A szeptemberi szám tartalmából:
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) örömmel jelenti be az első alkalommal megrendezésre kerülő Akvakultúra Expo 2025-öt.
Célunk, hogy egy egyedülálló platformot biztosítsunk az ágazat szereplőinek, ahol megismerhetik a legújabb fejlesztéseket és bővíthetik szakmai kapcsolataikat.
Az Akvakultúra Expo 2025 egyedülálló lehetőséget kínál az ágazatban dolgozó szakemberek számára, hogy naprakész információkhoz jussanak, és kiemelkedő előnyökre tegyenek szert:
A szarvasi HAKI-ban megrendezett 49. Halászati Tudományos Tanácskozás keretében egy panelbeszélgetésre is sor került, amelyen a plenáris ülés előadói, a Magyar Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform (HUNATiP) vezető szakértői és a hallgatóság vitatták meg az innováció helyzetét és jövőjét a hazai akvakultúra ágazatban. A beszélgetés rávilágított az ágazatot érintő számos problémára, de a lehetséges megoldásokra és a jövőbeli irányokra is.
Az Agrárminisztérium nevében felszólaló Szigeti Szabolcs, a Közös Agrárpolitika végrehajtásért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a korábbi MAHOP programok kritikája, miszerint az innováció nem épült be kellőképpen az akvakultúra fejlesztésekbe, tanulságként szolgál. A MAHOP Pluszban ezért elsődleges cél olyan K+F eredmények elérése, amelyek hasznosíthatóak, beépíthetők a gyakorlatba és az ágazat javát szolgálják. Az indikátorok teljesítése elengedhetetlen, ezért a szaktárca az ágazattal közösen keresi a megfelelő megoldásokat.
Dr. Bozánné dr. Békefi Emese a kommunikáció és a marketing fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte az ágazati (pl. HUNATiP, MAHOSZ, egyetemek) és külső döntéshozók, továbbá más ágazatok, valamint a nemzetközi partnerekkel való kommunikáció jelentőségét. Problémaként merült fel, hogy 25 év távlatából is a fogyasztói felmérések olyan eredményeket mutatnak, ami a marketing megújulásának szükségességét jelzi. Olyan új ötletekre van szükség, amelyek ténylegesen növelik a halfogyasztást, ilyen egyebek mellett az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG) feltüntetése a termékeken.
A szakértők a nemzetközi konzorciumokban való részvétel előnyeire hívták fel a figyelmet, amelyek nemcsak tudást, hanem üzleti partnereket is hoznak. Példaként említették a Balatoni Halgazdaság tesztelését egy új vízminőség-mérő rendszerrel (Tapaszt Projekt), illetve a Bajcshal Kft. afrikai harcsavonal fejlesztését (IT Science-i projekt). Bár az egyetemek részvétele a Horizon projektekben nehezebbé vált, nőtt a vállalkozások iránti érdeklődés. Fontosnak tartják, hogy olyan kutatási infrastruktúrákat hozzanak létre, amelyekhez az egyetemi kutatók is hozzáférhetnek.
Réczei Gábor, aki 8 évet dolgozott Brüsszelben mezőgazdasági szakdiplomataként, a kormányzati és szakigazgatási oldalról nyújtott betekintést. Kiemelte, hogy az államigazgatásnak platformot kell teremtenie az innovatív ötletek számára, és a HUNATiP ebben kulcsszerepet játszik az Agrárminisztériummal kötött együttműködési megállapodás révén. Az EU sem ellenzi a fejlesztéseket, sőt, a pénzek mielőbbi és célzott felhasználása a cél.
Dr. Szűcs István az oktatás, képzés és továbbképzés létfontosságú szerepére hívta fel a figyelmet, bár a MAHOP Plusz keretében közvetlen oktatási támogatás nem várható. Hangsúlyozta, hogy innovatív fejlesztéseket nem csak diplomával rendelkezők hozhatnak létre, és példaként említette egy izraeli kibucot, ahol a fizikai munkások is folyamatosan gondolkodtak a technológiai folyamatok javításán. Véleménye szerint a legnagyobb probléma a szakmunkásképzés megszűnése és a halász szakmunkások hiánya. Az egyetemi képzés szerepe abban is megnyilvánul, hogy az infrastruktúra hozzájárul a hallgatók ágazat iránti elkötelezettségéhez.
Váradi László, a HUNATiP elnöke szerint a halgazdálkodás innovációjának nagyon jó alapjai vannak Magyarországon: kitűnő K+F+i hálózat, nyitott államigazgatás, nyitott vállalkozói kör, és pénzügyi háttér. A HUNATiP célja, hogy katalizátorként működjön, segítse a hiányzó láncszemek összekapcsolását, és innovációs műhelyként támogassa az ötleteket. Véleménye szerint fontos a nyílt kommunikáció és tapasztalatcsere.
A beszélgetés során vita alakult ki a ponty jövőjéről. Volt aki szerint a ponty jövője bizonytalan a csökkenő élelmiszer célú fogyasztás miatt, emellett a horgászpiac sem elegendő. Lévai Ferenc még sarkosabban fogalmazott, melynek okaként a kényelmi szempontokat említette: a fogyasztók nem akarnak szálkás hallal bajlódni. Megoldásként a szálkamentes ponty kifejlesztését javasolta. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták a tógazdaságok ökológiai jelentőségét, mint a magyar ökoszisztéma „utolsó gyöngyszemeit”. Kiemelték, hogy a halastavak évszázadok óta fenntartják a biodiverzitást és hatalmas ökoszisztéma értékkel bírnak, amit a társadalomnak el kellene ismernie és támogatnia. Sürgették, hogy a halastavakat vonják be az aszályvédelembe, és ismerjék el a vízvisszatartásban betöltött szerepüket is.
A kerekasztal-beszélgetés megerősítette, hogy az innováció nem misztikum, hanem a mindennapok része. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tapasztalatokat meg kell osztani, és a HUNATiP nyitott minden ötletre és javaslatra. A cél, hogy a magyar halgazdálkodás versenyképes és ellenállóképes legyen a jövő kihívásaival szemben.
Az Agrármarketing Centrum (AMC) folytatja a halfogyasztás ösztönzésére irányuló országos kampányát. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz keretéből 700 354 227 forint támogatási összeg áll rendelkezésre a projekt megvalósítására. A MAHOP Plusz-2.6.1-2024 pályázat célja a fenntartható halászati és akvakultúra-termékek népszerűsítése, a halgazdálkodási ágazat társadalmi ismertségének és elismertségének fokozása, valamint a halfogyasztás növelése. A kampány célja, hogy a jelenlegi fejenkénti éves halfogyasztást 5,8-ról 6,9 kilogrammra növelje.
Az AMC a 2017-2023-as időszakban már végrehajtott egy hosszú távú hétéves kampányt az édesvízi hal és halgazdálkodási termékek népszerűsítésére. A mostani, MAHOP Plusz-2.6.1-2024 kódszámú projekt ennek a munkának a folytatása, amely a korábbi célok mellett innovatív módon az éttermek kínálatának bővítésére is fókuszál. A kampány fő üzenete továbbra is az, hogy a hal egészséges, finom és trendi. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a fogyasztók alapvetően tisztában vannak azzal, hogy a halfogyasztás egészséges.
Megújult marketingstratégia és közösségi média szerepe
Az előző MAHOP kampány során az AMC a marketingeszközök széles skáláját alkalmazta, a klasszikus közterületi, sajtó, TV, rádió megjelenésektől az eseménymarketingen át a modern online megoldásokig. A 2025-ben induló új kampányban is alkalmazzák a korábbi kommunikációs csatornákat, de a hangsúly az online térre helyeződik át, különös tekintettel a közösségi médiára. A cél az, hogy a mai piaci trendekhez igazodva a fogyasztókat minél hatékonyabban érjék el az online felületeken.
A közösségi oldalak térhódításával a fogyasztók jelentős része már ezeken a platformokon tájékozódik. Az AMC szeretné kihasználni a közösségi média erejét, de a személyes jelenlétet is fontosnak tartja, ennek megfelelően a kampány részeként kiemelt- és kis rendezvényeket, valamint roadshow-kat is szerveznek. A rendezvények célja a fogyasztók közvetlen elérése, a kóstoltatás, a látványkonyhákban való bemutatók, az edukáció és a gyermekek megszólítása.
A fogyasztók mellett az éttermeket is megszólítják egy országos halfogyasztást népszerűsítő versennyel, melynek célja a halfogyasztás népszerűsítése, a halból készült ételek sokféleségének bemutatása és a hazai halfajok megismertetése.
Piackutatás és a kampány hatékonyságának mérése
Az előző MAHOP projekt során három alkalommal végeztek piackutatást és felmérést, melyek eredményei alapul szolgálnak a jelenlegi kampányhoz. A tervek szerint 2026-ban és 2029-ben is végeznek majd piackutatást a kampány hatékonyságának mérése érdekében.
Az AMC kiemelt figyelmet fordít a termelőkkel való együttműködésre, különösen a kóstoltatások során, ahol a hazai haltermékek kerülnek fókuszba. Az AMC tervezi, hogy aktívan megkeresi azokat a potenciális termelőket, akik részt tudnak venni a kampány akcióiban, így a kiemelt rendezvényeken, mint a SIRHA és az OMÉK, valamint kisebb fesztiválokon is megjelennek majd. A fiatalok megszólítása érdekében zenei fesztiválokon is jelen lesznek. Ígéretet kaptunk, hogy a Halászati Lapokban rendszeres tájékoztatást nyújthatunk a kampány eseményeiről, hogy az ágazat szereplői nyomon követhessék a fejleményeket.
Fókuszban a hazai halfajok és a fenntarthatóság
Dr. Sziráki Bence, aki 8 évig dolgozott a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetben, most az AMC irodavezetőjeként hangsúlyozza, hogy a kampány során a hazai halfajok, mint a ponty, az afrikai harcsa, a busa és a kárász népszerűsítésére törekszenek. A kampány üzeneteiben kiemelik a halfogyasztás egészséges és trendi jellegét, valamint a hazai haltermelés fenntarthatóságát és alacsony karbonlábnyomát. Az Agrármarketing Centrum nem kizárólag a halágazattal foglalkozik, hanem számos más ágazat fogyasztásösztönzésében és exportfejlesztésében is részt vesz. A szervezet munkatársainak széles körű tapasztalata garancia a sikeres kampány lebonyolítására. Az AMC hisz abban, hogy a jól felépített marketingeszközökkel jelentős mértékben hozzájárulhat a halfogyasztás növekedéséhez és a kitűzött célok eléréséhez.
Dr. Szűcs István, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára a szarvasi HAKI 49. Halászati Tudományos Tanácskozásán tartott előadást „Az innováció és az innovatív fejlesztések előtt álló kihívások és lehetőségek a hazai akvakultúra ágazatban” címmel. Az előadás rávilágított az ágazat jelenlegi helyzetére, a stagnáló tendenciákra és azokra a kulcsfontosságú területekre, ahol az innováció elengedhetetlen a fejlődéshez.
A hazai halgazdálkodás bruttó termelési értéke az elmúlt 15 évben nőtt ugyan, de ez elsősorban az élelmiszerár-inflációnak és a halárak emelkedésének köszönhető, nem pedig a kibocsátás érdemi növekedésének. Az ágazat az állattenyésztési ágazat szakterület mindössze 1,7-2,1 százalékát teszi ki, és mintegy 25-27 ezer hektár halastóterülettel rendelkezik. Az egy hektárra jutó vízfelhasználás rendkívül alacsony, a normális érték durván a kétszerese lenne. Az ágazatban mindössze 1231 állandó, 138 családtag és 192 részmunkaidős fő foglalkoztatott van. Az egy főre jutó halfogyasztásban Magyarország jól áll az édesvízi halfogyasztás terén, de az EU-n belül összességében a lista végén kullog. Az elmúlt 30 évben az import értéke durván ötszöröse volt az exporténak, és volt időszak, amikor tizenkétszeresét is meghaladta.
A horgásztársadalom dinamikusan növekszik, elérve az egymilliós létszámot, és a horgászpiac jelenti a magyar akvakultúra ágazat egyik legstabilabb és hosszú távon is kiszámítható piacát, szemben a pontyfogyasztó lakosság folyamatosan csökkenő számával.
Az innováció szükségessége és területei
Dr. Szűcs István hangsúlyozta, hogy az innovációra általában akkor van szükség, ha komoly problémát kell kezelni, vagy ha elégedetlenség merül fel. A halászati ágazatban ez különösen igaz, mivel a termelők, kereskedők és dolgozók elégedettsége gyakran a változtatások hiányához vezet. Az innovátorok útja nehéz, gyakran falakba ütköznek, és meg kell küzdeniük azzal, hogy a jobb a jónak ellensége lehet.
Az előadás számos területet azonosított, ahol az innovációra égető szükség van:
Szervezeti innováció és a egy „Nemzeti Hhalkereskedőház” víziója
A szervezeti innovációra példaként egy 15 éves álom, a Nemzeti Halkereskedőház Zrt. létrehozásának gondolata került elő. Ez a szervezet koordinálná az input-output oldalt, értékesítő, beszerző, feldolgozó funkciót látna el, és a megtermelt halat juttatná piacra. Bár sokan úgy gondolják, ez Magyarországon nem működhet, egy namíbiai példa (513 marhatartó összefogása egy modern feldolgozó üzem létrehozására állami támogatás nélkül) rávilágít arra, hogy hasonló kezdeményezések más ágazatokban már sikeresek.
