Célunk, hogy egy egyedülálló platformot biztosítsunk az ágazat szereplőinek, ahol megismerhetik a legújabb fejlesztéseket és bővíthetik szakmai kapcsolataikat. .
Legyen részese ennek a hagyományteremtő rendezvénynek! .
Miért érdemes részt vennie az Akvakultúra Expo 2025-ön?
. Az Akvakultúra Expo 2025 egyedülálló lehetőséget kínál az ágazatban dolgozó szakemberek számára, hogy naprakész információkhoz jussanak, és kiemelkedő előnyökre tegyenek szert: .
Legújabb technológiák és megoldások: Tekintse meg az akvakultúra ágazatban működő, inputanyagokat, gépeket, technológiákat és modern megoldásokat kínáló vállalkozások bemutatóit. Szerezzen első kézből információkat a leginnovatívabb fejlesztésekről, amelyekkel fejlesztheti saját gazdaságát. .
Stratégiai kapcsolatépítés: Építsen értékes szakmai kapcsolatokat a hazai termelők, feldolgozók és forgalmazók képviselőivel. A közvetlen találkozások révén új együttműködési lehetőségek nyílhatnak meg. .
MAHOP Plusz pályázati lehetőségek: A frissen megjelent MAHOP Plusz pályázati felhívás új beruházási lehetőségeket kínál a halgazdaságok számára. Az expo ideális alkalom arra, hogy megismerje a pályázatokhoz kapcsolódó legújabb gépeket, eszközöket és szolgáltatásokat, amelyek hozzájárulhatnak vállalkozása sikereihez. .
Ismerje meg az Akvakultúra Expo 2025 kiállítóit!
. Az Akvakultúra Expo lehetőséget biztosít az ágazat legfontosabb szereplőinek bemutatkozására. Készüljön fel, hogy megismerje azokat a vezető cégeket, amelyek a legújabb inputanyagokkal, gépekkel, technológiákkal és modern megoldásokkal várják Önt. .
Jelenleg még szervezés alatt álló kiállítói listánkat folyamatosan frissítjük! Látogasson vissza rendszeresen, hogy megtekinthesse a teljes listát.
Jelölje részvételi szándékát a Facebook-on!
. Ne maradjon le az Akvakultúra Expo 2025 egyedülálló szakmai napjáról! Kérjük, jelezze részvételi szándékát Facebook eseményünkön, hogy megkönnyítse a szervezést, és naprakész információkat kapjon a rendezvénnyel kapcsolatban. .
Innováció és kihívások a hazai akvakultúra ágazatban
Dr. Szűcs István, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára a szarvasi HAKI 49. Halászati Tudományos Tanácskozásán tartott előadást „Az innováció és az innovatív fejlesztések előtt álló kihívások és lehetőségek a hazai akvakultúra ágazatban” címmel. Az előadás rávilágított az ágazat jelenlegi helyzetére, a stagnáló tendenciákra és azokra a kulcsfontosságú területekre, ahol az innováció elengedhetetlen a fejlődéshez.
A hazai halgazdálkodás bruttó termelési értéke az elmúlt 15 évben nőtt ugyan, de ez elsősorban az élelmiszerár-inflációnak és a halárak emelkedésének köszönhető, nem pedig a kibocsátás érdemi növekedésének. Az ágazat az állattenyésztési ágazat szakterület mindössze 1,7-2,1 százalékát teszi ki, és mintegy 25-27 ezer hektár halastóterülettel rendelkezik. Az egy hektárra jutó vízfelhasználás rendkívül alacsony, a normális érték durván a kétszerese lenne. Az ágazatban mindössze 1231 állandó, 138 családtag és 192 részmunkaidős fő foglalkoztatott van. Az egy főre jutó halfogyasztásban Magyarország jól áll az édesvízi halfogyasztás terén, de az EU-n belül összességében a lista végén kullog. Az elmúlt 30 évben az import értéke durván ötszöröse volt az exporténak, és volt időszak, amikor tizenkétszeresét is meghaladta.
A horgásztársadalom dinamikusan növekszik, elérve az egymilliós létszámot, és a horgászpiac jelenti a magyar akvakultúra ágazat egyik legstabilabb és hosszú távon is kiszámítható piacát, szemben a pontyfogyasztó lakosság folyamatosan csökkenő számával.
Az innováció szükségessége és területei
Dr. Szűcs István hangsúlyozta, hogy az innovációra általában akkor van szükség, ha komoly problémát kell kezelni, vagy ha elégedetlenség merül fel. A halászati ágazatban ez különösen igaz, mivel a termelők, kereskedők és dolgozók elégedettsége gyakran a változtatások hiányához vezet. Az innovátorok útja nehéz, gyakran falakba ütköznek, és meg kell küzdeniük azzal, hogy a jobb a jónak ellensége lehet.
Az előadás számos területet azonosított, ahol az innovációra égető szükség van:
Versenyképesség javítása: Az önköltség csökkentése kulcsfontosságú, . Eezt fajlagos munkaerő-, energia- és takarmányfelhasználás csökkentésével, valamint műszaki fejlesztéssel és robotizációval lehet elérni.
Munkaerőhiány kezelése: A szakmunkás- és betanított munkaerő hiánya súlyos probléma. A megoldás a fajlagos munkaerő-felhasználás csökkentése, azaz kevesebb munkaerő felhasználása egységnyi végtermékre.
Fenntarthatóság: A fajlagos vízfelhasználás csökkentése, az állategészségügyi állapot fenntartása, az állatjóllét (pl. a „Boldog Ponty” koncepció) és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (klímaadaptált technológiák, genetika, szén-dioxid- kibocsátás csökkentése) mind ide tartoznak. Az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) minősítés kidolgozása és a marketingbe való beépítése is kiemelt fontosságú.
Fogyasztói igények: A növényalapú táplálkozásra való áttérésre az akvakultúra a vízinövények akvquakultúrás termesztésével, az integrált multi-profitikus akvaquakultúrával (IMTA) és az akvapóniával reagálhat. Az egészséges, funkcionális és káros anyagoktól mentes élelmiszerek iránti igény is egyre nő.
Digitalizáció és adatalapú döntéshozatal: Az adatok és információk kulcsfontosságúvá váltak a döntéshozatalban, hasonlóan a növénytermesztésben tapasztalható fejlődéshez.
Kutatás-fejlesztés (K+F): Az innováció alapja a kutatás-fejlesztés. Fontos a genetikai fejlesztőmunka (technológiatűrő- képesség fokozása, rezisztencia nemesítés, génmegőrzés, ponty génbank), az ipari meghatározottság, a szaporodásbiológiai kutatások, új halfajok termelésbe vonása, steril állományok kialakítása, valamint a mikrobiom összetétele, hormonháztartás és stressz stressz-szintek kutatása.
Tartási és takarmányozási feltételek fejlesztése: Ide tartoznak az etológiai kutatások, haltápgyártási technológiák, takarmányok vízállóságának javítása, valamint a halliszt és élő táplálékszervezetek részleges helyettesítése.
Műszaki és technológiai fejlesztések: A hétköznapi gyakorlatban számos esetbengyakran ez jelenik meg innovációként, például a szerves trágyaszóró adaptálása halastavi felhasználásra. Fontos a halbiomassza becslésével kapcsolatos műszaki fejlesztés is.
Környezeti és ökológiai állapot fenntartása: Vizsgálatok a vízszennyezés, halállományok és haltermés kölcsönhatásairól, halkortani és haljárványügyi K+F, halpopuláció-genetikai vizsgálatok, valamint a haltermelés és horgászat természetes vizekre gyakorolt hatásainak elemzése.
Komplex gazdasági, ökológiai és társadalmi hatékonyság javítása: Rekreációs hasznosítás, horgászat, minőségpolitikai fejlesztés, értékesítési viszonyok és versenypiaci környezet átfogó vizsgálata.
Szervezeti innováció és a egy „Nemzeti Hhalkereskedőház” víziója
A szervezeti innovációra példaként egy 15 éves álom, a Nemzeti Halkereskedőház Zrt. létrehozásának gondolata került elő. Ez a szervezet koordinálná az input-output oldalt, értékesítő, beszerző, feldolgozó funkciót látna el, és a megtermelt halat juttatná piacra. Bár sokan úgy gondolják, ez Magyarországon nem működhet, egy namíbiai példa (513 marhatartó összefogása egy modern feldolgozó üzem létrehozására állami támogatás nélkül) rávilágít arra, hogy hasonló kezdeményezések más ágazatokban már sikeresek.
Új támogatások segítik a hazai halgazdálkodás és akvakultúra fejlesztését
Két új pályázati felhívás összesen több mint 8 milliárd forint keretösszeggel érhető el augusztustól a hazai halgazdálkodók, akvakultúrával foglalkozó vállalkozások és a halfeldolgozók számára a MAHOP Plusz program keretében – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.
A szaktárca vezetője ismertette, hogy az akvakultúrával foglalkozó vállalkozások, közjogi szervek és civil szervezetek számára meghirdetett felhívás keretösszege 6,3 milliárd forint. A támogatás célja a termelő beruházások ösztönzése, valamint a környezetbarát és energiahatékony technológiák elterjesztése. A pályázat révén lehetőség nyílik új akvakultúra-telepek létrehozására, meglévő létesítmények korszerűsítésére, gép- és eszközbeszerzésre, állategészségügyi fejlesztésekre, klímasemleges beruházásokra és adatgyűjtési, elemzési technológiák beszerzésére is. A projektek támogatási intenzitása mikro-, kis- és középvállalkozások esetében 60%, a vissza nem térítendő támogatás mértéke 6 millió forinttól 400 millió forintig terjedhet.
Az agrárminiszter tájékoztatása szerint a halfeldolgozással foglalkozó vállalkozások számára külön felhívás készült, csaknem 1,7 milliárd forintos keretösszeggel. A pályázat a modern, energiahatékony halfeldolgozási technológiák alkalmazását, új és továbbfejlesztett termékek, feldolgozási eljárások, valamint vállalatirányítási rendszerek bevezetését ösztönzi. A felhívás támogatja többek között a konyhakész, szálkamentes, magas hozzáadott értékű termékek előállítását, a hulladékkezelési és melléktermék-hasznosítási fejlesztéseket, valamint a munkabiztonsági és higiéniai beruházásokat is. A támogatási intenzitás 50%, az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege 5 millió forinttól 400 millió forintig terjedhet.
Mindkét pályázati lehetőség az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával, a MAHOP Plusz program keretében valósul meg, hozzájárulva a hazai halgazdálkodási ágazat modernizációjához, versenyképességének és fenntarthatóságának erősítéséhez.
Évek óta sürgetett uniós terv a kárókatona-károk mérséklésére
A hazai halgazdálkodás szereplői jól ismerik a nagy kárókatona okozta károkat, melyek jelentős bevételkiesést okozhatnak a halastavakban gazdálkodók számára. Jó hír, hogy az Európai Bizottság megbízásából, az Európai Édesvízi Halászati és Akvakultúra Tanácsadó Testület (EIFAAC) kezdeményezésére egy európai szintű kárókatona kezelési terv kidolgozása zajlik, amelyet a Bizottság finanszíroz.
Ennek a tervnek a szükségességét több európai szervezet, így a FEAP és a Copa-Cogeca is évek óta sürgeti, sőt, az Európai Parlament is számos állásfoglalásban hívta fel a Bizottság figyelmét a problémára 2008 óta. Legutóbb 2022-ben született egy részletes parlamenti állásfoglalás „A fenntartható és versenyképes európai akvakultúra eléréséért: a további teendők” (2021/2189(INI)) címmel.
Tudományos alapokon nyugvó, komplex megközelítés
A most készülő kárókatona kezelési terv egy komplex, tudományos alapokon nyugvó anyag, amely nem csupán az állománygyérítésre fókuszál, hanem a probléma számos aspektusát felöleli. Ahogy Dr. Halasi-Kovács Béla is hangsúlyozta, nem arról van szó, hogy esztelen irtásba kezdenek az érintettek, hanem arról, hogy az egyes területek és alpopulációk eltartóképességét figyelembe véve határozzák meg a fenntartható állomány nagyságát és tartják majd kordában azt. A terv kidolgozását két elismert vezető kutató, a dán Niels Jepsen és az angol Ian Cowx irányítja, míg azt az EIFAAC részéről Raymon van Anrooy főtitkár koordinálja. A FEAP és az Európai Horgász Szövetség (European Anglers Alliance) is aktívan részt vesz a munkában adatgyűjtéssel és gyakorlatorientált tanácsokkal. A tervek szerint a dokumentum július közepén véglegesítésre kerül, a végrehajtás azonban több éves, hosszú távú folyamat lesz, amely magában foglalja az eredmények nyomon követését és a program folyamatos iterációját is.
Hazai adatok a döntéshozatalhoz
A tervezet elkészítéséhez Magyarországról is gyűjtöttek adatokat, Dr. Halasi-Kovács Béla koordinálásával. Az adatok többek között a populáció méretére, a fészkelő valamint vándorló, illetve kóborló állomány arányára, a kárókatonák tartózkodási idejére, valamint a direkt károkozás mértékére (euróban és tömegben is) vonatkoztak. Fontos információkat gyűjtöttek az esetleges kompenzációkról is; míg hazánkban a MOHOSZ által koordinált töltény visszatérítési program működik, addig például Csehországban lényegesen komolyabb kompenzációt kapnak a haltermelők.
Különösen fontosnak bizonyult az indirekt károk, azaz a jövedelemkiesések mértékének felmérése. A hazai adatgyűjtés közel 9000 hektár területről, a legfontosabb termelő régiókat lefedve, komoly adatbázist szolgáltatott. Az adatok alapján országos átlagban a megtermelt halmennyiség körülbelül 14%-át pusztítják el a kárókatonák közvetlenül, további 10% az egyéb (pl.: sebzés) károkból adódik, ami összességében mintegy 10%-os jövedelemkiesést jelent. Ezen felül felmérték a védekezés szükségszerű plusz költségeit is, mint például a halőrök fizetése, a töltények ára, az őrzéssel kapcsolatos üzemanyagköltség vagy a gázágyúk költsége.
Cél a hatékony védekezés és egységes szabályozás
A kárókatona kezelési terv célja, hogy a halastavi és a természetes vízi kártétel látványosan csökkenjen. A terv figyelembe veszi, hogy nem egy egységes populációról beszélünk, még a nálunk honos alfaj a Phalacrocorax carbo sinensis esetében sem. Nagy elterjedési területe, és növekvő populációmérete okán ez az alfaj okozza a nagyobb problémát, de az alfajnak három alpopulációja is létezik, eltérő fészkelőhelyekkel, vándorlási útvonalakkal és telelőhelyekkel. Éppen ezért van szükség európai szintű tervre, hogy ne ész nélküli irtás történjen, hanem az adott területek eltartóképességét figyelembe véve történjen a beavatkozás.
A terv az adminisztratív lépésekre is kitér, mivel a kárókatonák gyérítése és riasztása tagállami, illetve regionális hatáskör, így például Németországban tartományonként is változik a szabályozás. A cél az, hogy a halastavi környezetben hatékonyabb védekezési módszerek és adminisztratív könnyítések, egységes irányítási szempontok kerüljenek bevezetésre.
Következő lépések és kilátások
Bár a Bizottság eddig azt kommunikálta, hogy nincs szükség európai szintű kárókatona kezelési tervre, a most finanszírozott tanulmány bizonyítékalapú érveket szolgáltat annak szükségességéről. Amennyiben az anyagot júliusban benyújtják, remélhetőleg a Bizottság hamarosan hatályba lépteti, és megindulhat az európai uniós szintű folyamat, akár már jövő évtől. Az adminisztratív jellegű szabályozók viszonylag gyorsan hatályba léphetnek, míg az állomány szabályozása egy hosszú távú feladat lesz.
A kárókatona probléma megoldása egy összetett és összehangolt munka, de az uniós szintű terv reményt ad a hazai halgazdálkodók számára, hogy a jövőben hatékonyabban tudjanak védekezni e kártékony madár ellen, illetve európai szintű kompenzációs rendszer könnyítse a halastavak fenntartását.
Akvakultúra Expo
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) nevében szeretnénk felhívni a figyelmet egy egyedülálló szakmai eseményre: az Akvakultúra Expo 2025-re.
Helyszín: Vác, Duna-part (Attila szobor) Időpont: 2025. augusztus 23. (szombat)
Az esemény célja, hogy bemutatkozási lehetőséget nyújtson az akvakultúra ágazatban működő, inputanyagokat, gépeket, technológiákat és modern megoldásokat kínáló vállalkozások számára, továbbá elősegítse a kapcsolatépítést a hazai termelők, feldolgozók és forgalmazók között.
Megjelent a MAHOP Plusz pályázati felhívás, amely új beruházási lehetőségeket kínál a halgazdaságok számára. Az expo így ideális alkalmat kínál ahhoz, hogy az ágazat szereplői bemutassák fejlesztési célú termékeiket és szolgáltatásaikat a célcsoportnak.
Bár az Akvakultúra Expo első alkalommal kerül megrendezésre, hagyományteremtő céllal indítjuk útjára, és a jövőben vándorrendezvényként kívánjuk megtartani. A Halfőző Verseny magas látogatottsága és szakmai presztízse garantálja az esemény széles körű ismertségét és közönségét.
A kiállításon való részvétel díjmentes, ugyanakkor a kiállítói terület biztosítása előzetes regisztrációhoz kötött.
