A MAHOP Plusz célja a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, a haltermelés és halfeldolgozás versenyképességének, valamint fenntarthatóságának innováció és digitalizáció révén történő növelése a környezetterhelés csökkentése mellett. Kiemelt szempont a klíma- és környezetbarát gazdálkodási módszerek támogatása, a körforgásos gazdálkodás elvén alapuló módszerek arányának növelése a termelési rendszereken belül, továbbá a vízi és vizes élőhelyek faji sokféleségének fenntartása, fejlesztése.
Pályázati felhívások
MAHOP_PLUSZ-1.2.2-24 Halgazdálkodással kapcsolatos adatgyűjtések kereteinek kialakítása ->
MAHOP_PLUSZ-1.3.1-25 A fenntartható természetesvízi halgazdálkodás támogatása ->
.
EU alapok, melyek finanszírozzák az operatív programot
Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-Alap – ETHAA (European Maritime, Fisheries and Aquaculture Fund)
Az ETHAA támogatja az EU közös halászati politikáját, az EU tengerpolitikáját és a nemzetközi óceánpolitikai irányításra vonatkozó uniós menetrendet. Ez segíti az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek teljesülését, és hozzájárul a tengeri biológiai sokféleség védelméhez, az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos célok megvalósulásához és az élelmiszer-ellátáshoz. A projekt költségvetése a 2021-2027-es időszakra több mint 6 Mrd EUR.
Stagnálásból növekedésbe: Így segíti a MAHOP Plusz a halgazdálkodást
Bár a magyar haltermelés a tógazdaságok terén minőségben az európai élmezőnyhöz tartozik, az ágazat jelenleg stagnál és komoly kihívásokkal küzd. A MAHOP Plusz program célja ‒ a finanszírozási problémák áthidalása révén ‒ a versenyképesség javítása és a kapacitásnövelés. A MAHOP Plusz Irányító Hatósága a 82. OMÉK-on rendezett konferenciát a technikai segítségnyújtás érdekében. Az elhangzott előadásokból a Halászati Lapokban csak rövid összefoglalót tudunk adni, de a MA-HAL honlapján a folyamatos feltöltéseket követően a részletes beszámolók is elérhetők.
Új lehetőségek a MAHOP Plusz programban
Szigeti Szabolcs, az Agrárminisztérium közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a MAHOP Plusz program támogatási lehetőségeiről tartott előadást, mely kiemelt fontosságú a hazai haltermelők számára. A 2021 és 2027 között futó program keretösszege 21 milliárd forint, melynek 70 százaléka uniós, 30 százaléka pedig a magyar kormánynak köszönhető társfinanszírozásból áll össze. A forint összeget az árfolyam ingadozásai miatt már újra kellett számolni, így jelenleg a 394 forintos euróárfolyam az irányadó. A program 13 felhívása közül több már megjelent, és jelentős forrásokat biztosít a halászat és az akvakultúra fejlesztésére.
A Halászati ellenőrzés és nyomon követés támogatása című projektet a Nébih nyerte el, amely egy olyan rendszer kidolgozását célozza, ami segít a fogyasztóknak a haltermékek eredetének és minőségének ellenőrzésében. A program részeként adatgyűjtési és halgazdálkodási projektek is támogatást kaptak, melyek az ágazat fejlődését és az innovációt szolgálják. A gazdálkodókat közvetlenül érintő legfontosabb intézkedések között Szigeti Szabolcs kiemelte a halastavak természeti értékfenntartó szerepének támogatását, amelyet extenzív tógazdasági kompenzációs kifizetésnek is neveznek. Ez a program hektáronként 40 ezer forint támogatást nyújt a termelőknek, és a teljes keretösszeg jelentős részét teszi ki. Fontos újdonság, hogy az erre a célra szánt kifizetéseket 2025 decemberére hozták előre a 2026 januári határidőhöz képest, ami megkönnyíti a gazdálkodók pénzügyi tervezését. A beruházási támogatások kiemelten fontosak, hiszen ezek segítenek a termelőknek növelni a jövedelemtermelő képességüket. Már megjelent az Akvakultúra beruházások támogatása, amely KKV-k számára kínál forrást létesítésre, kapacitásnövelésre, felújításra és gépbeszerzésre, akár 60 százalékos támogatási intenzitással. A benyújtott pályázatoknál nagy előnyt jelent, hogy a pályázat beadása előtt, a programidőszakban történt beszerzések is elszámolhatók. A halfeldolgozás szintén kiemelt terület, ahol 50 százalékos támogatási intenzitás érhető el. Szigeti Szabolcs hangsúlyozta, hogy a piac és a fogyasztói szokások megkövetelik a hozzáadott értékű, félkész és késztermékek előállítását, mivel ez az ágazat stabilitását és versenyképességét növeli. A MAHOP Plusz program célja, hogy a magyar halászat és akvakultúra felzárkózzon az európai versenyben, és a program sikeres végrehajtása az ágazati szereplők és az Irányító Hatóság szoros együttműködésén múlik.
Tájékoztatás és kommunikáció: a sikeres MAHOP Pluszpályázat elengedhetetlen része
Előadásában Boross Viktor, a Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztály referense a 2021–2027-es fejlesztési ciklus kommunikációs követelményeiről és az esetleges buktatókról beszélt. Mint kiemelte, a sikeres projektmegvalósítás elengedhetetlen feltétele, hogy a pályázók maradéktalanul eleget tegyenek a tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek. Az egyik legfontosabb elvárás, hogy minden uniós forrásból megvalósuló eszközön, dokumentumon, digitális felületen, sőt, még a rendezvényeken elhangzó beszédekben is kötelező feltüntetni az uniós jelképet és hivatkozni az Európai Unió támogatására, valamint a magyar állam társfinanszírozására. A szabályok megszegése szankciókat vonhat maga után, akár a megítélt támogatás 3 százalékát is kitevő korrekciót! A kommunikációs kötelezettségek mértéke a projekt összegétől függ. A 37 millió forint alatti támogatású projektekre enyhébb, míg a nagyobb volumenű beruházásokra szigorúbb szabályok vonatkoznak. Jelentős változás, hogy minden támogatottnak kötelező a projektjéről a közösségi médiában (például Facebook, Instagram) is tájékoztatást adnia, függetlenül attól, hogy van-e saját honlapja. A honlappal rendelkezőknek a főoldalon egy infoblokkot kell elhelyezniük, amely egy aloldalra mutat, ahol a projekt részletes leírása megtalálható. Az előadás egy fontos üzenettel zárult: a jó kommunikáció alapvető fontosságú a sikeres projektmegvalósításban, és olyan, mint a levesben a só – csak a hiánya tűnik fel igazán, ezért mindeneknek pontosan kell ismernie a projekt méretének megfelelő kommunikációs követelményeket.
A MA-HAL minden haltermelőért
Puskás Nándor, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke a halászati ágazat európai és globális versenyképességéről, valamint a legújabb fejlesztésekről beszélt előadásában. Kiemelte, hogy bár a hazai halfogyasztás alacsony, Magyarország a tógazdasági haltermelésben Csehország és Lengyelország mellett Európa élvonalába tartozik. Az afrikai harcsából pedig a legnagyobb mennyiséget termeli a kontinensen. Az ágazat termékeinek közel egyharmada exportra kerül, ami a nemzetgazdaság szempontjából is jelentős. A versenyképesség megőrzése és a klímaváltozás kihívásai miatt folyamatos fejlesztésekre van szükség. Az adminisztrációs terhek azonban sokszor nehézséget okoznak a gazdálkodóknak, különösen a kisebb termelőknek, akik nem rendelkeznek saját kapacitással ezek menedzseléséhez.
Az elnök rávilágított a tógazdaságok kiemelt szerepére a vízkészlet-gazdálkodásban is. Mint elmondta, a tógazdaságok nem fogyasztják, hanem visszatartják a vizet. Magyarország 27 ezer hektáron mintegy 350 millió köbméter vizet tárol ezzel a módszerrel, ami hozzájárul a felszíni vízkészletek növeléséhez. Ez a tevékenység nem csupán gazdasági, hanem ökológiai, vízgazdálkodási és klímaszolgáltatási szempontból is komplex értéket teremt. Puskás Nándor hangsúlyozta, hogy mindenkinek fontos megértenie a tógazdaságok szerepét a vízvisszatartásban, különösen az aszályos időszakokban. Az előadás egy olyan jövőképet vázolt, ahol az ágazati szereplők és az Irányító Hatóság együttműködése révén a rendelkezésre álló forrásokat minél hatékonyabban használják fel a hazai halászat fejlesztésére.
Korszerűsítés és versenyképesség: A MAHOP Plusz lehetőségei
Dr. Szűcs István, a MA-HAL általános elnökhelyettese az akvakultúra fejlesztésének jelenlegi helyzetéről és a MAHOP Plusz program adta lehetőségekről tartott előadást. Kiemelte, hogy az ágazatnak két fő területe van: az extenzív (tógazdaságok) és az intenzív akvakultúra. Bár a magyar haltermelés kiemelkedően ponty-centrikus, az afrikai harcsa is fontos szerepet játszik az intenzív termelésben. Az ágazat jelenleg stagnál, nem tapasztalható jelentős kapacitásnövekedés. A vállalkozások száma 377, ebből mindössze 23 foglalkozik intenzív termeléssel. A tógazdasági haltermelés éves szinten 13-14 ezer tonna, míg az intenzív termelés további 4 ezer tonnát ad hozzá az étkezési hal alapanyaghoz. Összességében az ágazat bruttó termelési értéke 33-35 milliárd forint, ami az agrárium kibocsátásának kicsit kevesebb, mint 2 százaléka. A szakember szerint a tőkeerős vállalkozások hiánya és a tavak elöregedett infrastruktúrája komoly kihívást jelent. A gazdaságok jövedelemtermelő képessége fokozatosan csökkent, és a termelők nehezen tudják előteremteni az önerőt a fejlesztésekhez. Ezen problémák megoldására a MAHOP Plusz program kiemelten fókuszál. Célja a versenyképesség javítása, nem a gazdasági növekedés, bár a program végére 2000 tonnás kapacitásnövekedést kellene produkálni. A MAHOP Plusz programban elérhető támogatási intenzitás 60, és a pályázók akár 25 százalékos előleget is igényelhetnek, ami segíthet a likviditási problémák áthidalásában. A program keretösszege 6,3 milliárd forint. A kedvezményezettek köre rendkívül széles, magában foglalja az őstermelőket, egyéni vállalkozókat és szövetkezeteket is.
Szűcs István rámutatott a tógazdaságok multifunkcionális szerepére: amellett, hogy élelmiszert termelnek, fontos szerepet játszanak a természetvédelemben, a vízgazdálkodásban és a rekreációban is. A halastavak nagymértékben hozzájárulnak a vízkészletek megőrzéséhez és a vizes élőhelyek fenntartásához, ám a gazdálkodóknak ezen feladatokért járó kompenzáció sokszor nem megfelelő. A MA-HAL elnökhelyettese megemlítette, hogy a munkaerőhiány is komoly probléma az ágazatban, és a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazása elengedhetetlen a versenyképesség fokozásához. A program kiemelt céljai között szerepel a szén-dioxid-lábnyom csökkentése, az energetikai hatékonyság javítása és a körforgásos gazdálkodás elveinek érvényesítése.
Versenyképesség és innováció: a magyar halászat jövője
Dr. Váradi László, a Magyar Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform Egyesület (HUNATiP) elnöke a hazai halgazdálkodás innovációs kihívásairól és lehetőségeiről tartott előadást. Kiemelte, hogy bár a globális akvakultúra ágazat növekszik, az európai termelés stagnál. Ennek ellenére a magyar ágazatban a tógazdasági termelés szerény emelkedést, míg az intenzív termelés növekvő tendenciát mutat, ami főként az afrikai harcsa termelésének köszönhető. Az elnök szerint a termelési adatok nem fedik eléggé a jövedelmezőségi és stabilitási problémákat. A versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen a folyamatos innováció és alkalmazkodás a gyorsan változó körülményekhez. Az új termékek bevezetése nem csupán technológiai fejlesztéseket jelent, hanem magában foglalja a szervezeti és piaci innovációkat is.
A fejlődési folyamat sikere három alapvető feltételtől függ:
Vállalkozói készség: a felmérések szerint ez az ágazat szereplőinél megvan, de a döntési folyamat még sokszor bizonytalan.
Alkalmazható kutatás-fejlesztési eredmények: Magyarországon elegendő tudás és kutatási eredmény áll rendelkezésre, de a legnagyobb kihívást a tudástranszfer, azaz a tudás gyakorlati alkalmazása jelenti. A HUNATiP ezért kiemelten fontosnak tartja a szakmai cserelátogatásokat és workshopokat, amelyek segítenek a gazdálkodóknak a technológiák megismerésében.
Támogató környezet: a MAHOP Plusz program keretében a jogszabályi és finanszírozási háttér biztosított az innovatív projektekhez. Váradi László szerint a magyar szakigazgatás, a termelői szövetség és a kutatói szféra együttműködése példaértékű, ami erős alapot ad a fejlődésnek.
A HUNATiP elnöke szerint fontos megemlíteni, hogy a kockázatvállalási kultúra fejlesztése is elengedhetetlen a sikeres innovációhoz. A MAHOP Plusz program kiemelt szerepet szán az innováció támogatásának, és olyan projektek is előnyt élveznek, amelyek bevonják a gazdálkodókat a fejlesztési folyamatokba. Ez a megközelítés hozzájárul a hosszú távú versenyképesség növeléséhez és a hazai haltermelés stabil jövőképéhez.
Az AKI szerepe a hazai halászat fejlesztésében
Dr. Urbányi Béla, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) igazgatóhelyettese előadásában az intézet hazai halgazdálkodási adatgyűjtési projektjét mutatta be. Kiemelte az adatok fontosságát, amelyek elengedhetetlenek a szektor valós helyzetének megismeréséhez és a jövőbeni stratégiák kialakításához. Az AKI feladata a halgazdálkodási adatok gyűjtése és elemzése, amelyek alapján az ágazat szereplői és a szakpolitika is megalapozott döntéseket hozhatnak. A projekt 2029 végéig tart, így a MAHOP Plusz program lejárta után is biztosítja az utánkövetést. Az adatgyűjtés önkéntes alapon történik, ami kihívást jelent a reprezentativitás biztosításában. Az AKI célja, hogy minél szélesebb körből, a teljes termékpályáról gyűjtsön adatokat, nemcsak a tóparti árakról, hanem a halfeldolgozóktól és a kiskereskedelmi polcokról is. A projekt során olyan adatok gyűjtését is megkezdik, amelyek a következő hétéves uniós ciklusban várhatóan kulcsfontosságúak lesznek, mivel az új szabályozások sokkal szigorúbbak lehetnek. Az igazgató kiemelte, hogy az AKI folyamatosan fejleszti az adatkommunikációs felületeit, és a jövőben egy könnyen átlátható, online platformot biztosít a termelők számára, ahol különböző szűrési lehetőségekkel, térképes ábrázolásokkal és diagramokkal követhetik nyomon az árak alakulását és a piaci trendeket.
Urbányi Béla hangsúlyozta, hogy az ágazatnak alkalmazkodnia kell a változó fogyasztói szokásokhoz. A vásárlók ma már a konyhakész, feldolgozott termékeket részesítik előnyben, és a fiatalabb generációk sokkal kevesebb időt hajlandóak a konyhában tölteni. Éppen ezért az adatok alapján, a marketingstratégia kialakításában is segíteni kell az ágazatot. Az AKI elkötelezett a halászati ágazat mellett, és szoros együttműködésre törekszik a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezettel és a Magyar Országos Horgász Szövetséggel is, hogy a horgászok által kifogott hal mennyisége is bekerüljön az adatgyűjtési rendszerbe. Az igazgató zárásként elmondta, hogy a rendelkezésre álló forrásokat ésszerűen és hatékonyan kell felhasználni a szektor fejlesztésére, amihez az AKI a maga részéről a tudás és az adatok biztosításával járul hozzá.
Megjelent a Halászati Lapok októberi száma (2025/10)
A októberi szám tartalmából:
Az akvakultúra a vidék életének motorja: a közvélemény tájékoztatása kulcsfontosságú
Tanácsadás a teljes magyar akvakultúrában
Cselekvési tervet sürgetnek az EU Akvakultúra ágazat vezetői
Példa értékű vertikális integráció a Bükk szívében
A hazai halastavak ökoszisztéma-szolgáltatásai
Stagnálásból növekedésbe: Így segíti a MAHOP Plusz a halgazdálkodást
Új lehetőségek a MAHOP Plusz programban
Tájékoztatás és kommunikáció: a sikeres MAHOP Plusz pályázat elengedhetetlen része
A MA-HAL minden haltermelőért
Korszerűsítés és versenyképesség: A MAHOP Plusz lehetőségei
Versenyképesség és innováció: A magyar halászat jövője
Megújuló horgászat: együttműködés, fejlesztések és a hazai halfogyasztás fellendítése
Dr. Dérer Istvánnal, a MOHOSZ Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ főigazgatójával készült interjúnk rávilágít a hazai horgászat és halgazdálkodás előtt álló kihívásokra és a jövőbeni tervek főbb irányaira, hangsúlyozva az ágazati szereplők közötti szoros együttműködés fontosságát.
Az elmúlt időszakban a MOHOSZ a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia (NHTS) kialakítására is fókuszált, melynek keretében cél, hogy a horgászati szempontok mellett szélesebb társadalmi érdekeket szolgáló fejlesztések is megvalósulhassanak. Az Országos Horgászturisztikai Hálózati Program (OHHP) keretében több minisztérium és a MOHOSZ együttműködésével projektirányító munkaszervezet jött létre. A cél olyan vízparti találkozási pontok kialakítása, amelyek nem csupán a horgászokat, hanem a helyi lakosságot és a turistákat – például a kerékpárosokat és a természetjárókat – is vonzzák. Ezek a közösségi terek alapvető szolgáltatásokat, például büfé jellegű étkezést, de ismereteket és élményelemeket kínálnak majd. A fejlesztések hosszú távú fenntarthatóságát biztosítja, hogy az öt éven túl sem kerülhetnek más funkcióba vagy tulajdonba, amíg az állami vízterületek halgazdálkodási jogát horgászszervezet gyakorolja.
A halgazdálkodás és élőhelyfejlesztés terén kiemelt szerepet kap a Magyar Akvakultúra és Halászati Operatív Program (MAHOP Plusz) 24 milliárd forintos kerete, amelyből a horgászszervezetek is részesülnek. A MOHOSZ közfeladat-ellátása uniós elismerése révén 100%-os támogatási intenzitással vehet részt a pályázatokon, és végezhet például élőhely-fejlesztéseket az általa kezelt állami tulajdonú vizeken. Az élőhely-fejlesztési programok a korábbi ciklushoz képest újdonságként jobban kapcsolódnak az általános ökológiai biztonság megteremtéséhez és a vízellátás biztonságához. A fejlesztések célja olyan komplex rendszerek rehabilitációja, amelyek egyaránt figyelembe veszik az éghajlatváltozás hatásait és a horgászok igényeit. Ezzel összefüggésben a MOHOSZ kiépíti a magyar élővizek monitoringhálózatát, amely okos eszközökkel gyűjtött adatok révén megalapozhatja a későbbi beavatkozásokat, mint például a haltelepítéseket.
A kisebb méretű vízkezelő szervezetek támogatására a tervek szerint egy intervenciós géppark is létrejön. Mivel a legtöbb horgászszervezet nem képes megvenni és hatékonyan üzemeltetni ezeket a gépeket, belső, nonprofit pályázati rendszeren keresztül biztosítják majd a mederkotró, a hínárvágó és más halgazdálkodást segítő eszközök használatát. A pályázatok révén a valódi szükség szerint rangsorolják az igényeket, segítve ezzel a kisebb vízkezelőket. A monitoring rendszer, a géppark és az élőhelyfejlesztés együttes célja, hogy a vizek biztonsága és az állomány szerkezetének átalakítása megalapozza a további, szakmai alapú fejlesztéseket, a haltelepítéseket.
Dérer István kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztés (K+F) szintén kiemelt terület, különös tekintettel a termelésre gyakorolt hatásra és a halegészségügyi biztonságra. A MOHOSZ célja, hogy olyan kutatókat alkalmazzon, akik gyakorlati eredményeket produkáló programokat dolgoznak ki. Ezen K+F programok eredményeit közérdekből nyilvánosan hozzáférhetővé fogják tenni. A MOHOSZ és a haltermelők közötti együttműködés létfontosságú, hiszen a horgásztársadalom a hazai haltermelés 25%-át közvetlenül felvásárolja.
A hazai halfogyasztás ösztönzése is fontos cél. A MOHOSZ szerint a halfogyasztás növelése közös érdek. Jelenleg sokan idegenkednek a hal feldolgozásától. Ezért a MOHOSZ támogatja a MA-HAL vezetésével közösen tervezett „fogd meg, pucold meg, vidd haza, edd meg” szemléletet, és dolgozik olyan programok kidolgozásán, amelyek segítik a hazai halfogyasztás növelését. A népszerűsítésre szánt forrásokat a MAHOP marketingalapjaiból vagy saját forrásból biztosítják, hiszen a halfogyasztás népszerűsítése a MOHOSZ 38 közfeladata között is szerepel. Cél a magyar halfogyasztás fellendítése, és a közvéleményben a feldolgozás, illetve a halételek elkészítésének népszerűsítése. Kiemelt szempont a hazai természetes vizekből származó halak húsminőségének hangsúlyozása, amelyek egészségesebbek lehetnek, mint a hormonokkal és gyógyszerekkel kezelt, ketreces ipari tenyésztésű tengeri halak. A Dérer Istvánnal készített interjúból kiderül, hogy a MOHOSZ komplex, átfogó szemlélettel közelíti meg a horgászat jövőjét, melynek alappillérei az együttműködés, a fejlesztés, a kutatás és a hazai halfogyasztás fellendítése. A cél a halgazdálkodás és a horgászat fenntartható fejlődése, amely egyúttal a vízparti turizmust és a szélesebb társadalmi érdekeket is szolgálja.
A kormány 2027-ig több mint 20 milliárd forint forrást biztosít az akvakultúra fejlesztésére
A hazai akvakultúra kulcsszerepet játszik a horgászvizek egészséges és minőségi hal utánpótlásában, ezért a kormány a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) keretében 2027-ig több mint 20 milliárd forint forrást biztosít a szektor számára – mondta Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón Budapesten.
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) éves közfeladat-ellátási beszámolójának bemutatásán a tárcavezető elmondta: a pályázatokon keresztül a MOHOSZ 100 százalékos intenzitással részesülhet támogatásban olyan feladatok elvégzéséhez, mint az őshonos halállományok élőhelyének, ívóhelyének fejlesztése, létrehozása és helyreállítása, vagy az idegenhonos halfajok visszaszorítása.
Tájékoztatása szerint a nyilvántartott 160 ezer hektár halgazdálkodási vízterületen, továbbá a 26 ezer hektárnyi halastóban tavaly összesen 4879 tonna halat fogtak, ebből a horgászfogás 4614 tonnát tett ki, ami 2,8 százalékos növekedés az előző évhez képest. Tavaly a telepítések mennyisége elérte a 4071 tonnát, a kihelyezett halak összértéke pedig 6,7 milliárd forint volt.
Kiemelte: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a regisztrált horgászok száma tavaly meghaladta az egymilliót, és Magyarország a nemzetközi horgászturizmusban is élen járt.
A MOHOSZ közreműködésével tavaly elfogadott Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiában 24 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a fenntartható horgászturizmus fejlesztésére 2030-ig – ismertette.
Mérföldkőnek nevezte a horgászszövetséggel kötött 2019-es megállapodást, amely révén a MOHOSZ közfeladat-ellátó szervezetté alakult, és ezzel 38 állami feladatot vett át, ami tovább erősítette önállóságát és társadalmi-gazdasági súlyát.
A MOHOSZ saját bevételein túl 2014 és 2024 között 4, 5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült, és a szövetség állami horgászokmányokból származó bevétele meghaladta a 10,5 milliárd forintot.
Nagy István kitért arra is, hogy Magyarország továbbra is kiemelkedő helyet foglal el a világ édesvízi horgász versenysportjában. Tavaly nemzeti válogatottak 30 kiemelt nemzetközi versenyen, ezen belül 23 világ- és Európa-bajnokságon indultak és az érmek számát tekintve Magyarország tavaly második volt a világranglistán. Az eddigi eredmények pedig azt mutatják, hogy 2025-ben is kiemelkedő évet zárhat majd a magyar horgászsport.
A miniszter stratégiai célként jelölte meg a természetes vizek és az őshonos halállomány védelmét, az ívóhely-rehabilitációt, valamint az invazív fajok elleni védekezés hatékonyságának növelését. Továbbá az ország vízkészlet-gazdálkodási egyenlegét javító, vízvisszatartási célú stratégiai megalkotását a halgazdálkodással érintett részfeladatok kidolgozásával.
A horgászturizmus fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégiában külön figyelem hárul a horgászható partszakaszok megőrzésére, fejlesztésére, valamint stégek, horgászkikötők létesítésére – jegyezte meg.
Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke elmondta: a 2015-ös átalakulás óta a regisztrált horgászok száma 290 ezerről tíz év alatt egymillió fölé nőtt. Hozzátette, hogy a digitális platform kialakításával, a mobil applikáció elindításával már nem kell papír alapú horgászokmánnyal rendelkezniük a horgászoknak és ezzel azonnal frissülő adatbázis jött létre. A tavalyi év egyik sikerének nevezte, hogy megszületett a horgászturisztikai stratégiai, amely hálózatos fejlesztéseket tesz lehetővé.
Szűcs Lajos szólt arról is, hogy az idei év forgalmi adatai is azt mutatják, hogy a MOHOSZ gazdálkodása stabil alapokon nyugszik, és bejelentette, hogy jövőre nem változnak a horgászjegyek árai.
Dérer István, az Országos Horgászszervezeti Központ főigazgatója elmondta, a szabadidős horgászat mintegy 30 milliárdos, a halgazdálkodás 120 milliárd forint feletti forgalmat generál, több ezer embernek biztosít munkát és több százezer ember számára szabadidős tevékenységet.
A kihívásokról szólva elmondta, hogy a klímaváltozás az akvakultúrát is érinti. Az aszályvédelmi operatív törzs segítségét kérik, és támogatják, hogy a mintegy 1500 halgazdálkodási vízterület átvészelhesse a következő, várhatóan nehéz időjárási időszakot.
A MOHOSZ éves telepítési és fogási adataiból kiderül, minden nagy természetes vízterületen megfigyelhető, hogy dinamikusan növekszik a melegebb klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó harcsa állománya, míg a sor másik végén a hidegebb szakaszokat kedvelő sügér és csuka állnak – ismertette.
Az alacsony vízállás nem kedvez a természetes ívási viszonyoknak, ezért felértékelődik az őszi és tavaszi haltelepítési pályázatok szerepe, amelyre idén minden eddiginél több pénzt fordítanak – fűzte hozzá.
Megjegyezte: a MOHOSZ 2025 óta a Tisza-tó hivatalos halgazdálkodási hasznosítója és idén ötödével nőtt az éves területi jegyek forgalma.
Dérer István szólt arról is, hogy a MOHOSZ a MAHOP Plusz fejlesztési forrásokból az állami tulajdonú természetes vizeken egységes vizminőségi monitoringrendszert kialakítását, az élőhelyek fejlesztését, eszközbeszerzés elindítását tervezi.
Folytatódik a „Kapj rá!” kampány
Az Agrármarketing Centrum (AMC) folytatja a halfogyasztás ösztönzésére irányuló országos kampányát. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz keretéből 700 354 227 forint támogatási összeg áll rendelkezésre a projekt megvalósítására. A MAHOP Plusz-2.6.1-2024 pályázat célja a fenntartható halászati és akvakultúra-termékek népszerűsítése, a halgazdálkodási ágazat társadalmi ismertségének és elismertségének fokozása, valamint a halfogyasztás növelése. A kampány célja, hogy a jelenlegi fejenkénti éves halfogyasztást 5,8-ról 6,9 kilogrammra növelje.
Az AMC a 2017-2023-as időszakban már végrehajtott egy hosszú távú hétéves kampányt az édesvízi hal és halgazdálkodási termékek népszerűsítésére. A mostani, MAHOP Plusz-2.6.1-2024 kódszámú projekt ennek a munkának a folytatása, amely a korábbi célok mellett innovatív módon az éttermek kínálatának bővítésére is fókuszál. A kampány fő üzenete továbbra is az, hogy a hal egészséges, finom és trendi. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a fogyasztók alapvetően tisztában vannak azzal, hogy a halfogyasztás egészséges.
Megújult marketingstratégia és közösségi média szerepe
Az előző MAHOP kampány során az AMC a marketingeszközök széles skáláját alkalmazta, a klasszikus közterületi, sajtó, TV, rádió megjelenésektől az eseménymarketingen át a modern online megoldásokig. A 2025-ben induló új kampányban is alkalmazzák a korábbi kommunikációs csatornákat, de a hangsúly az online térre helyeződik át, különös tekintettel a közösségi médiára. A cél az, hogy a mai piaci trendekhez igazodva a fogyasztókat minél hatékonyabban érjék el az online felületeken.
A közösségi oldalak térhódításával a fogyasztók jelentős része már ezeken a platformokon tájékozódik. Az AMC szeretné kihasználni a közösségi média erejét, de a személyes jelenlétet is fontosnak tartja, ennek megfelelően a kampány részeként kiemelt- és kis rendezvényeket, valamint roadshow-kat is szerveznek. A rendezvények célja a fogyasztók közvetlen elérése, a kóstoltatás, a látványkonyhákban való bemutatók, az edukáció és a gyermekek megszólítása.
A fogyasztók mellett az éttermeket is megszólítják egy országos halfogyasztást népszerűsítő versennyel, melynek célja a halfogyasztás népszerűsítése, a halból készült ételek sokféleségének bemutatása és a hazai halfajok megismertetése.
Piackutatás és a kampány hatékonyságának mérése
Az előző MAHOP projekt során három alkalommal végeztek piackutatást és felmérést, melyek eredményei alapul szolgálnak a jelenlegi kampányhoz. A tervek szerint 2026-ban és 2029-ben is végeznek majd piackutatást a kampány hatékonyságának mérése érdekében.
Az AMC kiemelt figyelmet fordít a termelőkkel való együttműködésre, különösen a kóstoltatások során, ahol a hazai haltermékek kerülnek fókuszba. Az AMC tervezi, hogy aktívan megkeresi azokat a potenciális termelőket, akik részt tudnak venni a kampány akcióiban, így a kiemelt rendezvényeken, mint a SIRHA és az OMÉK, valamint kisebb fesztiválokon is megjelennek majd. A fiatalok megszólítása érdekében zenei fesztiválokon is jelen lesznek. Ígéretet kaptunk, hogy a Halászati Lapokban rendszeres tájékoztatást nyújthatunk a kampány eseményeiről, hogy az ágazat szereplői nyomon követhessék a fejleményeket.
Fókuszban a hazai halfajok és a fenntarthatóság
Dr. Sziráki Bence, aki 8 évig dolgozott a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetben, most az AMC irodavezetőjeként hangsúlyozza, hogy a kampány során a hazai halfajok, mint a ponty, az afrikai harcsa, a busa és a kárász népszerűsítésére törekszenek. A kampány üzeneteiben kiemelik a halfogyasztás egészséges és trendi jellegét, valamint a hazai haltermelés fenntarthatóságát és alacsony karbonlábnyomát. Az Agrármarketing Centrum nem kizárólag a halágazattal foglalkozik, hanem számos más ágazat fogyasztásösztönzésében és exportfejlesztésében is részt vesz. A szervezet munkatársainak széles körű tapasztalata garancia a sikeres kampány lebonyolítására. Az AMC hisz abban, hogy a jól felépített marketingeszközökkel jelentős mértékben hozzájárulhat a halfogyasztás növekedéséhez és a kitűzött célok eléréséhez.
Új támogatások segítik a hazai halgazdálkodás és akvakultúra fejlesztését
Két új pályázati felhívás összesen több mint 8 milliárd forint keretösszeggel érhető el augusztustól a hazai halgazdálkodók, akvakultúrával foglalkozó vállalkozások és a halfeldolgozók számára a MAHOP Plusz program keretében – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.
A szaktárca vezetője ismertette, hogy az akvakultúrával foglalkozó vállalkozások, közjogi szervek és civil szervezetek számára meghirdetett felhívás keretösszege 6,3 milliárd forint. A támogatás célja a termelő beruházások ösztönzése, valamint a környezetbarát és energiahatékony technológiák elterjesztése. A pályázat révén lehetőség nyílik új akvakultúra-telepek létrehozására, meglévő létesítmények korszerűsítésére, gép- és eszközbeszerzésre, állategészségügyi fejlesztésekre, klímasemleges beruházásokra és adatgyűjtési, elemzési technológiák beszerzésére is. A projektek támogatási intenzitása mikro-, kis- és középvállalkozások esetében 60%, a vissza nem térítendő támogatás mértéke 6 millió forinttól 400 millió forintig terjedhet.
Az agrárminiszter tájékoztatása szerint a halfeldolgozással foglalkozó vállalkozások számára külön felhívás készült, csaknem 1,7 milliárd forintos keretösszeggel. A pályázat a modern, energiahatékony halfeldolgozási technológiák alkalmazását, új és továbbfejlesztett termékek, feldolgozási eljárások, valamint vállalatirányítási rendszerek bevezetését ösztönzi. A felhívás támogatja többek között a konyhakész, szálkamentes, magas hozzáadott értékű termékek előállítását, a hulladékkezelési és melléktermék-hasznosítási fejlesztéseket, valamint a munkabiztonsági és higiéniai beruházásokat is. A támogatási intenzitás 50%, az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege 5 millió forinttól 400 millió forintig terjedhet.
Mindkét pályázati lehetőség az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával, a MAHOP Plusz program keretében valósul meg, hozzájárulva a hazai halgazdálkodási ágazat modernizációjához, versenyképességének és fenntarthatóságának erősítéséhez.
