Bár a magyar haltermelés a tógazdaságok terén minőségben az európai élmezőnyhöz tartozik, az ágazat jelenleg stagnál és komoly kihívásokkal küzd. A MAHOP Plusz program célja ‒ a finanszírozási problémák áthidalása révén ‒ a versenyképesség javítása és a kapacitásnövelés. A MAHOP Plusz Irányító Hatósága a 82. OMÉK-on rendezett konferenciát a technikai segítségnyújtás érdekében. Az elhangzott előadásokból a Halászati Lapokban csak rövid összefoglalót tudunk adni, de a MA-HAL honlapján a folyamatos feltöltéseket követően a részletes beszámolók is elérhetők.

Új lehetőségek a MAHOP Plusz programban

Szigeti Szabolcs, az Agrárminisztérium közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a MAHOP Plusz program támogatási lehetőségeiről tartott előadást, mely kiemelt fontosságú a hazai haltermelők számára. A 2021 és 2027 között futó program keretösszege 21 milliárd forint, melynek 70 százaléka uniós, 30 százaléka pedig a magyar kormánynak köszönhető társfinanszírozásból áll össze. A forint összeget az árfolyam ingadozásai miatt már újra kellett számolni, így jelenleg a 394 forintos euróárfolyam az irányadó. A program 13 felhívása közül több már megjelent, és jelentős forrásokat biztosít a halászat és az akvakultúra fejlesztésére.

A Halászati ellenőrzés és nyomon követés támogatása című projektet a Nébih nyerte el, amely egy olyan rendszer kidolgozását célozza, ami segít a fogyasztóknak a haltermékek eredetének és minőségének ellenőrzésében. A program részeként adatgyűjtési és halgazdálkodási projektek is támogatást kaptak, melyek az ágazat fejlődését és az innovációt szolgálják. A gazdálkodókat közvetlenül érintő legfontosabb intézkedések között Szigeti Szabolcs kiemelte a halastavak természeti értékfenntartó szerepének támogatását, amelyet extenzív tógazdasági kompenzációs kifizetésnek is neveznek. Ez a program hektáronként 40 ezer forint támogatást nyújt a termelőknek, és a teljes keretösszeg jelentős részét teszi ki. Fontos újdonság, hogy az erre a célra szánt kifizetéseket 2025 decemberére hozták előre a 2026 januári határidőhöz képest, ami megkönnyíti a gazdálkodók pénzügyi tervezését. A beruházási támogatások kiemelten fontosak, hiszen ezek segítenek a termelőknek növelni a jövedelemtermelő képességüket. Már megjelent az Akvakultúra beruházások támogatása, amely KKV-k számára kínál forrást létesítésre, kapacitásnövelésre, felújításra és gépbeszerzésre, akár 60 százalékos támogatási intenzitással. A benyújtott pályázatoknál nagy előnyt jelent, hogy a pályázat beadása előtt, a programidőszakban történt beszerzések is elszámolhatók. A halfeldolgozás szintén kiemelt terület, ahol 50 százalékos támogatási intenzitás érhető el. Szigeti Szabolcs hangsúlyozta, hogy a piac és a fogyasztói szokások megkövetelik a hozzáadott értékű, félkész és késztermékek előállítását, mivel ez az ágazat stabilitását és versenyképességét növeli. A MAHOP Plusz program célja, hogy a magyar halászat és akvakultúra felzárkózzon az európai versenyben, és a program sikeres végrehajtása az ágazati szereplők és az Irányító Hatóság szoros együttműködésén múlik.

Tájékoztatás és kommunikáció: a sikeres MAHOP Plusz pályázat elengedhetetlen része

Előadásában Boross Viktor, a Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztály referense a 2021–2027-es fejlesztési ciklus kommunikációs követelményeiről és az esetleges buktatókról beszélt. Mint kiemelte, a sikeres projektmegvalósítás elengedhetetlen feltétele, hogy a pályázók maradéktalanul eleget tegyenek a tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek. Az egyik legfontosabb elvárás, hogy minden uniós forrásból megvalósuló eszközön, dokumentumon, digitális felületen, sőt, még a rendezvényeken elhangzó beszédekben is kötelező feltüntetni az uniós jelképet és hivatkozni az Európai Unió támogatására, valamint a magyar állam társfinanszírozására. A szabályok megszegése szankciókat vonhat maga után, akár a megítélt támogatás 3 százalékát is kitevő korrekciót! A kommunikációs kötelezettségek mértéke a projekt összegétől függ. A 37 millió forint alatti támogatású projektekre enyhébb, míg a nagyobb volumenű beruházásokra szigorúbb szabályok vonatkoznak. Jelentős változás, hogy minden támogatottnak kötelező a projektjéről a közösségi médiában (például Facebook, Instagram) is tájékoztatást adnia, függetlenül attól, hogy van-e saját honlapja. A honlappal rendelkezőknek a főoldalon egy infoblokkot kell elhelyezniük, amely egy aloldalra mutat, ahol a projekt részletes leírása megtalálható. Az előadás egy fontos üzenettel zárult: a jó kommunikáció alapvető fontosságú a sikeres projektmegvalósításban, és olyan, mint a levesben a só – csak a hiánya tűnik fel igazán, ezért mindeneknek pontosan kell ismernie a projekt méretének megfelelő kommunikációs követelményeket.

A MA-HAL minden haltermelőért

Puskás Nándor, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke a halászati ágazat európai és globális versenyképességéről, valamint a legújabb fejlesztésekről beszélt előadásában. Kiemelte, hogy bár a hazai halfogyasztás alacsony, Magyarország a tógazdasági haltermelésben Csehország és Lengyelország mellett Európa élvonalába tartozik. Az afrikai harcsából pedig a legnagyobb mennyiséget termeli a kontinensen. Az ágazat termékeinek közel egyharmada exportra kerül, ami a nemzetgazdaság szempontjából is jelentős. A versenyképesség megőrzése és a klímaváltozás kihívásai miatt folyamatos fejlesztésekre van szükség. Az adminisztrációs terhek azonban sokszor nehézséget okoznak a gazdálkodóknak, különösen a kisebb termelőknek, akik nem rendelkeznek saját kapacitással ezek menedzseléséhez.

Az elnök rávilágított a tógazdaságok kiemelt szerepére a vízkészlet-gazdálkodásban is. Mint elmondta, a tógazdaságok nem fogyasztják, hanem visszatartják a vizet. Magyarország 27 ezer hektáron mintegy 350 millió köbméter vizet tárol ezzel a módszerrel, ami hozzájárul a felszíni vízkészletek növeléséhez. Ez a tevékenység nem csupán gazdasági, hanem ökológiai, vízgazdálkodási és klímaszolgáltatási szempontból is komplex értéket teremt. Puskás Nándor hangsúlyozta, hogy mindenkinek fontos megértenie a tógazdaságok szerepét a vízvisszatartásban, különösen az aszályos időszakokban. Az előadás egy olyan jövőképet vázolt, ahol az ágazati szereplők és az Irányító Hatóság együttműködése révén a rendelkezésre álló forrásokat minél hatékonyabban használják fel a hazai halászat fejlesztésére.

Korszerűsítés és versenyképesség: A MAHOP Plusz lehetőségei

Dr. Szűcs István, a MA-HAL általános elnökhelyettese az akvakultúra fejlesztésének jelenlegi helyzetéről és a MAHOP Plusz program adta lehetőségekről tartott előadást. Kiemelte, hogy az ágazatnak két fő területe van: az extenzív (tógazdaságok) és az intenzív akvakultúra. Bár a magyar haltermelés kiemelkedően ponty-centrikus, az afrikai harcsa is fontos szerepet játszik az intenzív termelésben. Az ágazat jelenleg stagnál, nem tapasztalható jelentős kapacitásnövekedés. A vállalkozások száma 377, ebből mindössze 23 foglalkozik intenzív termeléssel. A tógazdasági haltermelés éves szinten 13-14 ezer tonna, míg az intenzív termelés további 4 ezer tonnát ad hozzá az étkezési hal alapanyaghoz. Összességében az ágazat bruttó termelési értéke 33-35 milliárd forint, ami az agrárium kibocsátásának kicsit kevesebb, mint 2 százaléka. A szakember szerint a tőkeerős vállalkozások hiánya és a tavak elöregedett infrastruktúrája komoly kihívást jelent. A gazdaságok jövedelemtermelő képessége fokozatosan csökkent, és a termelők nehezen tudják előteremteni az önerőt a fejlesztésekhez. Ezen problémák megoldására a MAHOP Plusz program kiemelten fókuszál. Célja a versenyképesség javítása, nem a gazdasági növekedés, bár a program végére 2000 tonnás kapacitásnövekedést kellene produkálni. A MAHOP Plusz programban elérhető támogatási intenzitás 60, és a pályázók akár 25 százalékos előleget is igényelhetnek, ami segíthet a likviditási problémák áthidalásában. A program keretösszege 6,3 milliárd forint. A kedvezményezettek köre rendkívül széles, magában foglalja az őstermelőket, egyéni vállalkozókat és szövetkezeteket is.

Szűcs István rámutatott a tógazdaságok multifunkcionális szerepére: amellett, hogy élelmiszert termelnek, fontos szerepet játszanak a természetvédelemben, a vízgazdálkodásban és a rekreációban is. A halastavak nagymértékben hozzájárulnak a vízkészletek megőrzéséhez és a vizes élőhelyek fenntartásához, ám a gazdálkodóknak ezen feladatokért járó kompenzáció sokszor nem megfelelő. A MA-HAL elnökhelyettese megemlítette, hogy a munkaerőhiány is komoly probléma az ágazatban, és a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazása elengedhetetlen a versenyképesség fokozásához. A program kiemelt céljai között szerepel a szén-dioxid-lábnyom csökkentése, az energetikai hatékonyság javítása és a körforgásos gazdálkodás elveinek érvényesítése.

Versenyképesség és innováció: a magyar halászat jövője

Dr. Váradi László, a Magyar Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform Egyesület (HUNATiP) elnöke a hazai halgazdálkodás innovációs kihívásairól és lehetőségeiről tartott előadást. Kiemelte, hogy bár a globális akvakultúra ágazat növekszik, az európai termelés stagnál. Ennek ellenére a magyar ágazatban a tógazdasági termelés szerény emelkedést, míg az intenzív termelés növekvő tendenciát mutat, ami főként az afrikai harcsa termelésének köszönhető. Az elnök szerint a termelési adatok nem fedik eléggé a jövedelmezőségi és stabilitási problémákat. A versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen a folyamatos innováció és alkalmazkodás a gyorsan változó körülményekhez. Az új termékek bevezetése nem csupán technológiai fejlesztéseket jelent, hanem magában foglalja a szervezeti és piaci innovációkat is.

A fejlődési folyamat sikere három alapvető feltételtől függ:

• Vállalkozói készség: a felmérések szerint ez az ágazat szereplőinél megvan, de a döntési folyamat még sokszor bizonytalan.
• Alkalmazható kutatás-fejlesztési eredmények: Magyarországon elegendő tudás és kutatási eredmény áll rendelkezésre, de a legnagyobb kihívást a tudástranszfer, azaz a tudás gyakorlati alkalmazása jelenti. A HUNATiP ezért kiemelten fontosnak tartja a szakmai cserelátogatásokat és workshopokat, amelyek segítenek a gazdálkodóknak a technológiák megismerésében.
• Támogató környezet: a MAHOP Plusz program keretében a jogszabályi és finanszírozási háttér biztosított az innovatív projektekhez. Váradi László szerint a magyar szakigazgatás, a termelői szövetség és a kutatói szféra együttműködése példaértékű, ami erős alapot ad a fejlődésnek.

A HUNATiP elnöke szerint fontos megemlíteni, hogy a kockázatvállalási kultúra fejlesztése is elengedhetetlen a sikeres innovációhoz. A MAHOP Plusz program kiemelt szerepet szán az innováció támogatásának, és olyan projektek is előnyt élveznek, amelyek bevonják a gazdálkodókat a fejlesztési folyamatokba. Ez a megközelítés hozzájárul a hosszú távú versenyképesség növeléséhez és a hazai haltermelés stabil jövőképéhez.

Az AKI szerepe a hazai halászat fejlesztésében

Dr. Urbányi Béla, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) igazgatóhelyettese előadásában az intézet hazai halgazdálkodási adatgyűjtési projektjét mutatta be. Kiemelte az adatok fontosságát, amelyek elengedhetetlenek a szektor valós helyzetének megismeréséhez és a jövőbeni stratégiák kialakításához. Az AKI feladata a halgazdálkodási adatok gyűjtése és elemzése, amelyek alapján az ágazat szereplői és a szakpolitika is megalapozott döntéseket hozhatnak. A projekt 2029 végéig tart, így a MAHOP Plusz program lejárta után is biztosítja az utánkövetést. Az adatgyűjtés önkéntes alapon történik, ami kihívást jelent a reprezentativitás biztosításában. Az AKI célja, hogy minél szélesebb körből, a teljes termékpályáról gyűjtsön adatokat, nemcsak a tóparti árakról, hanem a halfeldolgozóktól és a kiskereskedelmi polcokról is. A projekt során olyan adatok gyűjtését is megkezdik, amelyek a következő hétéves uniós ciklusban várhatóan kulcsfontosságúak lesznek, mivel az új szabályozások sokkal szigorúbbak lehetnek. Az igazgató kiemelte, hogy az AKI folyamatosan fejleszti az adatkommunikációs felületeit, és a jövőben egy könnyen átlátható, online platformot biztosít a termelők számára, ahol különböző szűrési lehetőségekkel, térképes ábrázolásokkal és diagramokkal követhetik nyomon az árak alakulását és a piaci trendeket.

Urbányi Béla hangsúlyozta, hogy az ágazatnak alkalmazkodnia kell a változó fogyasztói szokásokhoz. A vásárlók ma már a konyhakész, feldolgozott termékeket részesítik előnyben, és a fiatalabb generációk sokkal kevesebb időt hajlandóak a konyhában tölteni. Éppen ezért az adatok alapján, a marketingstratégia kialakításában is segíteni kell az ágazatot. Az AKI elkötelezett a halászati ágazat mellett, és szoros együttműködésre törekszik a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezettel és a Magyar Országos Horgász Szövetséggel is, hogy a horgászok által kifogott hal mennyisége is bekerüljön az adatgyűjtési rendszerbe. Az igazgató zárásként elmondta, hogy a rendelkezésre álló forrásokat ésszerűen és hatékonyan kell felhasználni a szektor fejlesztésére, amihez az AKI a maga részéről a tudás és az adatok biztosításával járul hozzá.

A szarvasi HAKI-ban megrendezett 49. Halászati Tudományos Tanácskozás keretében egy panelbeszélgetésre is sor került, amelyen a plenáris ülés előadói, a Magyar Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform (HUNATiP) vezető szakértői és a hallgatóság vitatták meg az innováció helyzetét és jövőjét a hazai akvakultúra ágazatban. A beszélgetés rávilágított az ágazatot érintő számos problémára, de a lehetséges megoldásokra és a jövőbeli irányokra is.

Az Agrárminisztérium nevében felszólaló Szigeti Szabolcs, a Közös Agrárpolitika végrehajtásért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a korábbi MAHOP programok kritikája, miszerint az innováció nem épült be kellőképpen az akvakultúra fejlesztésekbe, tanulságként szolgál. A MAHOP Pluszban ezért elsődleges cél olyan K+F eredmények elérése, amelyek hasznosíthatóak, beépíthetők a gyakorlatba és az ágazat javát szolgálják. Az indikátorok teljesítése elengedhetetlen, ezért a szaktárca az ágazattal közösen keresi a megfelelő megoldásokat. 

Dr. Bozánné dr. Békefi Emese a kommunikáció és a marketing fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte az ágazati (pl. HUNATiP, MAHOSZ, egyetemek) és külső döntéshozók, továbbá más ágazatok, valamint a nemzetközi partnerekkel való kommunikáció jelentőségét. Problémaként merült fel, hogy 25 év távlatából is a fogyasztói felmérések olyan eredményeket mutatnak, ami a marketing megújulásának szükségességét jelzi. Olyan új ötletekre van szükség, amelyek ténylegesen növelik a halfogyasztást, ilyen egyebek mellett az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG) feltüntetése a termékeken. 

A szakértők a nemzetközi konzorciumokban való részvétel előnyeire hívták fel a figyelmet, amelyek nemcsak tudást, hanem üzleti partnereket is hoznak. Példaként említették a Balatoni Halgazdaság tesztelését egy új vízminőség-mérő rendszerrel (Tapaszt Projekt), illetve a Bajcshal Kft. afrikai harcsavonal fejlesztését (IT Science-i projekt). Bár az egyetemek részvétele a Horizon projektekben nehezebbé vált, nőtt a vállalkozások iránti érdeklődés. Fontosnak tartják, hogy olyan kutatási infrastruktúrákat hozzanak létre, amelyekhez az egyetemi kutatók is hozzáférhetnek. 

Réczei Gábor, aki 8 évet dolgozott Brüsszelben mezőgazdasági szakdiplomataként, a kormányzati és szakigazgatási oldalról nyújtott betekintést. Kiemelte, hogy az államigazgatásnak platformot kell teremtenie az innovatív ötletek számára, és a HUNATiP ebben kulcsszerepet játszik az Agrárminisztériummal kötött együttműködési megállapodás révén. Az EU sem ellenzi a fejlesztéseket, sőt, a pénzek mielőbbi és célzott felhasználása a cél. 

Dr. Szűcs István az oktatás, képzés és továbbképzés létfontosságú szerepére hívta fel a figyelmet, bár a MAHOP Plusz keretében közvetlen oktatási támogatás nem várható. Hangsúlyozta, hogy innovatív fejlesztéseket nem csak diplomával rendelkezők hozhatnak létre, és példaként említette egy izraeli kibucot, ahol a fizikai munkások is folyamatosan gondolkodtak a technológiai folyamatok javításán. Véleménye szerint a legnagyobb probléma a szakmunkásképzés megszűnése és a halász szakmunkások hiánya. Az egyetemi képzés szerepe abban is megnyilvánul, hogy az infrastruktúra hozzájárul a hallgatók ágazat iránti elkötelezettségéhez. 

Váradi László, a HUNATiP elnöke szerint a halgazdálkodás innovációjának nagyon jó alapjai vannak Magyarországon: kitűnő K+F+i hálózat, nyitott államigazgatás, nyitott vállalkozói kör, és pénzügyi háttér. A HUNATiP célja, hogy katalizátorként működjön, segítse a hiányzó láncszemek összekapcsolását, és innovációs műhelyként támogassa az ötleteket. Véleménye szerint fontos a nyílt kommunikáció és tapasztalatcsere. 

A beszélgetés során vita alakult ki a ponty jövőjéről. Volt aki szerint a ponty jövője bizonytalan a csökkenő élelmiszer célú fogyasztás miatt, emellett a horgászpiac sem elegendő. Lévai Ferenc még sarkosabban fogalmazott, melynek okaként a kényelmi szempontokat említette: a fogyasztók nem akarnak szálkás hallal bajlódni. Megoldásként a szálkamentes ponty kifejlesztését javasolta. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták a tógazdaságok ökológiai jelentőségét, mint a magyar ökoszisztéma „utolsó gyöngyszemeit”. Kiemelték, hogy a halastavak évszázadok óta fenntartják a biodiverzitást és hatalmas ökoszisztéma értékkel bírnak, amit a társadalomnak el kellene ismernie és támogatnia. Sürgették, hogy a halastavakat vonják be az aszályvédelembe, és ismerjék el a vízvisszatartásban betöltött szerepüket is. 

A kerekasztal-beszélgetés megerősítette, hogy az innováció nem misztikum, hanem a mindennapok része. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tapasztalatokat meg kell osztani, és a HUNATiP nyitott minden ötletre és javaslatra. A cél, hogy a magyar halgazdálkodás versenyképes és ellenállóképes legyen a jövő kihívásaival szemben.