A ponty genetikai titkai, avagy egy feltérképezett evolúciós tervrajz

A ponty (Cyprinus carpio) a világ egyik legszélesebb körben tenyésztett haszonhala, a tógazdaságok megkerülhetetlen halfaja, amelynek éves globális termelése meghaladja a 4 millió tonnát. A tógazdaságok és a nemesítő szakemberek számára kiemelt jelentőséggel bír a faj genetikai hátterének megismerése. Bár évszázadok óta tenyésztjük, a faj genetikai háttere sokáig megfejthetetlen rejtély maradt a kutatók számára. Ennek oka a ponty különleges, úgynevezett allotetraploid (négyszeres, két különböző fajból származó) kromoszómakészlete, amely miatt a hal DNS-e elképesztően bonyolult. Bár a korábbi szekvenálási kísérletek már rávilágítottak a ponty genomjának bonyolultságára, a rendkívül magas heterozigóta szint és az allotetraploid természet komoly akadályokat gördített a pontos feltérképezés elé.

A Nature Communications folyóiratban megjelent, nemzetközi kutatócsoport Peng Xu és munkatársai által jegyzett tanulmány mérföldkő a pontygenetika történetében. A kutatók három kromoszómaszintű referenciagenomot hoztak létre, és ezen keresztül részletesen feltárták a faj evolúciós történetét, az algenomok dominanciaviszonyait, valamint a környezeti stresszhatásokra (például oxigénhiányra vagy vírusfertőzésekre) adott genomikai válaszokat. A tanulmány nemcsak a genetikusok számára izgalmas, hanem a tógazdáknak és a nemesítőknek is megmutatja, miért is olyan szívós és jól alkalmazkodó állat a ponty. Ezt a komoly tudományos eredményt szeretnénk a mindennapi szakmai gyakorlat nyelvére fordítva közreadni.

A nagy áttörés

Korábban a tudósok csak egy hiányos, amolyan félig kirakott puzzle-ként ismerték a ponty DNS-ét (a genetikai állomány mindössze 52%-át tudták a helyére tenni). Ebben a kutatásban azonban három, genetikailag és földrajzilag is eltérő pontytörzset vizsgáltak meg a legmodernebb technológiákkal.

A vizsgált pontyok: A kínai wuyuan-i vörös ponty és amuri ponty, valamint az Európában és hazánkban is jól ismert német tükörponty.

A térkép pontossága: Az új módszerekkel a genetikai kód 82–92%-át sikerült a ponty 50 kromoszómájához (a DNS-t hordozó struktúrákhoz) rendelni.

Mit rejt a genom? Kiderült, hogy a ponty örökítőanyagának több mint egyharmada ismétlődő, úgynevezett ugráló kódrészletekből (transzpozonokból) áll, és a hal megközelítőleg 44 000 fehérjekódoló gént hordoz.

Ez a hihetetlenül pontos térkép jelentette az alapot ahhoz, hogy a kutatók megértsék a ponty kialakulásának és működésének titkait.

A dupla genom eredete

A ponty legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy dupla genommal rendelkezik. Ez egy ősi evolúciós esemény eredménye, amikor két különböző, de egymással rokon diploid (normál, kétszeres kromoszómakészletű) pontyféle hal kereszteződött. Az utódok valamilyen genetikai véletlen folytán megtartották mindkét szülő teljes genetikai állományát, így alakult ki a mai ponty 50 kromoszómája. Ezen ősök azonosítása rendkívül nehéz feladat volt, mivel a Cyprinidae család több mint 2400 fajt számlál.

A kutatók a rag2 gén (rekombinációt aktiváló gén 2) evolúciós vizsgálatát használták az ősi vérvonalak azonosításához, amely egyfajta genetikai ujjlenyomatként segített felkutatni ezeket az ősöket. Ez a gén a diploid pontyfélékben egy, míg a tetraploidokban két kópiában van jelen.

A „B” szülő (B algenom): Az 50 kromoszómából 25 egyértelműen a diploid Barbinae nevű alcsalád (amelybe például a díszhalként is ismert díszmárnák tartoznak) egyik ősi fajától származik.

Az „A” szülő (A algenom): A másik 25 kromoszóma egy olyan távolabbi rokon fajtól ered, amelyet eddig még nem sikerült pontosan azonosítani, és ma már valószínűleg nem is él.

Mikor történt mindez? A DNS-ben felhalmozódó természetes mutációk sebességét (a molekuláris órát) használva a tudósok kiszámolták az idővonalat. A két ősi faj körülbelül 23 millió évvel ezelőtt vált el egymástól, majd nagyjából 12,4 millió évvel ezelőtt találkoztak újra, és hibridizálódva (összeolvadva) létrehozták a mai pontyok ősét.

Algenom-dominancia

Általában, amikor egy állatfaj evolúciója során megduplázódik a genetikai állomány, az évmilliók alatt a feleslegessé váló, duplikált (másolati) gének lassan elvesznek, mutálódnak, vagy tönkremennek. A ponty azonban igazi csodabogár ezen a téren: szinte az összes génjét megőrizte mind a két (az A és a B) szülői készletből.

Az A-tól származó készlet (algenom) 21 078 gént tartalmaz.

A B-től származó készlet 22 099 gént tartalmaz.

Amikor a pontyot összehasonlították a normál genommal rendelkező amurral, kiderült, hogy a ponty génjeinek elsöprő többsége ma is két példányban (egy A és egy B kópiában) van jelen. Csak egy nagyon kis töredékük veszett el, visszatérve a szimpla, egykópiás állapothoz. Ezek a kivételek főleg olyan gének, amelyek a DNS másolásáért és javításáért felelnek, mert ha ezekből túl sok lenne a sejtben, az biológiai káoszt okozna.

Bár a pontynak két teljes génkészlete van, ezek nem dolgoznak egyenlő mértékben. A kutatások egyértelműen bizonyítják az úgynevezett algenom-dominanciát, ami azt jelenti, hogy a B szülőtől származó genom átvette az irányítást.

Szigorúbb evolúciós kontroll: A domináns B génkészlet sokkal szigorúbb evolúciós nyomás alatt áll. A természet itt kevésbé tűri meg a hibás mutációkat, míg az A génkészlet sokkal szabadabban, gyorsabban változhat.

Génkifejeződés vagyis melyik gén dolgozik jobban?: A kutatók 12 különböző pontyszövetet (például májat, izmot, kopoltyút, agyat) vizsgáltak meg. Azt találták, hogy bár a gének mindkét készletből jelen vannak, a sejtek építőköveinek és fehérjéinek gyártásakor a B algenom génjei sokkal aktívabban és nagyobb mennyiségben dolgoznak.

Munkamegosztás és elcsendesedés: A dupla gének idővel új munkamegosztást alakítottak ki. Sok esetben az egyik génkópia teljesen kikapcsol (elcsendesedik), míg a párja átveszi az összes feladatot, hogy a hal szervezete ne termeljen túl sok fehérjét. Például az immunrendszer elnyomásáért felelős pd-l1 gén egyik kópiája teljesen leállt, míg a másik normálisan működik. Ez az egyensúlyozás létfontosságú a hal egészsége szempontjából.

A tetraploidia előnyei

A halgazdaságok számára a kutatás legfontosabb megállapítása az, hogy a ponty túlélése szempontjából ez a bonyolult genetikai háttér a gyakorlatban mit is jelent. A poliploidizáció jelentős adaptív evolúciós előnyt biztosíthat a környezeti kihívásokkal szemben, egyfajta belső biztonsági hálót nyújt a pontynak a környezeti sokkokkal szemben.

A kutatók extrém stressznek tették ki a pontyokat, vizsgálták őket súlyos oxigénhiány (hipoxia), valamint Koi herpeszvírus (CyHV-3) és bakteriális (Aeromonas hydrophila) fertőzés esetén is. Ilyenkor a halaknál a sejtműködés drasztikusan megváltozik, ami gyakran a pusztulásukhoz vezet. A pontynál azonban a dupla génkészlet pufferként működik. A ponty tetraploid genomja rendkívüli expressziós plaszticitással rendelkezik: ha egy gén kifejeződése egy stresszhatás miatt drasztikusan le is csökken az egyik algenomban, a homoeológ másolata a másik algenomban képes kompenzálni ezt a változást, és kiegyenlíteni a sejt működését ezzel biztosítva a hal biológiai stabilitását és túlélését a legmostohább környezeti feltételek mellett is.

Ez a páratlan genetikai rugalmasság a biológiai magyarázata annak, hogy a ponty miért képes olyan iszapos, oxigénhiányos vizekben és magas betegségnyomás mellett is túlélni, ahol más halfajok már rég elpusztulnának.

Az epigenetikai finomhangolás

Adódik a kérdés: ha megvan mindkét gén, honnan tudja a hal sejtje, hogy melyiket kapcsolja be, és melyiket némítsa el? A válasz az epigenetikában, pontosabban a DNS-metilációban rejlik.

Képzeljük el a metilációt úgy, mint apró vegyi kapcsolókat vagy lakatokat, amelyeket a szervezet a DNS-re tesz. A kutatók (az amuri ponty vizsgálata során) megállapították, hogy a DNS-nek az a része, amely elindítja a gének működését (a promóter régió), sűrűn tele van ilyen gátló kapcsolókkal a kevésbé aktív vagy elnémított génkópiák esetében. Ezzel szemben a domináns, erősen működő gének elején nincsenek ilyen lakatok.

Ami igazán lenyűgöző: a kutatók kimutatták, hogy a ponty evolúciója során ezek a ki- és bekapcsoló epigenetikai jelek sokkal gyorsabban változtak és alakultak ki, mint ahogy maga a DNS kód (a bázissorrend) mutálódott volna. Ez az azonnali finomhangolási képesség mentette meg a pontyot attól, hogy a két genom hirtelen összeolvadása (a „genomsokk”) miatti biológiai zűrzavarban elpusztuljon az évmilliókkal ezelőtti hibridizáció után.

Összegzés a tógazdaságok számára

A kutatás a kromoszóma szintű pontygenomok feltérképezésével egyedülálló bepillantást nyújtott a gerincesek evolúciójába, és bebizonyította, hogy a ponty rendkívüli fenotípusos plaszticitásának (környezeti alkalmazkodóképességének) kulcsa a dupla, allotetraploid genom. Az aszimmetrikusan működő, a Barbinae vonalból származó domináns B algenom és az epigenetikailag finomhangolt A algenom összjátéka, valamint a stresszhatásokat kiválóan pufferelő genetikai redundancia olyan evolúciós túlélővé tette a pontyot, ami a tógazdaságok számára is hatalmas értéket jelent. Ezen genomikai adatok, a stressztűrő és betegségellenálló markerek azonosítása hosszú távon forradalmasíthatják a pontynemesítési programokat, megnyitva az utat egy még stabilabb és ellenállóbb generáció megalkotása felé

Az a tény, hogy a ponty egy tökéletesen összehangolt, dupla génkészlettel dolgozik, magyarázatot ad arra a kiemelkedő ellenálló képességre, amelyet a halászati szakemberek a mindennapi gyakorlatban tapasztalnak. A ponty genomjának mostani, minden eddiginél pontosabb feltérképezése új korszakot nyit a haltenyésztésben. Ennek a tudásnak a birtokában a jövőben a nemesítők sokkal pontosabban és gyorsabban azonosíthatják azokat a konkrét géneket és kapcsolókat, amelyek a jobb oxigéntűrésért, a gyorsabb növekedésért vagy a herpeszvírussal szembeni ellenállóságért felelnek, hogy egy még masszívabb és termelékenyebb pontyállományt biztosítsanak a hazai halgazdaságok számára.

Szerző: Dr. Jung Ivett
Forrás: Nature Communication

A feldolgozás fontossága és a magyar halfogyasztás modernizációja

Amikor a Trade Magazin zsűrije az Év Halkereskedője díjat a METRO Kereskedelmi Kft.-nek ítéli, az nem csupán egy szakmai elismerés, hanem egy piaci stratégia megerősítése is. Bodor András a METRO Halkereskedelmi vezetője, irányítása alatt a cég halforgalma két év alatt 26 százalékkal nőtt, miközben a selejt arányát 3 százalék alá sikerült szorítani. Ezen számok a pontos kategóriamenedzsment és a HoReCa-fókusz üzleti sikerét bizonyítják.

A hazai termelők számára a METRO eredménye azt jelenti, hogy a piac ezen szegmense (a professzionális vendéglátás) nem csupán stabil vásárlóerő, hanem azt is, hogy a magas hozzáadott értékű, feldolgozott termékek iránti kereslet növekszik. A METRO elsősorban nagykereskedelmi cégként tér vissza alapjaihoz, ahol a vásárlások több mint 60 százalékát a HoReCa szektor adja. Ez a stabilitás alapvető, ellentétben a végfelhasználói vásárlások erős szezonalitásával (karácsony és húsvét). Fontos tudni, hogy a METRO stratégiai együttműködést ápol a legnagyobb hazai termelőkkel.

A ponty paradigma

A Bodor Andrással készített exkluzív interjú egyik legfájdalmasabb, de leginkább stratégiai jelentőségű megállapítása a ponty jövőjével kapcsolatos borúlátás. A ponty ma Magyarországon gyakorlatilag a hazai haltermelés 80-90 százalékát teszi ki, mégis komoly piaci nyomás alatt áll. Egyik oldalról versenyképtelen árazás jellemzi a fogyasztói árérzékenység tükrében. Egy kiváló minőségű, tisztított pontyfilé kiskereskedelmi ára meghaladja a 4000 Ft/kg-ot. Ugyanezért az árért (vagy nyáron akár 4000 Ft alatt) a fogyasztó lazacfilét választhat. A legtöbb vásárló a lazac ízét és szálkamentes textúráját preferálja, a ponty iránti kereslet pedig csökken, másrészt a feldolgozottság hiánya és minőségi problémák is jelentkeznek. A ponty értékesítésének több mint a fele karácsonykor történik. E szezonális csúcs miatt a feldolgozóipar nem tudja magas hozzáadott értékű termékekkel lekövetni a keresletet. A szálkásság és a nehéz feldolgozhatóság miatt a ponty nem tekinthető „szexi” halnak. Ehhez jön hozzá, hogy a termelők nagyrészt élő vagy legfeljebb tisztított pontyot tudnak szállítani, de a konyhakész termékek (pl. irdalt filé, patkó) előállítására nincs elegendő kapacitás.

Kitörési pontok

A nehéz helyzetből való kiút egyértelmű: a magyar halgazdaságnak radikális termékfejlesztésre és a feldolgozókapacitás bővítésére van szüksége. A METRO saját példája mutatja, hogy a feldolgozási kapacitás stratégiai előnyt jelent. Mivel az afrikai harcsatenyésztés területén működő  partnerek (pl. Szarvas-fish Kft.) nem rendelkeznek a szükséges méretű filézőkapacitással, a METRO 13 „mini halüzemet” üzemeltet az áruházakban, ahol a törzsben érkező halat kézzel dolgozzák fel. E munka előnyei a kis volumenű magyar piacon a frissesség és a minőség, így a hal tovább eltartható, a feldolgozás csak közvetlenül az eladás előtt történik. A kihozatal is nagyon fontos, ugyanis egy tapasztalt kézi filéző akár 75 százalékos kihozatalt is elérhet, szemben a gépi 60 százalékkal. Kisebb volument tekintve hatékonyabb és olcsóbb a képzett munkaerő. A helyi feldolgozás biztosítja a képzett halfeldolgozó állományt, amely a lazac és más halak esetében is alkalmazható.

Bodor András szerint a nyereségesség szempontjából kulcsfontosságú, hogy a haszon ne csak a filén, hanem a melléktermékeken is realizálódjon. A norvég lazacüzemek például a hal minden részét hasznosítják: a zsigerekből lazacolaj és halliszt készül, a bőrből cipő és táska, a fejet japán éttermeknek adják el, a gerincről leválasztott hús pedig burger alapanyaga lesz. A magyar feldolgozóiparnak is el kell mozdulnia a teljes körű hasznosítás felé.

Az afrikai harcsa az egyetlen olyan halfaj, amelyben Magyarország európai viszonylatban is éllovas, és a hazai piacon is jelentős a kereslete. Érdekes módon azonban ez a sikertermék nem exportképes, mivel a környező országokban, még Németországban sem alakult ki jelentős kereslet iránta. A METRO halkereskedelmi vezetője szerint a busa egy jövőbeli potenciális kitörési pont lehet, de csakis a természetes vizekből származó, ökológiai célú lehalászással. A busa az ökológiai katasztrófa szélére sodorja vizeinket, ugyanakkor gyakorlatilag ingyen fehérjét jelent hatalmas mennyiségben. A kihívás a feldolgozásban rejlik: olyan magas hozzáadott értékű termékeket kell előállítani belőle, amelyek a fogyasztók számára vonzóak.

Innováció, marketing és a „Jóízű Magyarország” program

A hazai haltermékek értékesítésének egyik legnagyobb kihívása a fogyasztói edukáció és a termékek „Instagram kompatibilitása”. A HoReCa szektorban is egyre nagyobb a nyomás a konyhakész, magas feldolgozottságú termékek felé. A szakácsok, előkészítők hiánya miatt már a menzák és halsütők is az előre panírozott, filézett termékeket keresik. A hazai feldolgozóiparnak az ilyen típusú „fogod és kisütöd” termékekben kell gondolkodnia, ha növelni akarja a kapacitását.

A végfelhasználók egy része még mindig ódzkodik a fagyasztott termékektől, és inkább frissen vásárolják meg a halat, majd otthon fagyasztják le karácsony előtt. Bodor András szerint rendkívül hasznos lenne a fogyasztókat felvilágosítani: vegyék meg a sokkolva fagyasztott terméket, amelyeket üzemi körülmények között azonnal a feldolgozás után fagyasztanak le, így sokkal jobb minőségű, mint az otthon lefagyasztott hal.

A METRO két komoly programot is indított. A HalPéntek kampányuk részeként a pénteken 5000 Ft értékben halat vásárlók számára egy 1000 Ft értékű kupont adnak. Ez 20 százalékos kedvezménynek is tekinthető. Valamint egy hosszú távú programot is elindított „Jóízű Magyarország” néven. A misszió célja a tradicionális magyar konyha felemelése a vendéglátásban. Bár a kezdeti fókusz a gulyáslevesen és a makói hagymán volt, a cél az, hogy a program előbb-utóbb magába foglalja a tradicionális magyar halételeket is.

A kulcs a termék modernizálása. A tavaly karácsonyi halfogyasztási kampányban a METRO által bemutatott, újragondolt halászlé például – pontytöltelékkel töltött formájában – bizonyítja, hogy a magyar halételeket is lehet „Instagram kompatibilis” módon, a fiatal Z és Y generáció számára vonzóan tálalni.

Előre, felemelt fővel

A METRO, mint az Év Halkereskedője, sikere egyértelmű útmutatást ad a hazai halgazdaságoknak: a depresszív szemlélet helyett előre kell tekinteni és fejleszteni kell! A jövő nem az élő vagy tisztított pontyban, hanem az irdalt, konyhakész, feldolgozott, magas hozzáadott értékű termékekben rejlik. Ez a stabil HoReCa-piac és a tudatosan vásárló végfelhasználók elvárása is. Ahhoz, hogy a magyar halászat és tógazdaság újra versenyképessé váljon – különös tekintettel a szomszédos országok (pl. Csehország) extenzív termelésére és kedvezőbb területalapú támogatási rendszerére –, a termelőknek át kell venniük a kereskedelmi logikát, és a filétől a melléktermékekig mindenben látniuk kell a profitpotenciált. A piacon azok a szereplők maradnak talpon, akik hajlandóak megtenni azt a nehezen járható, úgynevezett „melós” utat, ami a modernizált feldolgozáshoz és termékfejlesztéshez vezet.

Halegészségügy: Pontyok kopoltyúnekrózisa és ami mögötte állhat

A halegészségügy rovatban dr. Hoitsy Márton a pontyok kopoltyúinekrózisának komplex problémáját elemzi. Ez a kórkép a kopoltyúszövet elhalásával jár, és bár sokan egyetlen betegségnek vélik, valójában különféle patogének, mint például vírusok (köztük a rendkívül veszélyes koi herpeszvírus vagy a ponty ödéma vírus), baktériumok, vagy akár kémiai szennyezőanyagok is kiválthatják. A cikk rávilágít a kezdetben kifehéredő, majd töredezetté váló kopoltyúlemezekre és a másodlagosan megtelepedő Saprolegnia fajokra is, hangsúlyozva a pontos diagnózis felállításának és a megelőzésnek a fontosságát.

Kopoltyúnekrózis alatt olyan kórokozók kártételét értjük, amelyek a kopoltyú szövetében elhalást okoznak. Habár sokan tévesen egy betegséget értenek alatta, a kórképet különféle patogének önállóan is kiválthatják. A kezdetben kifehéredő kopoltyúlemezek később töredezetté válnak, majd az elhalt területeken másodlagosan akár Saprolegnia fajok is megtelepedhetnek. A nekrotikus, esetleg hifákkal átszőt szövetekbe törmelékek ragadhatnak bele, amik szürkés, zöldes árnyalatot kölcsönöznek az érintett résznek (1. kép). A háttérben állhat vírus, baktérium, vagy akár kémiai szennyezőanyag is.

  1. kép: Elhalt kopoltyúszöveteket átszövő hifákba ragadt szennyeződés

    Leggyakoribb kiváltó okai közé a vírusokat soroljuk. Közülük akár a koi herpeszvírus vagy a ponty ödéma vírus is okozhat ilyen tüneteket. A koi herpeszvírus esetében a betegséget a Cyvirus cyprinidallo 3 idézi elő. A vírus szinte az egész világon elterjedt. A fertőzés súlyos, akár 100%-os elhullással is járhat. A fogékony fajok közé tartozik a ponty (Cyprinus carpio), a díszpontyok és a ponty más halfajokkal alkotott hibridjei is. A vírus 18-28 oC között okoz klinikai tüneteket, vagyis a halak ekkor mutatják betegség jeleit. A halak letargikusak, kevesebbet mozognak. A betegség lefolyása során jellemzőek a beesett szemek. A kopoltyú elváltozások markánsak, elszíneződhet, halvány lesz, majd pedig elhalások figyelhetőek meg rajta (2. kép). Az állatok kültakaróján megnő a mucin mennyisége, fakó foltok alakulhatnak ki. A halak idővel lesoványodnak és vérszegények lesznek. A kopoltyúelhalások és a vérszegénység együttesen oxigénhiányhoz vezetnek. Vérzések lesznek megfigyelhetőek a bőrön és az úszókon.

    2. kép: Kiterjedt elhalás a kopoltyú állományában

    A pontyödéma vírusa a koi herpeszhez nagyon hasonló tüneteket okoz. A betegséget előidéző poxvírus már alacsonyabb hősmérsékleten is kiválthatja a klinikai tüneteket (10-25 oC). A kórokozó felbukkant már Ázsiában, Amerikában és Európában is. A pontyfélék fogékonyak a fertőzésre, közülük vannak olyan fajok, mint a compó, amely tüneteket nem mutat, de a vírust átadhatja más halaknak. A klinikai tünetek megegyeznek a koi herpesz vírus által okozottakkal, a halak letargikusak, sokszor a meder alján fekszenek. A kültakarón vérzések jelenhetnek meg, a szem beesett, a kopoltyún jellemzőek az elhalások. Az elhullás ebben az esetben is elérheti akár a 100 %-ot olyan állományokban, amelyek még nem találkoztak a vírussal.

    A fertőzések bevihetőek egy állományba új halakkal. A pontyok kezdetben még lehet, hogy nem mutatnak tüneteket. A szállítás és az új hely okozta stressz azonban előhozhatja a betegséget. Ilyen esetekben sokszor az új a halak pusztulnak el először, de közben megfertőzik a többi állatot is. Ettől kezdve pedig a szórványos elhullások akár tömegessé is vállhatnak. A vírusos eredetű fertőzések nem kezelhetőek és a hatékony vakcina egyenlőre nem érhető el. A hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni, melynek szerves része a beérkező új halak karanténozása és az állatorvosi vizsgálat.

    Kopoltyúnekrózis esetén fontos felderíteni a mögötte álló okot. Nem lehet kijelenteni, hogy kizárólag egy kórokozót takar a tünetegyüttes. A beteg, de még élő halak alkalmasak a mintavételre. A minták labordiagnosztikai elemzése elengedhetetlen a pontos diagnózis felállításához.

    dr. Hoitsy Márton


    A Vet4Fish Kft. a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezettel/MA-HAL-al kötött megállapodása alapján a tagok ingyenesen vehetik igénybe a parazitológiai vizsgálatokat, a vízminta vizsgálatokat (pH, ammónia, nitrit, nitrát, foszfát, alkalinitás, keménység), valamint az állatorvosi szaktanácsadást is telefonon vagy elektronikus úton.