Dr. Dérer Istvánnal, a MOHOSZ Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ főigazgatójával készült interjúnk rávilágít a hazai horgászat és halgazdálkodás előtt álló kihívásokra és a jövőbeni tervek főbb irányaira, hangsúlyozva az ágazati szereplők közötti szoros együttműködés fontosságát.

Az elmúlt időszakban a MOHOSZ a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia (NHTS) kialakítására is fókuszált, melynek keretében cél, hogy a horgászati szempontok mellett szélesebb társadalmi érdekeket szolgáló fejlesztések is megvalósulhassanak. Az Országos Horgászturisztikai Hálózati Program (OHHP) keretében több minisztérium és a MOHOSZ együttműködésével projektirányító munkaszervezet jött létre. A cél olyan vízparti találkozási pontok kialakítása, amelyek nem csupán a horgászokat, hanem a helyi lakosságot és a turistákat – például a kerékpárosokat és a természetjárókat – is vonzzák. Ezek a közösségi terek alapvető szolgáltatásokat, például büfé jellegű étkezést, de ismereteket és élményelemeket kínálnak majd. A fejlesztések hosszú távú fenntarthatóságát biztosítja, hogy az öt éven túl sem kerülhetnek más funkcióba vagy tulajdonba, amíg az állami vízterületek halgazdálkodási jogát horgászszervezet gyakorolja.

A halgazdálkodás és élőhelyfejlesztés terén kiemelt szerepet kap a Magyar Akvakultúra és Halászati Operatív Program (MAHOP Plusz) 24 milliárd forintos kerete, amelyből a horgászszervezetek is részesülnek. A MOHOSZ közfeladat-ellátása uniós elismerése révén 100%-os támogatási intenzitással vehet részt a pályázatokon, és végezhet például élőhely-fejlesztéseket az általa kezelt állami tulajdonú vizeken. Az élőhely-fejlesztési programok a korábbi ciklushoz képest újdonságként jobban kapcsolódnak az általános ökológiai biztonság megteremtéséhez és a vízellátás biztonságához. A fejlesztések célja olyan komplex rendszerek rehabilitációja, amelyek egyaránt figyelembe veszik az éghajlatváltozás hatásait és a horgászok igényeit. Ezzel összefüggésben a MOHOSZ kiépíti a magyar élővizek monitoringhálózatát, amely okos eszközökkel gyűjtött adatok révén megalapozhatja a későbbi beavatkozásokat, mint például a haltelepítéseket.

A kisebb méretű vízkezelő szervezetek támogatására a tervek szerint egy intervenciós géppark is létrejön. Mivel a legtöbb horgászszervezet nem képes megvenni és hatékonyan üzemeltetni ezeket a gépeket, belső, nonprofit pályázati rendszeren keresztül biztosítják majd a mederkotró, a hínárvágó és más halgazdálkodást segítő eszközök használatát. A pályázatok révén a valódi szükség szerint rangsorolják az igényeket, segítve ezzel a kisebb vízkezelőket. A monitoring rendszer, a géppark és az élőhelyfejlesztés együttes célja, hogy a vizek biztonsága és az állomány szerkezetének átalakítása megalapozza a további, szakmai alapú fejlesztéseket, a haltelepítéseket.

Dérer István kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztés (K+F) szintén kiemelt terület, különös tekintettel a termelésre gyakorolt hatásra és a halegészségügyi biztonságra. A MOHOSZ célja, hogy olyan kutatókat alkalmazzon, akik gyakorlati eredményeket produkáló programokat dolgoznak ki. Ezen K+F programok eredményeit közérdekből nyilvánosan hozzáférhetővé fogják tenni. A MOHOSZ és a haltermelők közötti együttműködés létfontosságú, hiszen a horgásztársadalom a hazai haltermelés 25%-át közvetlenül felvásárolja.

A hazai halfogyasztás ösztönzése is fontos cél. A MOHOSZ szerint a halfogyasztás növelése közös érdek. Jelenleg sokan idegenkednek a hal feldolgozásától. Ezért a MOHOSZ támogatja a MA-HAL vezetésével közösen tervezett „fogd meg, pucold meg, vidd haza, edd meg” szemléletet, és dolgozik olyan programok kidolgozásán, amelyek segítik a hazai halfogyasztás növelését. A népszerűsítésre szánt forrásokat a MAHOP marketingalapjaiból vagy saját forrásból biztosítják, hiszen a halfogyasztás népszerűsítése a MOHOSZ 38 közfeladata között is szerepel. Cél a magyar halfogyasztás fellendítése, és a közvéleményben a feldolgozás, illetve a halételek elkészítésének népszerűsítése. Kiemelt szempont a hazai természetes vizekből származó halak húsminőségének hangsúlyozása, amelyek egészségesebbek lehetnek, mint a hormonokkal és gyógyszerekkel kezelt, ketreces ipari tenyésztésű tengeri halak. A Dérer Istvánnal készített interjúból kiderül, hogy a MOHOSZ komplex, átfogó szemlélettel közelíti meg a horgászat jövőjét, melynek alappillérei az együttműködés, a fejlesztés, a kutatás és a hazai halfogyasztás fellendítése. A cél a halgazdálkodás és a horgászat fenntartható fejlődése, amely egyúttal a vízparti turizmust és a szélesebb társadalmi érdekeket is szolgálja.

A hazai akvakultúra kulcsszerepet játszik a horgászvizek egészséges és minőségi hal utánpótlásában, ezért a kormány a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) keretében 2027-ig több mint 20 milliárd forint forrást biztosít a szektor számára – mondta Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón Budapesten.

A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) éves közfeladat-ellátási beszámolójának bemutatásán a tárcavezető elmondta: a pályázatokon keresztül a MOHOSZ 100 százalékos intenzitással részesülhet támogatásban olyan feladatok elvégzéséhez, mint az őshonos halállományok élőhelyének, ívóhelyének fejlesztése, létrehozása és helyreállítása, vagy az idegenhonos halfajok visszaszorítása.

Tájékoztatása szerint a nyilvántartott 160 ezer hektár halgazdálkodási vízterületen, továbbá a 26 ezer hektárnyi halastóban tavaly összesen 4879 tonna halat fogtak, ebből a horgászfogás 4614 tonnát tett ki, ami 2,8 százalékos növekedés az előző évhez képest. Tavaly a telepítések mennyisége elérte a 4071 tonnát, a kihelyezett halak összértéke pedig 6,7 milliárd forint volt.

Kiemelte: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a regisztrált horgászok száma tavaly meghaladta az egymilliót, és Magyarország a nemzetközi horgászturizmusban is élen járt.

A MOHOSZ közreműködésével tavaly elfogadott Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiában 24 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a fenntartható horgászturizmus fejlesztésére 2030-ig – ismertette.

Mérföldkőnek nevezte a horgászszövetséggel kötött 2019-es megállapodást, amely révén a MOHOSZ közfeladat-ellátó szervezetté alakult, és ezzel 38 állami feladatot vett át, ami tovább erősítette önállóságát és társadalmi-gazdasági súlyát.

A MOHOSZ saját bevételein túl 2014 és 2024 között 4, 5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült, és a szövetség állami horgászokmányokból származó bevétele meghaladta a 10,5 milliárd forintot.

Nagy István kitért arra is, hogy Magyarország továbbra is kiemelkedő helyet foglal el a világ édesvízi horgász versenysportjában. Tavaly nemzeti válogatottak 30 kiemelt nemzetközi versenyen, ezen belül 23 világ- és Európa-bajnokságon indultak és az érmek számát tekintve Magyarország tavaly második volt a világranglistán. Az eddigi eredmények pedig azt mutatják, hogy 2025-ben is kiemelkedő évet zárhat majd a magyar horgászsport.

A miniszter stratégiai célként jelölte meg a természetes vizek és az őshonos halállomány védelmét, az ívóhely-rehabilitációt, valamint az invazív fajok elleni védekezés hatékonyságának növelését. Továbbá az ország vízkészlet-gazdálkodási egyenlegét javító, vízvisszatartási célú stratégiai megalkotását a halgazdálkodással érintett részfeladatok kidolgozásával.

A horgászturizmus fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégiában külön figyelem hárul a horgászható partszakaszok megőrzésére, fejlesztésére, valamint stégek, horgászkikötők létesítésére – jegyezte meg.

Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke elmondta: a 2015-ös átalakulás óta a regisztrált horgászok száma 290 ezerről tíz év alatt egymillió fölé nőtt. Hozzátette, hogy a digitális platform kialakításával, a mobil applikáció elindításával már nem kell papír alapú horgászokmánnyal rendelkezniük a horgászoknak és ezzel azonnal frissülő adatbázis jött létre. A tavalyi év egyik sikerének nevezte, hogy megszületett a horgászturisztikai stratégiai, amely hálózatos fejlesztéseket tesz lehetővé.

Szűcs Lajos szólt arról is, hogy az idei év forgalmi adatai is azt mutatják, hogy a MOHOSZ gazdálkodása stabil alapokon nyugszik, és bejelentette, hogy jövőre nem változnak a horgászjegyek árai.

Dérer István, az Országos Horgászszervezeti Központ főigazgatója elmondta, a szabadidős horgászat mintegy 30 milliárdos, a halgazdálkodás 120 milliárd forint feletti forgalmat generál, több ezer embernek biztosít munkát és több százezer ember számára szabadidős tevékenységet.

A kihívásokról szólva elmondta, hogy a klímaváltozás az akvakultúrát is érinti. Az aszályvédelmi operatív törzs segítségét kérik, és támogatják, hogy a mintegy 1500 halgazdálkodási vízterület átvészelhesse a következő, várhatóan nehéz időjárási időszakot.

A MOHOSZ éves telepítési és fogási adataiból kiderül, minden nagy természetes vízterületen megfigyelhető, hogy dinamikusan növekszik a melegebb klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó harcsa állománya, míg a sor másik végén a hidegebb szakaszokat kedvelő sügér és csuka állnak – ismertette.

Az alacsony vízállás nem kedvez a természetes ívási viszonyoknak, ezért felértékelődik az őszi és tavaszi haltelepítési pályázatok szerepe, amelyre idén minden eddiginél több pénzt fordítanak – fűzte hozzá.

Megjegyezte: a MOHOSZ 2025 óta a Tisza-tó hivatalos halgazdálkodási hasznosítója és idén ötödével nőtt az éves területi jegyek forgalma.

Dérer István szólt arról is, hogy a MOHOSZ a MAHOP Plusz fejlesztési forrásokból az állami tulajdonú természetes vizeken egységes vizminőségi monitoringrendszert kialakítását, az élőhelyek fejlesztését, eszközbeszerzés elindítását tervezi.