A SIRHA Budapest kiállításon, 2026. március 3-án megrendezett sajtótájékoztatón jelentették be a „Kapj rá!” halfogyasztást népszerűsítő kampány újabb szakaszának aktualitásait. A MAHOP Plusz keretében megvalósuló program rávilágít, hogy a hazai akvakultúra nemcsak kiváló minőségű élelmiszert biztosít, de a klímaváltozás elleni küzdelemben és a vízbázis megóvásában is kulcsszerepet játszik.

A sajtóeseményen a szakma képviselői osztották meg gondolataikat a magyar halágazat jelenlegi helyzetéről és a jövőbeli kitörési pontokról.

Világviszonylatban is egyedülálló a hazai tógazdálkodás

Puskás Nándor, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke beszédében hangsúlyozta a magyar halgazdálkodás ökológiai jelentőségét. Kiemelte, hogy a magyar tógazdasági akvakultúra egy világviszonylatban is egyedülálló, kifejezetten környezettudatos termelési technológiát alkalmaz.

A hazai tógazdálkodás legfőbb ismérvei a MA-HAL elnöke szerint:

• A termelés során a halgazdaságok nem használnak vegyszereket és gyógyszereket.
• A halak növekedéséhez szükséges fehérjét nem külső forrásból viszik be a rendszerbe, hanem azt a tavak természetes táplálékbázisa biztosítja.
• Az ágazat nem feléli a természeti erőforrásokat, hanem fenntartja és folyamatosan megújítja azokat.
• A hazai 26 ezer hektárnyi halastófelületen éves szinten mintegy 350 millió köbméter vizet tartanak meg, gazdagítva ezzel Magyarország édesvízkészletét.

Puskás Nándor aláhúzta: ez a tevékenység egy rendkívül komplex gazdasági, természetvédelmi, vízgazdálkodási és klímaszolgáltatási értéket tart fenn. „Aki a magyar halakat választja, akár az ünnepi, akár a hétköznapok asztalára, az nemcsak az egészségét védi ezzel, hanem a környezetét is” – zárta gondolatait az elnök.

Kormányzati célok, exportnövelés és a szezonalitás csökkentése

Szigeti Szabolcs, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a kampány stratégiájáról és az ágazati eredményekről számolt be. Elmondta, hogy a magyar halfogyasztás erős szezonalitással küzd, hiszen a forgalom mintegy egyharmada a karácsonyt megelőző időszakra összpontosul. A kampány egyik kiemelt célja ezen időszak kiszélesítése, amelyre kiváló alkalmat teremt a húsvét előtti böjti időszak is.

A helyettes államtitkár ismertette a legfrissebb, 2024-es kereskedelmi adatokat is:

• A magyar halexport elérte a 6800 tonnát, míg az import 27 000 tonnát tett ki.
• Bár az import aránya magas, az export az előző évekhez képest 24%-os növekedést mutatott.
• A jövőbeli stratégiai cél az export további növelése és az import arányának visszaszorítása.

Szigeti Szabolcs felhívta a figyelmet a feldolgozottsági szint növelésének elengedhetetlen szükségességére is, mivel a modern fogyasztók elsősorban a szálkamentes, filézett termékeket részesítik előnyben. Ehhez a MAHOP Plusz keretében folyamatosan elérhetők a szükséges pályázati források az akvakultúra-beruházások és a halfeldolgozás támogatására.

Európai élvonalban a magyar afrikaiharcsa-termelés

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője rámutatott, hogy bár az elmúlt években sikerült növelni a hazai halfogyasztást, Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban. Ennek javítását célozza a 2025. január 1. és 2029. december 31. között zajló, második ciklusába lépett kommunikációs kampány.

Kiemelte ugyanakkor az ágazat komoly sikereit: az afrikaiharcsa-tenyésztés 5500 tonnás volumenével az Európai Unióban az első, míg a pontytermelés a maga 16 000 tonnájával a harmadik helyen áll. A kampány során kiemelt hangsúlyt fektetnek a földrajzi árujelzővel védett magyar fajták – mint a szilvásváradi pisztráng, az akasztói sziki ponty és a balatoni hal – gasztronómiai népszerűsítésére. A kampányhoz kapcsolódó receptek és konyhatechnológiai leírások a kapjra.hu oldalon is elérhetők.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) számára az év vége mindig a számvetés és az egész éves kemény munka gyümölcsének betakarítási időszaka. A hagyományokhoz híven idén is, 2025. december 9-én, a Budapest Vásárcsarnokai Kft. impozáns épületében, a Fővám téri Központi Vásárcsarnokban került megrendezésre az a kiemelt sajtótájékoztató, amelyen az ágazat legfontosabb szereplői és döntéshozói tájékoztatták a közvéleményt a karácsonyi halkínálatról. Az esemény különleges jelentőséggel bírt, hiszen az Agrárminisztérium és a MA-HAL mellett az Agrármarketing Centrum (AMC) is csatlakozott, a „Kapj rá!” halfogyasztást népszerűsítő kampány égisze alatt, ezzel is erősítve az ágazati összefogást.

Puskás Nándor, a MA-HAL elnöke ünnepi köszöntőjében rámutatott arra a megkerülhetetlen tényre, hogy a haltermelők számára ez a néhány karácsony előtti hét koronázza meg az egész éves fáradozást. A magyar haltermelés nem csupán gazdasági tevékenység, hanem mély szakmai hagyományokra épülő hivatás. Büszkeségre ad okot, hogy hazánk tógazdasági haltermelése az Európai Uniós országok relációjában az első három között szerepel, míg az intenzív technológiás termelésünk – ezen belül is kiemelten az afrikai harcsa tenyésztése – abszolút piacvezető, az első helyen áll az unióban. Ez a teljesítmény bizonyítja a magyar szakemberek felkészültségét és az ágazat technológiai fejlettségét.

A MA-HAL elnöke kiemelten hangsúlyozta a sajtótájékoztatón a termelési rendszerek környezettudatos jellegét, amely a szervezet egyik legfontosabb üzenete a társadalom felé. A hazai tógazdasági akvakultúra mintegy 27 ezer hektáron gazdálkodik, és ezen a hatalmas területen 350 millió köbméter vizet tart vissza. Ez a vízmegőrző képesség napjaink klímaváltozással sújtott időszakában felbecsülhetetlen nemzetgazdasági és ökológiai érték. A halastavak nem csupán élelmiszert állítanak elő, hanem egy komplex értékhalmazt tartanak fenn: gazdasági, természetvédelmi, vízgazdálkodási és klímaszolgáltatási funkciókat látnak el egyszerre. Amikor tehát a fogyasztó magyar halat választ, nemcsak az egészségét védi, hanem közvetve a vizes élőhelyek fenntartását és a környezet védelmét is támogatja.

A sajtótájékoztatón Nagy István agrárminiszter is megerősítette, hogy a számos kihívás – mint az aszály vagy a gazdasági nehézségek – ellenére a magyar akvakultúrában dolgozók kiváló munkát végeztek, így minden család asztalára jut elegendő, kiváló minőségű magyar hal az ünnepekre. Az ágazat ellenállóképességét mutatja, hogy a tógazdaságokban az elmúlt évben 22 838 tonna halat termeltek, ami több mint 16 százalékos bővülést jelent, az értékes ragadozó halak – mint a csuka, harcsa, süllő – mennyisége pedig 30 százalékkal növekedett. A miniszter külön köszönetet mondott a termelőknek azért a felelős döntésért, hogy a rendelkezésre álló mennyiséget akár az export kárára is itthon tartották, hogy a belföldi igényeket maximálisan kielégíthessék. Ez a lépés hűen tükrözi a szakma elkötelezettségét a hazai fogyasztók iránt.

A fogyasztók számára az egyik legfontosabb üzenet, hogy a magyar hal idén is a tavalyihoz hasonló, változatlan áron érhető el. Földes Tamás, a Budapest Vásárcsarnokai Kft. ügyvezetője és Ondré Péter, az AMC ügyvezetője is kiemelték: az inflációt a magyar halászok nem érvényesítették az árakban. A kereslet ilyenkor a négyszeresére-ötszörösére nő, a legkeresettebb fajta továbbra is a ponty, amelyet a szürkeharcsa és az afrikai harcsa követ. Az étkezési haltermelés több mint 78 százalékát a ponty adja, amelynek termelése stabilan 11-12 ezer tonna között mozog. A minőség garanciájaként több termékünk, mint a szilvásváradi pisztráng, az akasztói sziki ponty, a balatoni hal és a szegedi tükörponty már uniós földrajzi árujelző oltalmat élvez.

A MA-HAL törekvéseivel összhangban a jelenleg futó és 2029-ig tartó MAHOP Plusz forrásból finanszírozott „Kapj rá!” kampány célja, hogy a halfogyasztás ne csak a karácsonyi időszakra korlátozódjon. Bár az adventi hetekben fogy el az éves mennyiség közel harmada, az AMC célja, hogy a kiváló minőségű magyar hal az év minden szakában az asztalokra kerüljön. Ondré Péter hangsúlyozta, hogy az előző kampányidőszakban (2013-2020-ig) már sikerült közel 20 százalékkal növelni a belföldi fogyasztást, de európai viszonylatban még mindig van hová fejlődnünk. A „Kapj rá!” kampány modern, trendi köntösbe öltöztetve, kóstolókkal és látványos roadshow-val népszerűsíti a halgasztronómiát, bizonyítva, hogy a halból a hagyományos halászlén és rántott pontyon túl is számtalan ízletes étel készíthető.

A szakmaközi szervezet elkötelezett a rövid ellátási láncok mellett. Puskás Nándor felhívta a figyelmet a MA-HAL honlapján elérhető interaktív halértékesítési térképre, amely segít a fogyasztóknak megtalálni azokat a közvetlen termelői pontokat, ahol friss, megbízható forrásból származó halat vásárolhatnak. Ez a közvetlen kapcsolat a termelő és a vásárló között a bizalom alapja, és garantálja, hogy a magyar családok asztalára a lehető legfrissebb, egészséges és fenntartható gazdálkodásból származó élelmiszer kerüljön.

Összességében a sajtótájékoztató üzenete egyértelmű volt: a magyar halágazat stabil, a termelők áldozatos munkájának köszönhetően a kínálat bőséges és kiváló minőségű. A MA-HAL, az Agrárminisztérium és az AMC összefogása pedig garancia arra, hogy a magyar haltermelés értékei – a tradíció, a minőség és a környezettudatosság – méltó helyet kapjanak a köztudatban és az ünnepi asztalokon egyaránt.