Mi, magyarok hiszünk a szabadságban, a hazában és a békében; 1956 hősei életüket áldozták azért, hogy független Magyarországon élhessünk – mondta Nagy István agrárminiszter az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából rendezett ünnepségen és elismerések átadásán, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja, október 23-a alkalmából Dr. Nagy István miniszter úr a Pro Aquacultura Hungariae Díjat adományozta
Bojtárné Lukácsik Mónika, az Agrárközgazdasági Intézet csoportvezetője részére, az akvakultúra ágazatban végzett kiemelkedő és áldozatos adatgyűjtési munkájának elismeréséért.
Prof. Dr. Müller Tamás, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének egyetemi tanára részére, a gazdasági és természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú halfaj mesterséges szaporítási módszertanának kidolgozásáért.
Szabó Attila, a Tógazda Halászati Zrt. főhalászmestere részére, a halastavi fogassüllő termelés területén elért kimagasló eredményeiért.
Kitüntetés augusztus 20-a alkalmából
A föld ezer esztendeje megtart minket, hazát és életet ad, ezért az államalapítás ünnepe és az új kenyér megszegése a magyarság megmaradásának jelképe – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az államalapító Szent István ünnepe alkalmából tartott kitüntetési ünnepségen, a Pesti Vigadóban.
Az államalapítás és az Államalapító Szent István ünnepe, augusztus 20-a alkalmából Dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke, a Magyar Arany Érdemkeresztje kitüntetést adományozta Bana Sándor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. gazdasági és kereskedelmi igazgatója részére, a balatoni halgazdálkodás gazdasági területén végzett példamutató munkája elismeréseként.
A kormány 2027-ig több mint 20 milliárd forint forrást biztosít az akvakultúra fejlesztésére
A hazai akvakultúra kulcsszerepet játszik a horgászvizek egészséges és minőségi hal utánpótlásában, ezért a kormány a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) keretében 2027-ig több mint 20 milliárd forint forrást biztosít a szektor számára – mondta Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón Budapesten.
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) éves közfeladat-ellátási beszámolójának bemutatásán a tárcavezető elmondta: a pályázatokon keresztül a MOHOSZ 100 százalékos intenzitással részesülhet támogatásban olyan feladatok elvégzéséhez, mint az őshonos halállományok élőhelyének, ívóhelyének fejlesztése, létrehozása és helyreállítása, vagy az idegenhonos halfajok visszaszorítása.
Tájékoztatása szerint a nyilvántartott 160 ezer hektár halgazdálkodási vízterületen, továbbá a 26 ezer hektárnyi halastóban tavaly összesen 4879 tonna halat fogtak, ebből a horgászfogás 4614 tonnát tett ki, ami 2,8 százalékos növekedés az előző évhez képest. Tavaly a telepítések mennyisége elérte a 4071 tonnát, a kihelyezett halak összértéke pedig 6,7 milliárd forint volt.
Kiemelte: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a regisztrált horgászok száma tavaly meghaladta az egymilliót, és Magyarország a nemzetközi horgászturizmusban is élen járt.
A MOHOSZ közreműködésével tavaly elfogadott Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiában 24 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a fenntartható horgászturizmus fejlesztésére 2030-ig – ismertette.
Mérföldkőnek nevezte a horgászszövetséggel kötött 2019-es megállapodást, amely révén a MOHOSZ közfeladat-ellátó szervezetté alakult, és ezzel 38 állami feladatot vett át, ami tovább erősítette önállóságát és társadalmi-gazdasági súlyát.
A MOHOSZ saját bevételein túl 2014 és 2024 között 4, 5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült, és a szövetség állami horgászokmányokból származó bevétele meghaladta a 10,5 milliárd forintot.
Nagy István kitért arra is, hogy Magyarország továbbra is kiemelkedő helyet foglal el a világ édesvízi horgász versenysportjában. Tavaly nemzeti válogatottak 30 kiemelt nemzetközi versenyen, ezen belül 23 világ- és Európa-bajnokságon indultak és az érmek számát tekintve Magyarország tavaly második volt a világranglistán. Az eddigi eredmények pedig azt mutatják, hogy 2025-ben is kiemelkedő évet zárhat majd a magyar horgászsport.
A miniszter stratégiai célként jelölte meg a természetes vizek és az őshonos halállomány védelmét, az ívóhely-rehabilitációt, valamint az invazív fajok elleni védekezés hatékonyságának növelését. Továbbá az ország vízkészlet-gazdálkodási egyenlegét javító, vízvisszatartási célú stratégiai megalkotását a halgazdálkodással érintett részfeladatok kidolgozásával.
A horgászturizmus fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégiában külön figyelem hárul a horgászható partszakaszok megőrzésére, fejlesztésére, valamint stégek, horgászkikötők létesítésére – jegyezte meg.
Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke elmondta: a 2015-ös átalakulás óta a regisztrált horgászok száma 290 ezerről tíz év alatt egymillió fölé nőtt. Hozzátette, hogy a digitális platform kialakításával, a mobil applikáció elindításával már nem kell papír alapú horgászokmánnyal rendelkezniük a horgászoknak és ezzel azonnal frissülő adatbázis jött létre. A tavalyi év egyik sikerének nevezte, hogy megszületett a horgászturisztikai stratégiai, amely hálózatos fejlesztéseket tesz lehetővé.
Szűcs Lajos szólt arról is, hogy az idei év forgalmi adatai is azt mutatják, hogy a MOHOSZ gazdálkodása stabil alapokon nyugszik, és bejelentette, hogy jövőre nem változnak a horgászjegyek árai.
Dérer István, az Országos Horgászszervezeti Központ főigazgatója elmondta, a szabadidős horgászat mintegy 30 milliárdos, a halgazdálkodás 120 milliárd forint feletti forgalmat generál, több ezer embernek biztosít munkát és több százezer ember számára szabadidős tevékenységet.
A kihívásokról szólva elmondta, hogy a klímaváltozás az akvakultúrát is érinti. Az aszályvédelmi operatív törzs segítségét kérik, és támogatják, hogy a mintegy 1500 halgazdálkodási vízterület átvészelhesse a következő, várhatóan nehéz időjárási időszakot.
A MOHOSZ éves telepítési és fogási adataiból kiderül, minden nagy természetes vízterületen megfigyelhető, hogy dinamikusan növekszik a melegebb klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó harcsa állománya, míg a sor másik végén a hidegebb szakaszokat kedvelő sügér és csuka állnak – ismertette.
Az alacsony vízállás nem kedvez a természetes ívási viszonyoknak, ezért felértékelődik az őszi és tavaszi haltelepítési pályázatok szerepe, amelyre idén minden eddiginél több pénzt fordítanak – fűzte hozzá.
Megjegyezte: a MOHOSZ 2025 óta a Tisza-tó hivatalos halgazdálkodási hasznosítója és idén ötödével nőtt az éves területi jegyek forgalma.
Dérer István szólt arról is, hogy a MOHOSZ a MAHOP Plusz fejlesztési forrásokból az állami tulajdonú természetes vizeken egységes vizminőségi monitoringrendszert kialakítását, az élőhelyek fejlesztését, eszközbeszerzés elindítását tervezi.
Új támogatások segítik a hazai halgazdálkodás és akvakultúra fejlesztését
Két új pályázati felhívás összesen több mint 8 milliárd forint keretösszeggel érhető el augusztustól a hazai halgazdálkodók, akvakultúrával foglalkozó vállalkozások és a halfeldolgozók számára a MAHOP Plusz program keretében – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.
A szaktárca vezetője ismertette, hogy az akvakultúrával foglalkozó vállalkozások, közjogi szervek és civil szervezetek számára meghirdetett felhívás keretösszege 6,3 milliárd forint. A támogatás célja a termelő beruházások ösztönzése, valamint a környezetbarát és energiahatékony technológiák elterjesztése. A pályázat révén lehetőség nyílik új akvakultúra-telepek létrehozására, meglévő létesítmények korszerűsítésére, gép- és eszközbeszerzésre, állategészségügyi fejlesztésekre, klímasemleges beruházásokra és adatgyűjtési, elemzési technológiák beszerzésére is. A projektek támogatási intenzitása mikro-, kis- és középvállalkozások esetében 60%, a vissza nem térítendő támogatás mértéke 6 millió forinttól 400 millió forintig terjedhet.
Az agrárminiszter tájékoztatása szerint a halfeldolgozással foglalkozó vállalkozások számára külön felhívás készült, csaknem 1,7 milliárd forintos keretösszeggel. A pályázat a modern, energiahatékony halfeldolgozási technológiák alkalmazását, új és továbbfejlesztett termékek, feldolgozási eljárások, valamint vállalatirányítási rendszerek bevezetését ösztönzi. A felhívás támogatja többek között a konyhakész, szálkamentes, magas hozzáadott értékű termékek előállítását, a hulladékkezelési és melléktermék-hasznosítási fejlesztéseket, valamint a munkabiztonsági és higiéniai beruházásokat is. A támogatási intenzitás 50%, az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege 5 millió forinttól 400 millió forintig terjedhet.
Mindkét pályázati lehetőség az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával, a MAHOP Plusz program keretében valósul meg, hozzájárulva a hazai halgazdálkodási ágazat modernizációjához, versenyképességének és fenntarthatóságának erősítéséhez.
