2025. október 10-én tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását Dr. Urbányi Béla, a gödöllői egyetem után most a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára, az Agrárközgazdasági Intézet Fenntarthatósági Kutatások Igazgatóságának helyettese, az Akvakultúra és Halászati Elemző Osztály vezetője. Akadémikus úr „Merre tovább a tógazdasági akvakultúra?” címmel tartott székfoglaló előadása átfogó képet festett a magyar és globális halgazdálkodás helyzetéről, a szektor előtt álló kihívásokról és a lehetséges megoldásokról. Az alábbiakban az ágazatot érintő legfontosabb szakmai pontokat foglaljuk össze.

Ahogy arról már a Halászati Lapokban részletesen írtunk, Dr. Urbányi Bélát 2025 májusában választotta levelező taggá az MTA Agrártudományok Osztálya, amellyel a haltudományok első akadémikusává vált a Magyar Tudományos Akadémia történetében. A kutató 2014 óta az MTA doktora, szakterülete a halszaporítás és a halgazdálkodás. Tudományos munkássága a gazdasági haszonhalak genetikai és szaporítási lehetőségeinek fejlesztésére irányul. Eredményei közé tartozik többek között az új halhímivartermék-mélyhűtési technológia kidolgozása, a halgenetikai és genommanipulációs eljárások ötvözése, valamint új halszaporítási módszerek megvalósítása. Kutatási eredményeit több mint 230 tudományos közleményben publikálta, illetve munkásságát számos elismeréssel jutalmazták, többek között a Nagyváthy János-díjjal (2016) és a Pro Aquacultura Hungariae Díjjal (2023).

Dr. Urbányi Béla előadásban rámutatott, hogy a világ népességének növekedésével és a globális éhezők számának emelkedésével (az elmúlt 4 évben mintegy 150 millióval, jelenleg 400–750 millió fő), az akvakultúra szerepe egyre kritikusabbá válik az élelmezésbiztonságban. A FAO prognózisa szerint a világ halászata és akvakultúrája folyamatos dinamikus emelkedést mutat, és a 2050-re prognosztizált globális halfogyasztás miatt, 22%-kal kellene növelni az akvakultúra termékek termelését világszinten.

Ezzel szemben Európa az egyetlen földrész, ahol a halfogyasztás prognosztizáltan mínusz 5%-ot mutat, annak ellenére, hogy a kontinens a világ legnagyobb halimportőre. Magyarország az Európai Unió tagországai közül az utolsó a halfogyasztás területén, az egy főre eső éves halfogyasztás 6,5 kg körül van, szemben az európai 22,2 kg-mal.

A hazai akvakultúra jelenlegi állapota

Magyarországon mintegy 26 ezer hektáron termelnek halat, és évente körülbelül 19 000–19 500 tonna halat állítanak elő. Az étkezési hal mennyisége 13–14 ezer tonna.

• Technológia: A termelés nagyrészt tradicionális, földmedrű tavakon alapul.
• A termelés nagy része pontyra fókuszál. Hazai különlegeségnek tekinthető az indukált halszaporítás is.
• Intenzív rendszerek: Magyarország piacvezető az afrikai harcsa termelésben az EU-ban, éves szinten 4–5 ezer tonna között van az előállított mennyiség (főként átfolyó és recirkulációs rendszerekben).
• Kihívások: A termelési ciklus 3 évig tart a nagy termetű pontyok esetében. A bevett technológia része a túltáplálás/trágyázás, elsősorban szarvasmarha vagy sertéstrágyával, a tavak természetes hozamának növelése érdekében.

Dr. Urbányi Béla felhívta a figyelmet arra is, hogy a horgászszektor jelentős szerepet játszik a hazai haltermelésben mint jelentős felvevő piac. A mintegy egymillió főt elérő horgásztársadalom  kiszolgálására évente mintegy 3000 tonna halat vásárolnak a halgazdaságoktól.

A termelést érintő legfőbb kockázatok és megoldási javaslatok

1. Klímaváltozás és Vízminőség

Magyarország a klíma szempontjából ma megfelel a 20 évvel ezelőtti Horvátországnak, a klímahatár 20 év alatt 200 kilométert mozdult északra. A felszíni vizek minőségére vonatkozó 2015-ös tanulmány szerint a magyar felszíni vizek 70–90%-a valamilyen szinten veszélyeztetett. A klasszikus, meleg időjárás okozta rendkívüli vízminőségi adatok (pl. 10 fölötti pH-érték) megkérdőjelezik a jelenlegi technológia fenntarthatóságát.

Megoldási javaslatok:

• Adaptációs képesség növelése: át kell gondolni a víztakarékos haltermelési technológiákra való áttérést.
• Túlélő fajok: javasolt megfontolni az adaptációs képességgel rendelkező fajok, például a harcsa termelését, mivel komoly piaci fantázia van benne.

2. A Tógazdasági Hozam Növelése

A bruttó hektáronkénti hozam a tradicionális tógazdaságban nagyságrendileg 733 kg. A kutatók szerint egyszerű, technológiai fejlesztésekkel, beavatkozásokkal a hozam akár 1500 kg-ra is emelhető:

• Tótrágyázás: A természetes plankton szint növelésével 350 kg/hektár többlethozam érhető el.
• Teljes értékű táp: Gabonaalapú takarmány mellett teljes értékű tápok bevezetésével további 150 kg/hektár növekedés lehetséges.
• Vízkémiai feltételek biztosítása: A klimatikus viszonyok melletti szellőztetés és folyamatos vízpótlás további 450 kg/hektárt eredményezhet.
• Élősködők kezelése: Különböző technológiákkal vagy rendszerekkel (pl. recirkulációs) további 150 kg/hektár hozamnövekedés érhető el.

3. Technológiai és Műszaki Fejlesztés

Az előadó szemléltette, hogy a magyar halászat technológiája alapvetően hagyományos maradt (húzóháló, szákolás), ami egy példaként hozott 1890-es csehországi fotóhoz képest szinte csak a szállítóeszközökben különbözik. Nagyon komoly kihívás ennek az ágazatnak a műszaki és gépészeti továbbfejlesztése.

Megoldási javaslatok:

• Digitalizáció és robotika: A termelőknek az öngondoskodás jegyében műszaki, digitalizációs, robotikai és informatikai eszközöket kell alkalmazniuk. Példaként említette a bójás mérőrendszert, ami valós időben szolgáltat adatokat az okostelefonra, lehetővé téve a gyors beavatkozást.

4. Halegészségügy és Oktatás

Új kórokozók jelentek meg, amelyek a mediterrán területekről vásárolt halakkal kerültek hazánkba. Ezek a kórokozók a megváltozott hőmérsékleti viszonyok mellett érzik jól magukat, és az őshonos halfajok immunrendszerét komolyan terhelik.

Megoldási javaslatok:

• Szervezés: Újra kell gondolni és szervezni a halegészségügy kutatását és gyakorlati képzését, mert nincs elegendő szakember.
• Jó gyakorlatok átvétele: A norvég lazactenyésztés rendszere (ahol óriási ketrecekben akár 20 ezer tonna halat is tartanak, ami egyenként a teljes magyar haltermelésnek felel meg) példaértékű, ahol a farmerek közötti kommunikáció révén a betegségek azonosítása és a megoldás kidolgozása gyorsan megtörténik.

Összefoglalás és útravaló üzenet

Urbányi Béla professzor akadémiai székfoglaló előadásának végén hangsúlyozta, hogy az ágazatnak nyílt párbeszédet kell folytatnia, meg kell találni a partnereket az együttműködéshez, és fel kell használni a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat (pl. MAHOP Plusz) infrastruktúrára, fejlesztésre és innovációra. Említette továbbá, hogy a munkaerőhiány kezelésére meg kell újítani az oktatási és képzési rendszert, valamint egy új marketingstratégiát kell kidolgozni, amely a hallal még nem találkozókat célozza meg, kiemelve a halhús fogyasztásának pozitív élettani hatásait.

A magyarországi haltermelés és akvakultúra dinamikusan fejlődő ágazat, amely folyamatosan keresi az innovatív megoldásokat a hatékonyság növelésére és a környezeti terhelés csökkentésére. A jelenleg elérhető pályázati lehetőségek kiváló alkalmat biztosítanak a tógazdaságok számára, hogy modernizálják infrastruktúrájukat és új technológiákat vezessenek be. Ezen beruházások között ígéretes lehet az úszó napelemek telepítése, amely számos előnnyel járhat a hazai halgazdálkodásban.

Az úszó napelemek, vagy más néven fotovoltaikus szigetek, olyan napenergia-termelő rendszerek, amelyeket víztükörre, jellemzően tavakra, víztározókra vagy akár halastavakra telepítenek. Bár a technológia még viszonylag újnak számít, világszerte egyre nagyobb teret hódít, és nem véletlenül: a hagyományos szárazföldi napelem-parkokkal szemben számos speciális előnnyel rendelkezik, amelyek különösen relevánsak a tógazdaságok számára.

Az úszó napelemek előnyei a halastavak esetében

Az úszó napelemek telepítése a halastavakon több szempontból is kedvező lehet:

• Területfelhasználás optimalizálása: Az egyik legkézenfekvőbb előny, hogy az úszó rendszerek nem foglalnak el értékes mezőgazdasági területet. Ez különösen fontos ott, ahol a termőföld korlátozottan áll rendelkezésre, és a tógazdaságoknak nem kell versenyezniük a mezőgazdasági termeléssel a földhasználatért. A tavak kihasználatlan felülete így kettős célt szolgálhat: haltermelést és energiaellátást.
• Nagyobb energiahozam: Kutatások és gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy az úszó napelemek hatásfoka akár 10-15%-kal is magasabb lehet, mint a szárazföldi társaiké. Ennek oka a víz hűtőhatása. A napelemek hatásfoka romlik a hőmérséklet emelkedésével, a vízfelületen azonban a környező víz folyamatosan hűti a paneleket, ezáltal optimalizálva a teljesítményüket, különösen a forró nyári hónapokban.
• Párolgás csökkentése: A napelemek árnyékoló hatása révén jelentősen csökkenhet a tó vizének párolgása, ami különösen aszályos időszakokban, vagy vízhiányos területeken rendkívül fontos szempont lehet. Ezáltal a tógazdaságok hatékonyabban gazdálkodhatnak vízkészleteikkel.
• Algásodás gátlása és vízhőmérséklet szabályozása: Az árnyékolásnak köszönhetően kevesebb napfény éri a tó vizét, ami gátolja az algák elszaporodását. Az úszó napelemek segíthetnek fenntartani a stabilabb vízhőmérsékletet is, ami szintén kedvez a halaknak és csökkenti a stresszt.
• Önellátás és energiaköltségek csökkentése: A megtermelt villamos energia felhasználható a tógazdaság saját energiaigényének fedezésére, például szivattyúk, etetők, oxigén termelő rendszerek működtetésére. Ezáltal jelentősen csökkenthetők az üzemeltetési költségek és a gazdaság függetlenebbé válhat az energiaárak ingadozásától. A felesleges energia értékesíthető a hálózatba, további bevételi forrást biztosítva.
• Környezeti fenntarthatóság és PR érték: Az úszó napelemek telepítése egyértelműen a környezettudatos gazdálkodás felé mutat. A megújuló energiaforrások használata csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, hozzájárul a klímavédelemhez, és javítja a tógazdaság imázsát.

Műszaki megfontolások és kihívások

Természetesen az úszó napelemek telepítése nem mentes a műszaki kihívásoktól. Fontos figyelembe venni a tó adottságait, a vízmélységet, a mederfenék típusát, valamint az időjárási viszonyokat, például a szélterhelést. A telepítés során speciális úszó szerkezeteket és rögzítési technológiákat alkalmaznak, amelyek biztosítják a panelek stabilitását és hosszú távú működését. A karbantartás is különleges szakértelmet igényelhet, de a modern rendszerek már távolról is monitorozhatók. Fontos a rendszerek megfelelő méretezése, hogy az optimális energiahozam mellett ne befolyásolja hátrányosan a halgazdálkodási tevékenységet.

Pályázati lehetőségek és megtérülés

A jelenleg elérhető MAHOP Plusz beruházási pályázati kiírások támogathatják az úszó napelemek telepítését a tógazdaságokban. Az energiahatékonysági és megújuló energia beruházásokra fókuszáló támogatások révén a kezdeti beruházási költségek csökkenthetők, ami gyorsítja a megtérülést. A hosszú távú energiaköltség-megtakarítás, a megbízható energiaellátás és a környezeti előnyök együttesen teszik az úszó napelemeket rendkívül vonzó befektetéssé a hazai halgazdálkodók számára is.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) örömmel jelenti be az első alkalommal megrendezésre kerülő Akvakultúra Expo 2025-öt.

Célunk, hogy egy egyedülálló platformot biztosítsunk az ágazat szereplőinek, ahol megismerhetik a legújabb fejlesztéseket és bővíthetik szakmai kapcsolataikat.

Az Akvakultúra Expo 2025 egyedülálló lehetőséget kínál az ágazatban dolgozó szakemberek számára, hogy naprakész információkhoz jussanak, és kiemelkedő előnyökre tegyenek szert:

• Legújabb technológiák és megoldások: Tekintse meg az akvakultúra ágazatban működő, inputanyagokat, gépeket, technológiákat és modern megoldásokat kínáló vállalkozások bemutatóit. Szerezzen első kézből információkat a leginnovatívabb fejlesztésekről, amelyekkel fejlesztheti saját gazdaságát.
  
• Stratégiai kapcsolatépítés: Építsen értékes szakmai kapcsolatokat a hazai termelők, feldolgozók és forgalmazók képviselőivel. A közvetlen találkozások révén új együttműködési lehetőségek nyílhatnak meg.
  
• MAHOP Plusz pályázati lehetőségek: A frissen megjelent MAHOP Plusz pályázati felhívás új beruházási lehetőségeket kínál a halgazdaságok számára. Az expo ideális alkalom arra, hogy megismerje a pályázatokhoz kapcsolódó legújabb gépeket, eszközöket és szolgáltatásokat, amelyek hozzájárulhatnak vállalkozása sikereihez.
  

A hazai akvakultúra kulcsszerepet játszik a horgászvizek egészséges és minőségi hal utánpótlásában, ezért a kormány a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) keretében 2027-ig több mint 20 milliárd forint forrást biztosít a szektor számára – mondta Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón Budapesten.

A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) éves közfeladat-ellátási beszámolójának bemutatásán a tárcavezető elmondta: a pályázatokon keresztül a MOHOSZ 100 százalékos intenzitással részesülhet támogatásban olyan feladatok elvégzéséhez, mint az őshonos halállományok élőhelyének, ívóhelyének fejlesztése, létrehozása és helyreállítása, vagy az idegenhonos halfajok visszaszorítása.

Tájékoztatása szerint a nyilvántartott 160 ezer hektár halgazdálkodási vízterületen, továbbá a 26 ezer hektárnyi halastóban tavaly összesen 4879 tonna halat fogtak, ebből a horgászfogás 4614 tonnát tett ki, ami 2,8 százalékos növekedés az előző évhez képest. Tavaly a telepítések mennyisége elérte a 4071 tonnát, a kihelyezett halak összértéke pedig 6,7 milliárd forint volt.

Kiemelte: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a regisztrált horgászok száma tavaly meghaladta az egymilliót, és Magyarország a nemzetközi horgászturizmusban is élen járt.

A MOHOSZ közreműködésével tavaly elfogadott Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiában 24 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a fenntartható horgászturizmus fejlesztésére 2030-ig – ismertette.

Mérföldkőnek nevezte a horgászszövetséggel kötött 2019-es megállapodást, amely révén a MOHOSZ közfeladat-ellátó szervezetté alakult, és ezzel 38 állami feladatot vett át, ami tovább erősítette önállóságát és társadalmi-gazdasági súlyát.

A MOHOSZ saját bevételein túl 2014 és 2024 között 4, 5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült, és a szövetség állami horgászokmányokból származó bevétele meghaladta a 10,5 milliárd forintot.

Nagy István kitért arra is, hogy Magyarország továbbra is kiemelkedő helyet foglal el a világ édesvízi horgász versenysportjában. Tavaly nemzeti válogatottak 30 kiemelt nemzetközi versenyen, ezen belül 23 világ- és Európa-bajnokságon indultak és az érmek számát tekintve Magyarország tavaly második volt a világranglistán. Az eddigi eredmények pedig azt mutatják, hogy 2025-ben is kiemelkedő évet zárhat majd a magyar horgászsport.

A miniszter stratégiai célként jelölte meg a természetes vizek és az őshonos halállomány védelmét, az ívóhely-rehabilitációt, valamint az invazív fajok elleni védekezés hatékonyságának növelését. Továbbá az ország vízkészlet-gazdálkodási egyenlegét javító, vízvisszatartási célú stratégiai megalkotását a halgazdálkodással érintett részfeladatok kidolgozásával.

A horgászturizmus fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégiában külön figyelem hárul a horgászható partszakaszok megőrzésére, fejlesztésére, valamint stégek, horgászkikötők létesítésére – jegyezte meg.

Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke elmondta: a 2015-ös átalakulás óta a regisztrált horgászok száma 290 ezerről tíz év alatt egymillió fölé nőtt. Hozzátette, hogy a digitális platform kialakításával, a mobil applikáció elindításával már nem kell papír alapú horgászokmánnyal rendelkezniük a horgászoknak és ezzel azonnal frissülő adatbázis jött létre. A tavalyi év egyik sikerének nevezte, hogy megszületett a horgászturisztikai stratégiai, amely hálózatos fejlesztéseket tesz lehetővé.

Szűcs Lajos szólt arról is, hogy az idei év forgalmi adatai is azt mutatják, hogy a MOHOSZ gazdálkodása stabil alapokon nyugszik, és bejelentette, hogy jövőre nem változnak a horgászjegyek árai.

Dérer István, az Országos Horgászszervezeti Központ főigazgatója elmondta, a szabadidős horgászat mintegy 30 milliárdos, a halgazdálkodás 120 milliárd forint feletti forgalmat generál, több ezer embernek biztosít munkát és több százezer ember számára szabadidős tevékenységet.

A kihívásokról szólva elmondta, hogy a klímaváltozás az akvakultúrát is érinti. Az aszályvédelmi operatív törzs segítségét kérik, és támogatják, hogy a mintegy 1500 halgazdálkodási vízterület átvészelhesse a következő, várhatóan nehéz időjárási időszakot.

A MOHOSZ éves telepítési és fogási adataiból kiderül, minden nagy természetes vízterületen megfigyelhető, hogy dinamikusan növekszik a melegebb klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó harcsa állománya, míg a sor másik végén a hidegebb szakaszokat kedvelő sügér és csuka állnak – ismertette.

Az alacsony vízállás nem kedvez a természetes ívási viszonyoknak, ezért felértékelődik az őszi és tavaszi haltelepítési pályázatok szerepe, amelyre idén minden eddiginél több pénzt fordítanak – fűzte hozzá.

Megjegyezte: a MOHOSZ 2025 óta a Tisza-tó hivatalos halgazdálkodási hasznosítója és idén ötödével nőtt az éves területi jegyek forgalma.

Dérer István szólt arról is, hogy a MOHOSZ a MAHOP Plusz fejlesztési forrásokból az állami tulajdonú természetes vizeken egységes vizminőségi monitoringrendszert kialakítását, az élőhelyek fejlesztését, eszközbeszerzés elindítását tervezi.

Két új pályázati felhívás összesen több mint 8 milliárd forint keretösszeggel érhető el augusztustól a hazai halgazdálkodók, akvakultúrával foglalkozó vállalkozások és a halfeldolgozók számára a MAHOP Plusz program keretében – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

A szaktárca vezetője ismertette, hogy az akvakultúrával foglalkozó vállalkozások, közjogi szervek és civil szervezetek számára meghirdetett felhívás keretösszege 6,3 milliárd forint. A támogatás célja a termelő beruházások ösztönzése, valamint a környezetbarát és energiahatékony technológiák elterjesztése. A pályázat révén lehetőség nyílik új akvakultúra-telepek létrehozására, meglévő létesítmények korszerűsítésére, gép- és eszközbeszerzésre, állategészségügyi fejlesztésekre, klímasemleges beruházásokra és adatgyűjtési, elemzési technológiák beszerzésére is. A projektek támogatási intenzitása mikro-, kis- és középvállalkozások esetében 60%, a vissza nem térítendő támogatás mértéke 6 millió forinttól 400 millió forintig terjedhet.

Az agrárminiszter tájékoztatása szerint a halfeldolgozással foglalkozó vállalkozások számára külön felhívás készült, csaknem 1,7 milliárd forintos keretösszeggel. A pályázat a modern, energiahatékony halfeldolgozási technológiák alkalmazását, új és továbbfejlesztett termékek, feldolgozási eljárások, valamint vállalatirányítási rendszerek bevezetését ösztönzi. A felhívás támogatja többek között a konyhakész, szálkamentes, magas hozzáadott értékű termékek előállítását, a hulladékkezelési és melléktermék-hasznosítási fejlesztéseket, valamint a munkabiztonsági és higiéniai beruházásokat is. A támogatási intenzitás 50%, az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege 5 millió forinttól 400 millió forintig terjedhet.

Mindkét pályázati lehetőség az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával, a MAHOP Plusz program keretében valósul meg, hozzájárulva a hazai halgazdálkodási ágazat modernizációjához, versenyképességének és fenntarthatóságának erősítéséhez.

A támogatási kérelmek benyújtására 2025. augusztus 10-től nyílik majd lehetőség az Elektronikus Pályázó, Tájékoztató és Kommunikációs Rendszeren (EPTK) keresztül. A részletes pályázati feltételek, valamint a felhívások és kapcsolódó dokumentumok a központi pályázati portálon érhetők el.