseket is végre kell hajtani.

A munkaerőhiány az egyik legnagyobb probléma az ágazatban. A halászati üzemek nehezen tudnak versenyképes béreket kínálni a magasabban dotált mezőgazdasági üzemekkel szemben. „Például, ha mi akarunk felvenni egy traktorost, akkor azt a bért kell adni, ami a szomszédos növénytermesztési üzemben elvárt. Ezt nekünk nagyon nehéz kitermelni, miután a növénytermesztés jövedelemtermelő képessége a hektáronkénti 130 ezer forintos dotációval sokkal magasabb, mint a halászatban. Mindezek okán bérfeszültségek alakulnak ki, és nagyon nehezen tudunk a halászatban fizikai dolgozókat, traktorosokat, halászokat, kétkezi segédmunkásokat toborozni, mert nem tudunk olyan béreket fizetni, mint a magasabban támogatott mezőgazdasági üzemek” – részletezte. Ez a probléma nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten is hátrányt jelent a magyar termelők számára. 

A környező országokban ugyanis magasabb a haltermelők hektáronkénti támogatás, így ezek a termelők könnyen leszorítják az árakat a nemzetközi piacokon, az alacsonyabb az önköltségük révén. A magasabb szubvenció nem azonos versenypozíciót teremt, és olyan hatásokat eredményezet, mint például, hogy a kenyérhalunkat jelentő ponty esetén kiszorultunk Romániából, vagy a busával a Lengyel piacról.

Személyes szakmai munka folytatása
Németh István a MA-HAL elnöki tisztségéjért nem indul a 2025. májusi tisztújító küldöttgyűlésen. A szakmaközi szervezet vezetésétől visszavonul, azonban a szakmától egyáltalán nem. Célja, hogy még hatékonyabban vezesse a TÓGAZDA Halászati Zrt-t, az ország egyik legnagyobb gazdaságát. Az 1800 hektáron folytatott termelői munka szervezése, a cég kereskedelempolitikájának alakítása teljes munkaidős feladatot jelent majd számára. Természetesen, ha a következő MA-HAL vezetése valamilyen feladattal megkeresi, örömmel és legjobb tudása szerint továbbra is segíteni fogja az érdekképviseleti munkát.