A Magyar Haltani Társaság az őshonos halfajok népszerűsítése érdekében 2010-ben indította el az „Év hala” választást. Az első évben még a Társaság elnöksége döntött a győztesről, ám 2011-től kezdve már csupán három jelöltet nevez meg, és a végső döntést az internetes szavazókra bízza.
Ezúttal a vágótok (Acipenser gueldenstaedtii), a paduc (Chondrostoma nasus), valamint a szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) közül választhattak az érdeklődők. A 2025. december 31. 12:00 óráig beérkezett 2462 szavazat több, mint 45 %-át a vágótok kapta, a szilvaorrú keszeg kicsivel több, mint 31%-ot szerzett, a szavazatok 24%-ával a paduc a harmadik lett.
2026-ban az év hala a vágótok (Fotó: Sallai Zoltán)
A vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) az ősi megjelenésű tokfélék egyik hazánkban is előforduló képviselője. Orra rövid, tompa, bajuszszálai nem érik el a felső ajkat, teste megnyúlt, oldalán és hátán nagy és éles vértpikkelyek sorakoznak, melyek különösen a fiatal példányokon szembetűnők. Nevét is ezekről a vértekről kapta, egy óvatlan mozdulat is elég lehet ahhoz, hogy felsértse az ember bőrét. Tengerben élő vándorhalként a folyókat korábban csak a szaporodási időszakban kereste fel, hogy ikráit a nyílt, sóderes mederfenéken szórja szét, ám a Vaskapu megépítése a vándorlási útvonalára leküzdhetetlen akadályt jelentett. Nagyra növő hal, az idős példányok hossza akár a két métert is meghaladhatja. Magyarországon időről-időre előkerül egy-egy példány, ám ezek feltehetően telepítésből származnak. Egyes tengerparti országok halászfogásai között a mai napig rendszeresen előfordul, nálunk azonban a kecsegével ellentétben feltehetően nincs önfenntartó állománya. Védettsége a telepített példányok megtelepedését szolgálja.
A vágótok elterjedési térképe:
Forrás: Harka & Sallai 2025: Magyarország halfaunája
A HALÁSZAT szaklapunk 1979-es mellékletében ezt írta:
Tavaly a kurta baing lett a győztes, ami egy Tiktok-videónak köszönhetően országszerte ismertté vált, és utolsó pillanatban győzte le „kihívóját”, az addig magasan vezető dévérkeszeget. Idén ismét lehet szavazni, ezúttal 2026 Év Halára, egészen december 31-ig. A fajokat a Magyar Haltani Társaság részletesen is bemutatja az oldalán, most mi is megtesszük röviden.
Vágótok Fotó: Sallai Zoltán
A vágótok talán a legegyedibb kinézetű a három jelölt közül. A név itt sem véletlen: a hal oldalán és a hátán éles pikkelyek sorakoznak, amelyek felsérthetik az ember bőrét. Korábban a faj csak szaporodási időszakban kereste fel a folyókat, egyébként a tengerben él. Magyarországon elvétve szokott előkerülni egy-egy példány, önfenntartó állománya nincs. Akár kétméteresre is megnőhet.
Szilvaorrú keszeg Fotó: Sallai Zoltán
A szilvaorrú keszeg nem meglepő módon érdekes formájú, lilás színű orráról kapta a nevét. Átlagosan 20-30 cm-esre nő meg. Áramláskedvelő, vagyis reofil hal, nagyobb folyókban találkozhatunk vele. Május-július között szaporodik, ilyenkor felfelé vonul a folyón. Állománya csökkenést mutat.
Paduc Fotó: Sallai Zoltán
A paduc nagyon hasonlít a fent említett keszegfajra, csak éppen tompa orra van, és a farok alatti úszója is más alakú. Április-május folyamán szokott ívni, szintén folyókban él. Csapatosan mozog, fiatalon planktonokat, idősebben hazánkban egyedülálló módon élőbevonatot fogyaszt. Ez a különböző mikroorganizmusokat, gombákat, algákat és kis vízi gerincteleneket jelenti, amelyek a vízfenéken, köveken, vízi növényeken tapadnak meg.
