A halegészségügy rovatban dr. Hoitsy Márton a pontyok kopoltyúinekrózisának komplex problémáját elemzi. Ez a kórkép a kopoltyúszövet elhalásával jár, és bár sokan egyetlen betegségnek vélik, valójában különféle patogének, mint például vírusok (köztük a rendkívül veszélyes koi herpeszvírus vagy a ponty ödéma vírus), baktériumok, vagy akár kémiai szennyezőanyagok is kiválthatják. A cikk rávilágít a kezdetben kifehéredő, majd töredezetté váló kopoltyúlemezekre és a másodlagosan megtelepedő Saprolegnia fajokra is, hangsúlyozva a pontos diagnózis felállításának és a megelőzésnek a fontosságát.

Kopoltyúnekrózis alatt olyan kórokozók kártételét értjük, amelyek a kopoltyú szövetében elhalást okoznak. Habár sokan tévesen egy betegséget értenek alatta, a kórképet különféle patogének önállóan is kiválthatják. A kezdetben kifehéredő kopoltyúlemezek később töredezetté válnak, majd az elhalt területeken másodlagosan akár Saprolegnia fajok is megtelepedhetnek. A nekrotikus, esetleg hifákkal átszőt szövetekbe törmelékek ragadhatnak bele, amik szürkés, zöldes árnyalatot kölcsönöznek az érintett résznek (1. kép). A háttérben állhat vírus, baktérium, vagy akár kémiai szennyezőanyag is.

1. kép: Elhalt kopoltyúszöveteket átszövő hifákba ragadt szennyeződés

Leggyakoribb kiváltó okai közé a vírusokat soroljuk. Közülük akár a koi herpeszvírus vagy a ponty ödéma vírus is okozhat ilyen tüneteket. A koi herpeszvírus esetében a betegséget a Cyvirus cyprinidallo 3 idézi elő. A vírus szinte az egész világon elterjedt. A fertőzés súlyos, akár 100%-os elhullással is járhat. A fogékony fajok közé tartozik a ponty (Cyprinus carpio), a díszpontyok és a ponty más halfajokkal alkotott hibridjei is. A vírus 18-28 ^oC között okoz klinikai tüneteket, vagyis a halak ekkor mutatják betegség jeleit. A halak letargikusak, kevesebbet mozognak. A betegség lefolyása során jellemzőek a beesett szemek. A kopoltyú elváltozások markánsak, elszíneződhet, halvány lesz, majd pedig elhalások figyelhetőek meg rajta (2. kép). Az állatok kültakaróján megnő a mucin mennyisége, fakó foltok alakulhatnak ki. A halak idővel lesoványodnak és vérszegények lesznek. A kopoltyúelhalások és a vérszegénység együttesen oxigénhiányhoz vezetnek. Vérzések lesznek megfigyelhetőek a bőrön és az úszókon.

2. kép: Kiterjedt elhalás a kopoltyú állományában

A pontyödéma vírusa a koi herpeszhez nagyon hasonló tüneteket okoz. A betegséget előidéző poxvírus már alacsonyabb hősmérsékleten is kiválthatja a klinikai tüneteket (10-25 ^oC). A kórokozó felbukkant már Ázsiában, Amerikában és Európában is. A pontyfélék fogékonyak a fertőzésre, közülük vannak olyan fajok, mint a compó, amely tüneteket nem mutat, de a vírust átadhatja más halaknak. A klinikai tünetek megegyeznek a koi herpesz vírus által okozottakkal, a halak letargikusak, sokszor a meder alján fekszenek. A kültakarón vérzések jelenhetnek meg, a szem beesett, a kopoltyún jellemzőek az elhalások. Az elhullás ebben az esetben is elérheti akár a 100 %-ot olyan állományokban, amelyek még nem találkoztak a vírussal.

A fertőzések bevihetőek egy állományba új halakkal. A pontyok kezdetben még lehet, hogy nem mutatnak tüneteket. A szállítás és az új hely okozta stressz azonban előhozhatja a betegséget. Ilyen esetekben sokszor az új a halak pusztulnak el először, de közben megfertőzik a többi állatot is. Ettől kezdve pedig a szórványos elhullások akár tömegessé is vállhatnak. A vírusos eredetű fertőzések nem kezelhetőek és a hatékony vakcina egyenlőre nem érhető el. A hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni, melynek szerves része a beérkező új halak karanténozása és az állatorvosi vizsgálat.

Kopoltyúnekrózis esetén fontos felderíteni a mögötte álló okot. Nem lehet kijelenteni, hogy kizárólag egy kórokozót takar a tünetegyüttes. A beteg, de még élő halak alkalmasak a mintavételre. A minták labordiagnosztikai elemzése elengedhetetlen a pontos diagnózis felállításához.

dr. Hoitsy Márton

---

A Vet4Fish Kft. a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezettel/MA-HAL-al kötött megállapodása alapján a tagok ingyenesen vehetik igénybe a parazitológiai vizsgálatokat, a vízminta vizsgálatokat (pH, ammónia, nitrit, nitrát, foszfát, alkalinitás, keménység), valamint az állatorvosi szaktanácsadást is telefonon vagy elektronikus úton.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) nagy sikerrel rendezte meg első alkalommal az Akvakultúra Expót, amely a 49. Országos Halfőző Versennyel egy időben és helyszínen került megrendezésre. Az eseményen részt vevő cégek és szakemberek visszajelzései alapján az expó sikeres és eredményes találkozóhelynek bizonyult, ahol a kiállítók bemutathatták legújabb termékeiket és szolgáltatásaikat, a látogatók, akik között szép számmal voltak a hazai haltermelés vezetői is, pedig betekintést nyerhettek a modern akvakultúra és halgazdálkodás legújabb innovációiba.

A rendezvényen a hazai akvakultúra szektor meghatározó szereplői mellett, a nemzetközi piacon is jelen lévő cégek is képviseltették magukat. A kiállított termékek palettája rendkívül széles volt, a haltakarmányoktól és premixektől kezdve, a halfogó és -szállító eszközökön át, egészen a modern vízminőség-monitoring rendszerekig.

A teljeség igénye nélkül: a Varga-Ropi Kft. például összkerekes Polaris UTV-ket és quadokat mutatott be, míg az Agroplast Kft. halszállító tartályokat, haletető ladikokat, halcsúszdákat és más halászati eszközöket állított ki. Az innovációt képviselte a WALISE Kft. a vízminőség-monitoring rendszerével, az Iszapfaló Kft. a kotrási technológiákkal és biológiai hatóanyagokkal, a MyActionCam Magyarország Kft. pedig a drónokkal és automata drónállomásokkal. A rendezvényen a Profi-Bagger Kft. egy 120 nm-es standdal vett részt, melyen a Berky munkagépeket mutatták be.

A visszajelzések alapján a kiállítók elégedettek voltak a látogatói érdeklődéssel és a szakmai párbeszédekkel. Az expo sikere egyértelműen bizonyítja, hogy a modern akvakultúra és halgazdálkodás iránti igény nemcsak a szakmán belül, de a nagyközönség részéről is élénk.

A MA-HAL elnöksége bízik benne, hogy az Akvakultúra Expo hagyományt teremt, és a jövőben a magyar halgazdálkodás és az akvakultúra szektor egyik fontos szakmai találkozóhelyévé válik.

Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a 2022-ben elfogadott Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv messze túlmutat a puszta haltermelésen: fókuszban a tógazdálkodás komplex, vízvisszatartó és talajvíz-utánpótlást biztosító szerepe. Ahogy a magyar kormányzat a 2025-ös aszály tanulságait levonva új vízügyi stratégiát épít, úgy nyílnak meg új üzleti perspektívák a halgazdálkodásban.

A 2022-ben elfogadott, 2030-ig szóló Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv hangsúlyosan foglalkozik a tógazdálkodás vízgazdálkodási, vízvisszatartó, talajvíz-utánpótlást biztosító szerepével, és kiemelt feladatként kezeli ennek fenntartását. Az üzemeltetett halastavak több mint 20 000 hektáros vízfelülete jelentősen növeli a szárazabbá váló Kárpát-medencében a vízi és vizes élőhelyek kiterjedését, így fontos szerepet játszik vízgazdálkodási szempontból. A halastórendszerek azáltal, hogy a tavaszi vízfelesleg idején betárazott vizet a nyári aszályos időszak során haltermelésre használják, hozzájárulnak a vízgazdálkodás javításához, a vízkészletek megőrzéséhez és az árvíz-, belvíz- és aszálykárok mérsékléséhez.

A „Vizet a tájba” program keretében konkrétan a halastavakra vonatkozó ütemterv vagy stratégia nem áll rendelkezésre, de a Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv részletesen foglalkozik a halastavak tájban betöltött fontos szerepével. A vízgazdálkodási törvény jelenleg is lehetővé teszi a tógazdaságok számára a tél végi többletvizek vízkészletjárulék fizetésétől mentesített betárolását. A MAHOP Plusz 2025. július 10-én megjelent „Akvakultúra beruházás támogatása” c. pályázati felhívása támogatja a halastavak kotrását/iszaptalanítását, valamint a hordalék halastavakba kerülését megelőző ülepítő egységek kialakítását, ami hozzájárul a halastavak víztároló kapacitásának növeléséhez. A 2025-ös nyári aszály negatív hatásainak csökkentésére a magyar kormány létrehozta az Aszály Védelmi Operatív Törzset (AVOT). Az AVOT kapcsán bekérésre került azon halastavak listája, melyek jelenleg szárazon állnak, de feltöltésükkel a vízvisszatartást tudnák szolgálni. Ezen adatbázis átadásra került az OVF-nek, akik azt megvizsgálták és szabad vízkészlet rendelkezésre állása, illetve műszaki kivitelezhetőség esetén megkezdik a feltöltésüket. A minisztérium ismertette, hogy az előzőek mellett felmérésre kerül annak lehetősége, hogy a halastavak lecsapolásakor keletkező víz miként illeszthető be a térségi vízvisszatartásba, a befogadóba történő bevezetés helyett.

A klímaváltozás és az egyre súlyosbodó aszályok korában kiemelten fontos a vízgazdálkodás hatékony kezelése. Magyarországon a „Vizet a tájba” program keretében egyre nagyobb hangsúlyt kap a víz helyben tartása, és ebben a tógazdaságoknak kulcszerep jut. Puskás Nándorral, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnökével beszélgettünk a halastavak jelentőségéről és az ágazatot érintő legújabb fejleményekről.

Mint ahogy az elnök úr ismertette a hazai halastavak óriási vízvisszatartó kapacitással rendelkeznek. Egy egyszerű számítással szemléltethető is: 26 ezer hektár üzemelő halastó felület egyszeri vízzel való feltöltése mintegy 350 millió köbméter vizet jelent. Ez a mennyiség messze meghaladja a hazai mesterséges víztározók kapacitását. Ha a vízpótlási lehetőségek korlátlanul rendelkezésre állnának, a halastavak éves szinten akár 450-500 millió köbméter vizet is képesek lennének tárolni.

A halastavak pozitív hatása túlmutat a puszta víztározáson. A talajvízszint fenntartása, a mikroklimatikus viszonyok javítása, valamint a párolgás révén a környező növényvilág gazdagodása mind hozzájárul a táj ellenálló képességének növeléséhez az aszállyal szemben. Ez a komplex ökológiai és gazdasági jelentőség exponenciálisan fokozódik napjainkban.

Ágazati elismerés és szabályozási fejlődés

Az Agrárminisztérium, felismerve a tógazdaságok stratégiai fontosságát a vízgazdálkodásban, komoly lépéseket tett az ágazat helyzetének javítására. Puskás Nándor kiemelte, hogy évtizedeken át kaotikus és „büntető” jellegű volt a tógazdaságok vízdíjrendszere, ami hatalmas versenyhátrányt okozott. A rendszerváltás óta tartó küzdelem eredményeként azonban a kormány végre felismerte ennek a helyzetnek a tarthatatlanságát.

Mintegy 5 évvel ezelőtt egységesen 1500 forint/hektárban került megállapításra a vízdíj az egész ország területén. Ez a díj már viselhető, és megfelel az Európai Uniós vízkeret irányelvnek, miszerint a víznek van ára. Sőt, aszályos időszakokban – mint amilyen az idei év is – még ezt az összeget sem kell fizetni. Ez a lépés markánsan mutatja a kormány elismerését a vízvisszatartás jelentősége iránt, és egy több évtizedes anomáliát szüntetett meg.

Fontos előrelépés az is, hogy a MA-HAL vezetése részt vesz az aszályvédelmi operatív törzs munkájában, ahol a szempontjaikat figyelembe veszik. Megerősítést kapott a jogszabályban is rögzített prioritási sorrend, miszerint vízhiány esetén az állatok itatása és a halastavak feltöltése vagy vízpótlása az elsődleges. Emellett operatív intézkedések is születtek az a vízpótlás útját akadályozó tényezők elhárítására.

Együttműködés és innováció

A tógazdaságok, a vízügyi igazgatóságok és a természetvédelem közötti együttműködés is egyre konstruktívabbá válik. Különösen a csatornák tisztítása, karbantartása és kotrása terén történt szemléletváltás. Ma már egyre inkább felismerik, hogy a csatornák elsődleges funkciója a víz szállítása, és bár ökológiai értékek is kialakulnak bennük, a vízelvezető képességük fenntartása alapvető a víz tájba juttatásához. A cél az, hogy a vizet ne az árvíz juttassa ki a tájba, és ne is vezessük le gyorsan, hanem a tudatos vízgazdálkodás, a csatornákon keresztül.

Korábban sokan a vízügyet hibáztatták a víz elvezetéséért, de Puskás Nándor hangsúlyozza, hogy ez a társadalom és a politika elvárása volt. Mára azonban megváltoztak az elvárások, felismerve az ország elsivatagosodásának folyamatát. A vízügy feladata már nem csak a kárelhárítás, hanem a minél több víz megtartása Magyarország területén – a talajban, tározókban, csatornákban és nem utolsósorban a halastavakban. Puskás Nándor szerint nem a vízügynek kellett szemléletet váltania, hanem a politikának és a társadalomnak, és ők jól alkalmazkodtak az új elvárásokhoz.

A jövőben még tovább gondolják a vízvisszatartás ösztönzését, akár anyagi, pénzügyi ösztönző rendszerek kidolgozásával azok számára, akik vizet tartanak vissza.

Vízhasználati hatékonyság és mintaprojektek

Fontos jövőbeni feladat a tavakba befogadott víz hatékony felhasználása és a halastavakból elfolyó víz helyben tartása a régióban. Puskás Nándor kiemelt egy sikeres mintaprojektet Biharugrán, ahol a lecsapolt és technológiailag elfolyó vizet – például a telelő tárolásból származó vizet – visszatartják és integráltan hasznosítják. Ebbe a rendszerbe már három további rendszer is bekapcsolódott, így a lecsapólásra kerülő vizek jelentős része a nemzeti park vizes élőhelyébe, öntözőgazdálkodóhoz és a helyi erdőkbe kerül kijuttatásra. Ez a projekt, amelyhez külső forrásra nem volt szükség, rávilágít a helyi tudás és a meglévő kapacitások fontosságára. A halastavak vize felhasználható ökológiai, öntözési és erdőgazdálkodási célokra is, különösen a téli lehalászás során, amikor a klíma változás okán egyre nagyobb szükség van a téli vízpótlásra is.

Összességében elmondható, hogy a tógazdaságok szerepe a magyar vízgazdálkodásban felértékelődött. A vízvisszatartásban betöltött kulcsfontosságú szerepük, a megváltozott szabályozási környezet és az innovatív vízhasználati megoldások mind hozzájárulnak egy fenntarthatóbb jövő építéséhez. A halgazdálkodók felelőssége és lehetősége is óriási ebben a folyamatban.

Szeptember lapszám LETÖLTÉSE

A szeptemberi szám tartalmából:

• Kitüntetés augusztus 20-a alkalmából
• A kormány 2027-ig több mint 20 milliárd forint forrást biztosít az akvakultúra fejlesztésére
• Sikeres volt az első Akvakultúra Expo
• Innováció – Etetőautomaták
• Megújuló horgászat – interjú Dr. Dérer Istvánnal
• Jelentős érdeklődés kísérte a 49. Országos Halfőző Versenyt
• Innováció az akvakultúra és a halászati ágazatban
• A víz a legfőbb kincs

A föld ezer esztendeje megtart minket, hazát és életet ad, ezért az államalapítás ünnepe és az új kenyér megszegése a magyarság megmaradásának jelképe – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az államalapító Szent István ünnepe alkalmából tartott kitüntetési ünnepségen, a Pesti Vigadóban.

Az államalapítás és az Államalapító Szent István ünnepe, augusztus 20-a alkalmából Dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke, a Magyar Arany Érdemkeresztje kitüntetést adományozta Bana Sándor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. gazdasági és kereskedelmi igazgatója részére, a balatoni halgazdálkodás gazdasági területén végzett példamutató munkája elismeréseként.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) örömmel jelenti be az első alkalommal megrendezésre kerülő Akvakultúra Expo 2025-öt.

Célunk, hogy egy egyedülálló platformot biztosítsunk az ágazat szereplőinek, ahol megismerhetik a legújabb fejlesztéseket és bővíthetik szakmai kapcsolataikat.

Az Akvakultúra Expo 2025 egyedülálló lehetőséget kínál az ágazatban dolgozó szakemberek számára, hogy naprakész információkhoz jussanak, és kiemelkedő előnyökre tegyenek szert:

• Legújabb technológiák és megoldások: Tekintse meg az akvakultúra ágazatban működő, inputanyagokat, gépeket, technológiákat és modern megoldásokat kínáló vállalkozások bemutatóit. Szerezzen első kézből információkat a leginnovatívabb fejlesztésekről, amelyekkel fejlesztheti saját gazdaságát.
  
• Stratégiai kapcsolatépítés: Építsen értékes szakmai kapcsolatokat a hazai termelők, feldolgozók és forgalmazók képviselőivel. A közvetlen találkozások révén új együttműködési lehetőségek nyílhatnak meg.
  
• MAHOP Plusz pályázati lehetőségek: A frissen megjelent MAHOP Plusz pályázati felhívás új beruházási lehetőségeket kínál a halgazdaságok számára. Az expo ideális alkalom arra, hogy megismerje a pályázatokhoz kapcsolódó legújabb gépeket, eszközöket és szolgáltatásokat, amelyek hozzájárulhatnak vállalkozása sikereihez.
  

A hazai akvakultúra kulcsszerepet játszik a horgászvizek egészséges és minőségi hal utánpótlásában, ezért a kormány a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) keretében 2027-ig több mint 20 milliárd forint forrást biztosít a szektor számára – mondta Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón Budapesten.

A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) éves közfeladat-ellátási beszámolójának bemutatásán a tárcavezető elmondta: a pályázatokon keresztül a MOHOSZ 100 százalékos intenzitással részesülhet támogatásban olyan feladatok elvégzéséhez, mint az őshonos halállományok élőhelyének, ívóhelyének fejlesztése, létrehozása és helyreállítása, vagy az idegenhonos halfajok visszaszorítása.

Tájékoztatása szerint a nyilvántartott 160 ezer hektár halgazdálkodási vízterületen, továbbá a 26 ezer hektárnyi halastóban tavaly összesen 4879 tonna halat fogtak, ebből a horgászfogás 4614 tonnát tett ki, ami 2,8 százalékos növekedés az előző évhez képest. Tavaly a telepítések mennyisége elérte a 4071 tonnát, a kihelyezett halak összértéke pedig 6,7 milliárd forint volt.

Kiemelte: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a regisztrált horgászok száma tavaly meghaladta az egymilliót, és Magyarország a nemzetközi horgászturizmusban is élen járt.

A MOHOSZ közreműködésével tavaly elfogadott Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiában 24 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a fenntartható horgászturizmus fejlesztésére 2030-ig – ismertette.

Mérföldkőnek nevezte a horgászszövetséggel kötött 2019-es megállapodást, amely révén a MOHOSZ közfeladat-ellátó szervezetté alakult, és ezzel 38 állami feladatot vett át, ami tovább erősítette önállóságát és társadalmi-gazdasági súlyát.

A MOHOSZ saját bevételein túl 2014 és 2024 között 4, 5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült, és a szövetség állami horgászokmányokból származó bevétele meghaladta a 10,5 milliárd forintot.

Nagy István kitért arra is, hogy Magyarország továbbra is kiemelkedő helyet foglal el a világ édesvízi horgász versenysportjában. Tavaly nemzeti válogatottak 30 kiemelt nemzetközi versenyen, ezen belül 23 világ- és Európa-bajnokságon indultak és az érmek számát tekintve Magyarország tavaly második volt a világranglistán. Az eddigi eredmények pedig azt mutatják, hogy 2025-ben is kiemelkedő évet zárhat majd a magyar horgászsport.

A miniszter stratégiai célként jelölte meg a természetes vizek és az őshonos halállomány védelmét, az ívóhely-rehabilitációt, valamint az invazív fajok elleni védekezés hatékonyságának növelését. Továbbá az ország vízkészlet-gazdálkodási egyenlegét javító, vízvisszatartási célú stratégiai megalkotását a halgazdálkodással érintett részfeladatok kidolgozásával.

A horgászturizmus fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégiában külön figyelem hárul a horgászható partszakaszok megőrzésére, fejlesztésére, valamint stégek, horgászkikötők létesítésére – jegyezte meg.

Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke elmondta: a 2015-ös átalakulás óta a regisztrált horgászok száma 290 ezerről tíz év alatt egymillió fölé nőtt. Hozzátette, hogy a digitális platform kialakításával, a mobil applikáció elindításával már nem kell papír alapú horgászokmánnyal rendelkezniük a horgászoknak és ezzel azonnal frissülő adatbázis jött létre. A tavalyi év egyik sikerének nevezte, hogy megszületett a horgászturisztikai stratégiai, amely hálózatos fejlesztéseket tesz lehetővé.

Szűcs Lajos szólt arról is, hogy az idei év forgalmi adatai is azt mutatják, hogy a MOHOSZ gazdálkodása stabil alapokon nyugszik, és bejelentette, hogy jövőre nem változnak a horgászjegyek árai.

Dérer István, az Országos Horgászszervezeti Központ főigazgatója elmondta, a szabadidős horgászat mintegy 30 milliárdos, a halgazdálkodás 120 milliárd forint feletti forgalmat generál, több ezer embernek biztosít munkát és több százezer ember számára szabadidős tevékenységet.

A kihívásokról szólva elmondta, hogy a klímaváltozás az akvakultúrát is érinti. Az aszályvédelmi operatív törzs segítségét kérik, és támogatják, hogy a mintegy 1500 halgazdálkodási vízterület átvészelhesse a következő, várhatóan nehéz időjárási időszakot.

A MOHOSZ éves telepítési és fogási adataiból kiderül, minden nagy természetes vízterületen megfigyelhető, hogy dinamikusan növekszik a melegebb klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó harcsa állománya, míg a sor másik végén a hidegebb szakaszokat kedvelő sügér és csuka állnak – ismertette.

Az alacsony vízállás nem kedvez a természetes ívási viszonyoknak, ezért felértékelődik az őszi és tavaszi haltelepítési pályázatok szerepe, amelyre idén minden eddiginél több pénzt fordítanak – fűzte hozzá.

Megjegyezte: a MOHOSZ 2025 óta a Tisza-tó hivatalos halgazdálkodási hasznosítója és idén ötödével nőtt az éves területi jegyek forgalma.

Dérer István szólt arról is, hogy a MOHOSZ a MAHOP Plusz fejlesztési forrásokból az állami tulajdonú természetes vizeken egységes vizminőségi monitoringrendszert kialakítását, az élőhelyek fejlesztését, eszközbeszerzés elindítását tervezi.

A szarvasi HAKI-ban megrendezett 49. Halászati Tudományos Tanácskozás keretében egy panelbeszélgetésre is sor került, amelyen a plenáris ülés előadói, a Magyar Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform (HUNATiP) vezető szakértői és a hallgatóság vitatták meg az innováció helyzetét és jövőjét a hazai akvakultúra ágazatban. A beszélgetés rávilágított az ágazatot érintő számos problémára, de a lehetséges megoldásokra és a jövőbeli irányokra is.

Az Agrárminisztérium nevében felszólaló Szigeti Szabolcs, a Közös Agrárpolitika végrehajtásért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a korábbi MAHOP programok kritikája, miszerint az innováció nem épült be kellőképpen az akvakultúra fejlesztésekbe, tanulságként szolgál. A MAHOP Pluszban ezért elsődleges cél olyan K+F eredmények elérése, amelyek hasznosíthatóak, beépíthetők a gyakorlatba és az ágazat javát szolgálják. Az indikátorok teljesítése elengedhetetlen, ezért a szaktárca az ágazattal közösen keresi a megfelelő megoldásokat. 

Dr. Bozánné dr. Békefi Emese a kommunikáció és a marketing fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte az ágazati (pl. HUNATiP, MAHOSZ, egyetemek) és külső döntéshozók, továbbá más ágazatok, valamint a nemzetközi partnerekkel való kommunikáció jelentőségét. Problémaként merült fel, hogy 25 év távlatából is a fogyasztói felmérések olyan eredményeket mutatnak, ami a marketing megújulásának szükségességét jelzi. Olyan új ötletekre van szükség, amelyek ténylegesen növelik a halfogyasztást, ilyen egyebek mellett az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG) feltüntetése a termékeken. 

A szakértők a nemzetközi konzorciumokban való részvétel előnyeire hívták fel a figyelmet, amelyek nemcsak tudást, hanem üzleti partnereket is hoznak. Példaként említették a Balatoni Halgazdaság tesztelését egy új vízminőség-mérő rendszerrel (Tapaszt Projekt), illetve a Bajcshal Kft. afrikai harcsavonal fejlesztését (IT Science-i projekt). Bár az egyetemek részvétele a Horizon projektekben nehezebbé vált, nőtt a vállalkozások iránti érdeklődés. Fontosnak tartják, hogy olyan kutatási infrastruktúrákat hozzanak létre, amelyekhez az egyetemi kutatók is hozzáférhetnek. 

Réczei Gábor, aki 8 évet dolgozott Brüsszelben mezőgazdasági szakdiplomataként, a kormányzati és szakigazgatási oldalról nyújtott betekintést. Kiemelte, hogy az államigazgatásnak platformot kell teremtenie az innovatív ötletek számára, és a HUNATiP ebben kulcsszerepet játszik az Agrárminisztériummal kötött együttműködési megállapodás révén. Az EU sem ellenzi a fejlesztéseket, sőt, a pénzek mielőbbi és célzott felhasználása a cél. 

Dr. Szűcs István az oktatás, képzés és továbbképzés létfontosságú szerepére hívta fel a figyelmet, bár a MAHOP Plusz keretében közvetlen oktatási támogatás nem várható. Hangsúlyozta, hogy innovatív fejlesztéseket nem csak diplomával rendelkezők hozhatnak létre, és példaként említette egy izraeli kibucot, ahol a fizikai munkások is folyamatosan gondolkodtak a technológiai folyamatok javításán. Véleménye szerint a legnagyobb probléma a szakmunkásképzés megszűnése és a halász szakmunkások hiánya. Az egyetemi képzés szerepe abban is megnyilvánul, hogy az infrastruktúra hozzájárul a hallgatók ágazat iránti elkötelezettségéhez. 

Váradi László, a HUNATiP elnöke szerint a halgazdálkodás innovációjának nagyon jó alapjai vannak Magyarországon: kitűnő K+F+i hálózat, nyitott államigazgatás, nyitott vállalkozói kör, és pénzügyi háttér. A HUNATiP célja, hogy katalizátorként működjön, segítse a hiányzó láncszemek összekapcsolását, és innovációs műhelyként támogassa az ötleteket. Véleménye szerint fontos a nyílt kommunikáció és tapasztalatcsere. 

A beszélgetés során vita alakult ki a ponty jövőjéről. Volt aki szerint a ponty jövője bizonytalan a csökkenő élelmiszer célú fogyasztás miatt, emellett a horgászpiac sem elegendő. Lévai Ferenc még sarkosabban fogalmazott, melynek okaként a kényelmi szempontokat említette: a fogyasztók nem akarnak szálkás hallal bajlódni. Megoldásként a szálkamentes ponty kifejlesztését javasolta. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták a tógazdaságok ökológiai jelentőségét, mint a magyar ökoszisztéma „utolsó gyöngyszemeit”. Kiemelték, hogy a halastavak évszázadok óta fenntartják a biodiverzitást és hatalmas ökoszisztéma értékkel bírnak, amit a társadalomnak el kellene ismernie és támogatnia. Sürgették, hogy a halastavakat vonják be az aszályvédelembe, és ismerjék el a vízvisszatartásban betöltött szerepüket is. 

A kerekasztal-beszélgetés megerősítette, hogy az innováció nem misztikum, hanem a mindennapok része. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tapasztalatokat meg kell osztani, és a HUNATiP nyitott minden ötletre és javaslatra. A cél, hogy a magyar halgazdálkodás versenyképes és ellenállóképes legyen a jövő kihívásaival szemben.

Az Agrármarketing Centrum (AMC) folytatja a halfogyasztás ösztönzésére irányuló országos kampányát. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz keretéből 700 354 227 forint támogatási összeg áll rendelkezésre a projekt megvalósítására. A MAHOP Plusz-2.6.1-2024 pályázat célja a fenntartható halászati és akvakultúra-termékek népszerűsítése, a halgazdálkodási ágazat társadalmi ismertségének és elismertségének fokozása, valamint a halfogyasztás növelése. A kampány célja, hogy a jelenlegi fejenkénti éves halfogyasztást 5,8-ról 6,9 kilogrammra növelje.

Az AMC a 2017-2023-as időszakban már végrehajtott egy hosszú távú hétéves kampányt az édesvízi hal és halgazdálkodási termékek népszerűsítésére. A mostani, MAHOP Plusz-2.6.1-2024 kódszámú projekt ennek a munkának a folytatása, amely a korábbi célok mellett innovatív módon az éttermek kínálatának bővítésére is fókuszál. A kampány fő üzenete továbbra is az, hogy a hal egészséges, finom és trendi. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a fogyasztók alapvetően tisztában vannak azzal, hogy a halfogyasztás egészséges.

Megújult marketingstratégia és közösségi média szerepe

Az előző MAHOP kampány során az AMC a marketingeszközök széles skáláját alkalmazta, a klasszikus közterületi, sajtó, TV, rádió megjelenésektől az eseménymarketingen át a modern online megoldásokig. A 2025-ben induló új kampányban is alkalmazzák a korábbi kommunikációs csatornákat, de a hangsúly az online térre helyeződik át, különös tekintettel a közösségi médiára. A cél az, hogy a mai piaci trendekhez igazodva a fogyasztókat minél hatékonyabban érjék el az online felületeken.

A közösségi oldalak térhódításával a fogyasztók jelentős része már ezeken a platformokon tájékozódik. Az AMC szeretné kihasználni  a közösségi média erejét, de a személyes jelenlétet is fontosnak tartja, ennek megfelelően a kampány részeként kiemelt- és kis rendezvényeket, valamint roadshow-kat is szerveznek. A rendezvények célja a fogyasztók közvetlen elérése, a kóstoltatás, a látványkonyhákban való bemutatók, az edukáció és a gyermekek megszólítása.

A fogyasztók mellett az éttermeket is megszólítják egy országos halfogyasztást népszerűsítő versennyel, melynek célja a halfogyasztás népszerűsítése, a halból készült ételek sokféleségének bemutatása és a hazai halfajok megismertetése.

Piackutatás és a kampány hatékonyságának mérése

Az előző MAHOP projekt során három alkalommal végeztek piackutatást és felmérést, melyek eredményei alapul szolgálnak a jelenlegi kampányhoz. A tervek szerint 2026-ban és 2029-ben is végeznek majd piackutatást a kampány hatékonyságának mérése érdekében.

Az AMC kiemelt figyelmet fordít a termelőkkel való együttműködésre, különösen a kóstoltatások során, ahol a hazai haltermékek kerülnek fókuszba. Az AMC tervezi, hogy aktívan megkeresi azokat a potenciális termelőket, akik részt tudnak venni a kampány akcióiban, így a kiemelt rendezvényeken, mint a SIRHA és az OMÉK, valamint kisebb fesztiválokon is megjelennek majd. A fiatalok megszólítása érdekében zenei fesztiválokon is jelen lesznek. Ígéretet kaptunk, hogy a Halászati Lapokban rendszeres tájékoztatást nyújthatunk a kampány eseményeiről, hogy az ágazat szereplői nyomon követhessék a fejleményeket.

Fókuszban a hazai halfajok és a fenntarthatóság

Dr. Sziráki Bence, aki 8 évig dolgozott a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetben, most az AMC irodavezetőjeként hangsúlyozza, hogy a kampány során a hazai halfajok, mint a ponty, az afrikai harcsa, a busa és a kárász népszerűsítésére törekszenek. A kampány üzeneteiben kiemelik a halfogyasztás egészséges és trendi jellegét, valamint a hazai haltermelés fenntarthatóságát és alacsony karbonlábnyomát. Az Agrármarketing Centrum nem kizárólag a halágazattal foglalkozik, hanem számos más ágazat fogyasztásösztönzésében és exportfejlesztésében is részt vesz. A szervezet munkatársainak széles körű tapasztalata garancia a sikeres kampány lebonyolítására. Az AMC hisz abban, hogy a jól felépített marketingeszközökkel jelentős mértékben hozzájárulhat a halfogyasztás növekedéséhez és a kitűzött célok eléréséhez.