A Magyar Haltani Társaság az őshonos halfajok népszerűsítése érdekében 2010-ben indította el az „Év hala” választást. Az első évben még a Társaság elnöksége döntött a győztesről, ám 2011-től kezdve már csupán három jelöltet nevez meg, és a végső döntést az internetes szavazókra bízza.
Ezúttal a vágótok (Acipenser gueldenstaedtii), a paduc (Chondrostoma nasus), valamint a szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) közül választhattak az érdeklődők. A 2025. december 31. 12:00 óráig beérkezett 2462 szavazat több, mint 45 %-át a vágótok kapta, a szilvaorrú keszeg kicsivel több, mint 31%-ot szerzett, a szavazatok 24%-ával a paduc a harmadik lett.
2026-ban az év hala a vágótok (Fotó: Sallai Zoltán)
A vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) az ősi megjelenésű tokfélék egyik hazánkban is előforduló képviselője. Orra rövid, tompa, bajuszszálai nem érik el a felső ajkat, teste megnyúlt, oldalán és hátán nagy és éles vértpikkelyek sorakoznak, melyek különösen a fiatal példányokon szembetűnők. Nevét is ezekről a vértekről kapta, egy óvatlan mozdulat is elég lehet ahhoz, hogy felsértse az ember bőrét. Tengerben élő vándorhalként a folyókat korábban csak a szaporodási időszakban kereste fel, hogy ikráit a nyílt, sóderes mederfenéken szórja szét, ám a Vaskapu megépítése a vándorlási útvonalára leküzdhetetlen akadályt jelentett. Nagyra növő hal, az idős példányok hossza akár a két métert is meghaladhatja. Magyarországon időről-időre előkerül egy-egy példány, ám ezek feltehetően telepítésből származnak. Egyes tengerparti országok halászfogásai között a mai napig rendszeresen előfordul, nálunk azonban a kecsegével ellentétben feltehetően nincs önfenntartó állománya. Védettsége a telepített példányok megtelepedését szolgálja.
A vágótok elterjedési térképe:
Forrás: Harka & Sallai 2025: Magyarország halfaunája
A HALÁSZAT szaklapunk 1979-es mellékletében ezt írta:
A feldolgozás fontossága és a magyar halfogyasztás modernizációja
Amikor a Trade Magazin zsűrije az Év Halkereskedője díjat a METRO Kereskedelmi Kft.-nek ítéli, az nem csupán egy szakmai elismerés, hanem egy piaci stratégia megerősítése is. Bodor András a METRO Halkereskedelmi vezetője, irányítása alatt a cég halforgalma két év alatt 26 százalékkal nőtt, miközben a selejt arányát 3 százalék alá sikerült szorítani. Ezen számok a pontos kategóriamenedzsment és a HoReCa-fókusz üzleti sikerét bizonyítják.
A hazai termelők számára a METRO eredménye azt jelenti, hogy a piac ezen szegmense (a professzionális vendéglátás) nem csupán stabil vásárlóerő, hanem azt is, hogy a magas hozzáadott értékű, feldolgozott termékek iránti kereslet növekszik. A METRO elsősorban nagykereskedelmi cégként tér vissza alapjaihoz, ahol a vásárlások több mint 60 százalékát a HoReCa szektor adja. Ez a stabilitás alapvető, ellentétben a végfelhasználói vásárlások erős szezonalitásával (karácsony és húsvét). Fontos tudni, hogy a METRO stratégiai együttműködést ápol a legnagyobb hazai termelőkkel.
A ponty paradigma
A Bodor Andrással készített exkluzív interjú egyik legfájdalmasabb, de leginkább stratégiai jelentőségű megállapítása a ponty jövőjével kapcsolatos borúlátás. A ponty ma Magyarországon gyakorlatilag a hazai haltermelés 80-90 százalékát teszi ki, mégis komoly piaci nyomás alatt áll. Egyik oldalról versenyképtelen árazás jellemzi a fogyasztói árérzékenység tükrében. Egy kiváló minőségű, tisztított pontyfilé kiskereskedelmi ára meghaladja a 4000 Ft/kg-ot. Ugyanezért az árért (vagy nyáron akár 4000 Ft alatt) a fogyasztó lazacfilét választhat. A legtöbb vásárló a lazac ízét és szálkamentes textúráját preferálja, a ponty iránti kereslet pedig csökken, másrészt a feldolgozottság hiánya és minőségi problémák is jelentkeznek. A ponty értékesítésének több mint a fele karácsonykor történik. E szezonális csúcs miatt a feldolgozóipar nem tudja magas hozzáadott értékű termékekkel lekövetni a keresletet. A szálkásság és a nehéz feldolgozhatóság miatt a ponty nem tekinthető „szexi” halnak. Ehhez jön hozzá, hogy a termelők nagyrészt élő vagy legfeljebb tisztított pontyot tudnak szállítani, de a konyhakész termékek (pl. irdalt filé, patkó) előállítására nincs elegendő kapacitás.
Kitörési pontok
A nehéz helyzetből való kiút egyértelmű: a magyar halgazdaságnak radikális termékfejlesztésre és a feldolgozókapacitás bővítésére van szüksége. A METRO saját példája mutatja, hogy a feldolgozási kapacitás stratégiai előnyt jelent. Mivel az afrikai harcsatenyésztés területén működő partnerek (pl. Szarvas-fish Kft.) nem rendelkeznek a szükséges méretű filézőkapacitással, a METRO 13 „mini halüzemet” üzemeltet az áruházakban, ahol a törzsben érkező halat kézzel dolgozzák fel. E munka előnyei a kis volumenű magyar piacon a frissesség és a minőség, így a hal tovább eltartható, a feldolgozás csak közvetlenül az eladás előtt történik. A kihozatal is nagyon fontos, ugyanis egy tapasztalt kézi filéző akár 75 százalékos kihozatalt is elérhet, szemben a gépi 60 százalékkal. Kisebb volument tekintve hatékonyabb és olcsóbb a képzett munkaerő. A helyi feldolgozás biztosítja a képzett halfeldolgozó állományt, amely a lazac és más halak esetében is alkalmazható.
Bodor András szerint a nyereségesség szempontjából kulcsfontosságú, hogy a haszon ne csak a filén, hanem a melléktermékeken is realizálódjon. A norvég lazacüzemek például a hal minden részét hasznosítják: a zsigerekből lazacolaj és halliszt készül, a bőrből cipő és táska, a fejet japán éttermeknek adják el, a gerincről leválasztott hús pedig burger alapanyaga lesz. A magyar feldolgozóiparnak is el kell mozdulnia a teljes körű hasznosítás felé.
Az afrikai harcsa az egyetlen olyan halfaj, amelyben Magyarország európai viszonylatban is éllovas, és a hazai piacon is jelentős a kereslete. Érdekes módon azonban ez a sikertermék nem exportképes, mivel a környező országokban, még Németországban sem alakult ki jelentős kereslet iránta. A METRO halkereskedelmi vezetője szerint a busa egy jövőbeli potenciális kitörési pont lehet, de csakis a természetes vizekből származó, ökológiai célú lehalászással. A busa az ökológiai katasztrófa szélére sodorja vizeinket, ugyanakkor gyakorlatilag ingyen fehérjét jelent hatalmas mennyiségben. A kihívás a feldolgozásban rejlik: olyan magas hozzáadott értékű termékeket kell előállítani belőle, amelyek a fogyasztók számára vonzóak.
Innováció, marketing és a „Jóízű Magyarország” program
A hazai haltermékek értékesítésének egyik legnagyobb kihívása a fogyasztói edukáció és a termékek „Instagram kompatibilitása”. A HoReCa szektorban is egyre nagyobb a nyomás a konyhakész, magas feldolgozottságú termékek felé. A szakácsok, előkészítők hiánya miatt már a menzák és halsütők is az előre panírozott, filézett termékeket keresik. A hazai feldolgozóiparnak az ilyen típusú „fogod és kisütöd” termékekben kell gondolkodnia, ha növelni akarja a kapacitását.
A végfelhasználók egy része még mindig ódzkodik a fagyasztott termékektől, és inkább frissen vásárolják meg a halat, majd otthon fagyasztják le karácsony előtt. Bodor András szerint rendkívül hasznos lenne a fogyasztókat felvilágosítani: vegyék meg a sokkolva fagyasztott terméket, amelyeket üzemi körülmények között azonnal a feldolgozás után fagyasztanak le, így sokkal jobb minőségű, mint az otthon lefagyasztott hal.
A METRO két komoly programot is indított. A HalPéntek kampányuk részeként a pénteken 5000 Ft értékben halat vásárlók számára egy 1000 Ft értékű kupont adnak. Ez 20 százalékos kedvezménynek is tekinthető. Valamint egy hosszú távú programot is elindított „Jóízű Magyarország” néven. A misszió célja a tradicionális magyar konyha felemelése a vendéglátásban. Bár a kezdeti fókusz a gulyáslevesen és a makói hagymán volt, a cél az, hogy a program előbb-utóbb magába foglalja a tradicionális magyar halételeket is.
A kulcs a termék modernizálása. A tavaly karácsonyi halfogyasztási kampányban a METRO által bemutatott, újragondolt halászlé például – pontytöltelékkel töltött formájában – bizonyítja, hogy a magyar halételeket is lehet „Instagram kompatibilis” módon, a fiatal Z és Y generáció számára vonzóan tálalni.
Előre, felemelt fővel
A METRO, mint az Év Halkereskedője, sikere egyértelmű útmutatást ad a hazai halgazdaságoknak: a depresszív szemlélet helyett előre kell tekinteni és fejleszteni kell! A jövő nem az élő vagy tisztított pontyban, hanem az irdalt, konyhakész, feldolgozott, magas hozzáadott értékű termékekben rejlik. Ez a stabil HoReCa-piac és a tudatosan vásárló végfelhasználók elvárása is. Ahhoz, hogy a magyar halászat és tógazdaság újra versenyképessé váljon – különös tekintettel a szomszédos országok (pl. Csehország) extenzív termelésére és kedvezőbb területalapú támogatási rendszerére –, a termelőknek át kell venniük a kereskedelmi logikát, és a filétől a melléktermékekig mindenben látniuk kell a profitpotenciált. A piacon azok a szereplők maradnak talpon, akik hajlandóak megtenni azt a nehezen járható, úgynevezett „melós” utat, ami a modernizált feldolgozáshoz és termékfejlesztéshez vezet.
Stabilitás, ökológiai értékteremtés és bőséges hazai kínálat karácsonyra
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) számára az év vége mindig a számvetés és az egész éves kemény munka gyümölcsének betakarítási időszaka. A hagyományokhoz híven idén is, 2025. december 9-én, a Budapest Vásárcsarnokai Kft. impozáns épületében, a Fővám téri Központi Vásárcsarnokban került megrendezésre az a kiemelt sajtótájékoztató, amelyen az ágazat legfontosabb szereplői és döntéshozói tájékoztatták a közvéleményt a karácsonyi halkínálatról. Az esemény különleges jelentőséggel bírt, hiszen az Agrárminisztérium és a MA-HAL mellett az Agrármarketing Centrum (AMC) is csatlakozott, a „Kapj rá!” halfogyasztást népszerűsítő kampány égisze alatt, ezzel is erősítve az ágazati összefogást.
Puskás Nándor, a MA-HAL elnöke ünnepi köszöntőjében rámutatott arra a megkerülhetetlen tényre, hogy a haltermelők számára ez a néhány karácsony előtti hét koronázza meg az egész éves fáradozást. A magyar haltermelés nem csupán gazdasági tevékenység, hanem mély szakmai hagyományokra épülő hivatás. Büszkeségre ad okot, hogy hazánk tógazdasági haltermelése az Európai Uniós országok relációjában az első három között szerepel, míg az intenzív technológiás termelésünk – ezen belül is kiemelten az afrikai harcsa tenyésztése – abszolút piacvezető, az első helyen áll az unióban. Ez a teljesítmény bizonyítja a magyar szakemberek felkészültségét és az ágazat technológiai fejlettségét.
A MA-HAL elnöke kiemelten hangsúlyozta a sajtótájékoztatón a termelési rendszerek környezettudatos jellegét, amely a szervezet egyik legfontosabb üzenete a társadalom felé. A hazai tógazdasági akvakultúra mintegy 27 ezer hektáron gazdálkodik, és ezen a hatalmas területen 350 millió köbméter vizet tart vissza. Ez a vízmegőrző képesség napjaink klímaváltozással sújtott időszakában felbecsülhetetlen nemzetgazdasági és ökológiai érték. A halastavak nem csupán élelmiszert állítanak elő, hanem egy komplex értékhalmazt tartanak fenn: gazdasági, természetvédelmi, vízgazdálkodási és klímaszolgáltatási funkciókat látnak el egyszerre. Amikor tehát a fogyasztó magyar halat választ, nemcsak az egészségét védi, hanem közvetve a vizes élőhelyek fenntartását és a környezet védelmét is támogatja.
A sajtótájékoztatón Nagy István agrárminiszter is megerősítette, hogy a számos kihívás – mint az aszály vagy a gazdasági nehézségek – ellenére a magyar akvakultúrában dolgozók kiváló munkát végeztek, így minden család asztalára jut elegendő, kiváló minőségű magyar hal az ünnepekre. Az ágazat ellenállóképességét mutatja, hogy a tógazdaságokban az elmúlt évben 22 838 tonna halat termeltek, ami több mint 16 százalékos bővülést jelent, az értékes ragadozó halak – mint a csuka, harcsa, süllő – mennyisége pedig 30 százalékkal növekedett. A miniszter külön köszönetet mondott a termelőknek azért a felelős döntésért, hogy a rendelkezésre álló mennyiséget akár az export kárára is itthon tartották, hogy a belföldi igényeket maximálisan kielégíthessék. Ez a lépés hűen tükrözi a szakma elkötelezettségét a hazai fogyasztók iránt.
A fogyasztók számára az egyik legfontosabb üzenet, hogy a magyar hal idén is a tavalyihoz hasonló, változatlan áron érhető el. Földes Tamás, a Budapest Vásárcsarnokai Kft. ügyvezetője és Ondré Péter, az AMC ügyvezetője is kiemelték: az inflációt a magyar halászok nem érvényesítették az árakban. A kereslet ilyenkor a négyszeresére-ötszörösére nő, a legkeresettebb fajta továbbra is a ponty, amelyet a szürkeharcsa és az afrikai harcsa követ. Az étkezési haltermelés több mint 78 százalékát a ponty adja, amelynek termelése stabilan 11-12 ezer tonna között mozog. A minőség garanciájaként több termékünk, mint a szilvásváradi pisztráng, az akasztói sziki ponty, a balatoni hal és a szegedi tükörponty már uniós földrajzi árujelző oltalmat élvez.
A MA-HAL törekvéseivel összhangban a jelenleg futó és 2029-ig tartó MAHOP Plusz forrásból finanszírozott „Kapj rá!” kampány célja, hogy a halfogyasztás ne csak a karácsonyi időszakra korlátozódjon. Bár az adventi hetekben fogy el az éves mennyiség közel harmada, az AMC célja, hogy a kiváló minőségű magyar hal az év minden szakában az asztalokra kerüljön. Ondré Péter hangsúlyozta, hogy az előző kampányidőszakban (2013-2020-ig) már sikerült közel 20 százalékkal növelni a belföldi fogyasztást, de európai viszonylatban még mindig van hová fejlődnünk. A „Kapj rá!” kampány modern, trendi köntösbe öltöztetve, kóstolókkal és látványos roadshow-val népszerűsíti a halgasztronómiát, bizonyítva, hogy a halból a hagyományos halászlén és rántott pontyon túl is számtalan ízletes étel készíthető.
A szakmaközi szervezet elkötelezett a rövid ellátási láncok mellett. Puskás Nándor felhívta a figyelmet a MA-HAL honlapján elérhető interaktív halértékesítési térképre, amely segít a fogyasztóknak megtalálni azokat a közvetlen termelői pontokat, ahol friss, megbízható forrásból származó halat vásárolhatnak. Ez a közvetlen kapcsolat a termelő és a vásárló között a bizalom alapja, és garantálja, hogy a magyar családok asztalára a lehető legfrissebb, egészséges és fenntartható gazdálkodásból származó élelmiszer kerüljön.
Összességében a sajtótájékoztató üzenete egyértelmű volt: a magyar halágazat stabil, a termelők áldozatos munkájának köszönhetően a kínálat bőséges és kiváló minőségű. A MA-HAL, az Agrárminisztérium és az AMC összefogása pedig garancia arra, hogy a magyar haltermelés értékei – a tradíció, a minőség és a környezettudatosság – méltó helyet kapjanak a köztudatban és az ünnepi asztalokon egyaránt.
A szakma kiválóságait díjazta évzáró közgyűlésén a MA-HAL
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) december 5-én tartotta meg éves közgyűlését. A rendezvény nemcsak az évértékelésről szólt, hanem az ágazat legkiválóbb szakembereinek elismeréséről is. Puskás Nándor, a szervezet elnöke két rangos kitüntetést, a „Magyar Halászatért” díjat és az „Antalfi-Tölg” emlékdíjat adta át.
A díjátadó ünnepélyes, mégis családias hangulatban telt, hiszen – ahogy az elnök fogalmazott – a díjazottakat nem kell bemutatni a szakmának, munkásságuk magáért beszél.
A „Magyar Halászatért” díj: Fodor Barna
Az idei „Magyar Halászatért” díjat Fodor Barna vehette át. Puskás Nándor méltatásában személyes hangvétellel emlékezett meg a közös szakmai indulásról. Bár a régi barátság és a közös múlt is összeköti őket, a díj a szakmai teljesítménynek szól. Fodor Barna az elhangzottak alapján az intenzív haltermelő rendszerek területén alkotott maradandót. Tudását és az ezen a speciális területen végzett munkáját az elnök „messze kimagaslónak” nevezte, amivel méltán érdemelte ki a szakma gratulációját és elismerését.
„Antalfi-Tölg” díj: Dr. Ljubobratovic Uros
A MA-HAL másik rangos elismerését, az Antalfi Antal és Tölg István emlékére alapított díjat idén Dr. Ljubobratovic Uros, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének tudományos főmunkatársa kapta. A méltatásban elhangzott, hogy a díjazott egy rendkívül nehéz szakmai területen, a sügérfélék (kiemelten a süllő) szaporítása és nevelése terén ért el áttörő sikereket. Ezt a feladatot az akvakultúra egyik legnagyobb kihívásaként tartják számon, Dr. Ljubobratovic Urost pedig e terület legnagyobb hazai tudójaként jellemzik. A díjjal nemcsak a kutatói precizitást, hanem a HAKI-ban (Halászati Kutató Központ) végzett fejlesztő munkát is elismerték, amely révén a magyar halgazdálkodás új technológiai szintre léphetett a ragadozó halak intenzív nevelésében.
Megjelent a Halászati Lapok decemberi száma (2025/12)
A decemberi szám tartalmából:
Búcsú Dr. Dérer Istvántól
A feldolgozás fontossága és a magyar halfogyasztás modernizációja
Kitüntetések a magyar akvakultúra kiválóságainak
Antibiotikum-rezisztencia az akvakultúrában
Halhúsfogyasztás Magyarországon
Őszi kecsege-monitorozás a LIFE-Boat 4 Sturgeon projekt keretében
A halászlé illata és a ropogós sült hal pont ugyanúgy hozzátartozik a magyar karácsonyhoz, mint a fenyőfa vagy a bejgli. De minden évben felmerül a nagy kérdés: Hol szerezzük be a garantáltan friss, minőségi alapanyagot? Idén nem kell vaktában keresgélned, vagy órákat utaznod bizonytalan eredményért.
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) egy zseniális, interaktív Google térképpel siet a segítségünkre. Összegyűjtötték azokat a megbízható helyeket országszerte, ahol közvetlenül a termelőktől vásárolhatsz kiváló minőségű, hazai halat az ünnepi asztalra.
Böngészd át a térképet, válaszd ki a legszimpatikusabb halárusító pontot, és idén legyen stresszmentes a beszerzés!
Keresd meg a hozzád legközelebbi halast itt:
Miért használd ezt a térképet?
🐟 Garantált frissesség: Közvetlenül a termelőtől vásárolhatsz.
📍 Könnyű tájékozódás: Egy kattintással látod a hozzád legközelebbi lelőhelyet.
🇭🇺 Hazai ízek: Vásárlásoddal a magyar haltermelőket támogatod.
A MA-HAL és a hazai haltermelők nevében békés, halételekben gazdag boldog karácsonyt kívánunk!
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz
A MAHOP Plusz célja a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, a haltermelés és halfeldolgozás versenyképességének, valamint fenntarthatóságának innováció és digitalizáció révén történő növelése a környezetterhelés csökkentése mellett. Kiemelt szempont a klíma- és környezetbarát gazdálkodási módszerek támogatása, a körforgásos gazdálkodás elvén alapuló módszerek arányának növelése a termelési rendszereken belül, továbbá a vízi és vizes élőhelyek faji sokféleségének fenntartása, fejlesztése.
Pályázati felhívások
MAHOP_PLUSZ-1.2.2-24 Halgazdálkodással kapcsolatos adatgyűjtések kereteinek kialakítása ->
MAHOP_PLUSZ-1.3.1-25 A fenntartható természetesvízi halgazdálkodás támogatása ->
.
EU alapok, melyek finanszírozzák az operatív programot
Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-Alap – ETHAA (European Maritime, Fisheries and Aquaculture Fund)
Az ETHAA támogatja az EU közös halászati politikáját, az EU tengerpolitikáját és a nemzetközi óceánpolitikai irányításra vonatkozó uniós menetrendet. Ez segíti az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek teljesülését, és hozzájárul a tengeri biológiai sokféleség védelméhez, az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos célok megvalósulásához és az élelmiszer-ellátáshoz. A projekt költségvetése a 2021-2027-es időszakra több mint 6 Mrd EUR.
Pályázati tanácsadás
A halgazdálkodás és az akvakultúra szektor a jövője szempontjából kulcsfontosságú kihívások elé néz, ezek a klímaváltozás egyre sürgetőbb hatásai, valamint a globális versenyképesség megőrzése. A folyamatos fejlesztések és beruházások elengedhetetlenek a sikerhez, azonban a hazai termelőket egyre növekvő adminisztrációs terhek nehezítik, ami különösen a kisebb, saját kapacitással nem rendelkező gazdaságok számára jelent komoly akadályt.
Emiatt a MA-HAL egy új, ingyenes tanácsadói szolgáltatást indított, melynek célja, hogy minden magyarországi haltermelőnek segítséget nyújtson a MAHOP Plusz programban való eligazodásban és a pályázati feladatok menedzselésében, ezzel biztosítva a teljes szektor jövőjét.
A pályázati tanácsadó milyen esetekben tud segíteni?
Pályázati lehetőségek felkutatásában
Pályázati anyagok előkészítésében és összeállításában való közreműködésben (pl. Támogatási kérelemhez milyen dokumentumokat kell csatolni?)
Támogatási kérelem, előleg kérelem, kifizetési kérelem, beszámoló, fenntartási időszak (és ezekhez tartozó hiánypótlás) – pályázat életútja – során felmerülő kérdések megválaszolásában
EPTK felületen való eligazodásban
Felhívásban, kapcsolódó jogszabályokban, útmutatókban való orientációban
A tanácsadó elérhetősége
Piszár Petra
MAHOP PLUSZ pályázati tanácsadó
Mobil: +36-30/756-8469 (17-21 óráig)
E-mail: piszar.petra@magyarhal.hu
GY.I.K – Gyakran Ismételt Kérdések
Ki nyújthat be Támogatási kérelmet? Mik a főbb tudnivalók?
A Felhívás 1.1.1.pontja részletesen ismertetni a benyújtási feltételeket, azaz azokat a dolgokat amikkel már kell rendelkeznie a projektnek a pályázat benyújtásához.
Felhívás szerint (Meglévő akvakultúra vállalkozások esetén): 1. Rendelkezdni kell a támogatási kérelem benyújtását megelőzően legalább 1 lezárt üzleti évvel. 2. Magyarországon székhellyel, vagy az EGT területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező, akvakultúrával foglalkozó:őstermelő, őstermelők családi gazdaság, családi mezőgazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, szövetkezet, gazdasági társaság, amennyiben mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek; közjogi szerv (pl. horgászszövetség); civil szervezet (pl. haltermelést végző horgászszervezet, horgászegyesület); állami tulajdonú gazdasági társaság egyike. 3. Halastavat vagy intenzív haltermelő egységet üzemeltetnek. 4. Rendelkednek a a projekt megkezdésekor már jogerős és a projekt fizikai befejezéséig érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel. 5. A meglévő termelő egységek regisztrálva vannak a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR). 6. Extenzív haltermelés esetén a támogatási kérelem tárgyát képezik a halastó művelési ágú területek (tulajdoni lap alapján), illetve azokhoz tartozó létesítmények. 7. A tevékenységként TEÁOR’25 0330 – Halászati és akvakultúra-szolgáltatás vagy TEÁOR’25 – 0322 Édesvízihal-termelés, -akvakultúra bejegyzésre került. 8. A támogatási kérelmet megelőző lezárt üzleti évben volt saját termelésű hal értékesítéséből származó árbevétel, vagy rendelkezik az AKI által kiállított termelési értékigazolással.
A Felhívás 1.1.2. pontja ismerteti Halgazdálkodási tevékenységet indító vagy újraindító vállalkozások esetén a benyújtási feltételeket.
Hol találom a meghirdetett MAHOP_Plusz pályázatokat?
A pályázatokat a Pályázati Portál hivatalos oldalán lehet elérni: https://www.palyazat.gov.hu/programok/szechenyi-terv-plusz/mahop-plusz weboldalon. -> nyílra kattintva megjelennek a Pályázat alapadatai, tovább lépve a Pályázati dokumentumokat tekinthetjük meg (mindig a hatályos dokumentumok jelennek meg). Továbbá érdemes megtekinteni a Közleményeket is, hiszen itt olvashatjuk, ha pl. módosult egy pályázat.
Hol találok segítséget, ha elakadtam EPTK használat közben?
A https://help.fair.gov.hu/ weboldal nyújthat segítséget, ahol EPTK-n kívül EUPR használatba is betekitést nyerhetünk. Pályázói szempontból az EPTK felület a releváns. A problémánk megoldalására két úton célszerű elindulni: 1. EPTK Tartalomjegyzék fülre kattintva számos témakör közül választhatunk. Ha kiválasszuk a számunkra relevánsnak tűnő témakört, akkor láthatjuk, hogy nagyon részletes leírást biztosítanak számunkra az egyes tartalmak kapcsán. Több esetben a Kapcsolódó dokumentumoknál pdf formátumú folyamat ábra van, ahol megnézhetüjk milyen lépésekből áll egy-egy ügymenet. 2. A másik praktikus út a kezdő oldalon „A keresendő kulcsszavak” kereső használata.Ha elkezdjük beírni a kulcsszavakat, akkor a rendszer javaslatokat fog nekünk felajánlani. Lehetőség van arra is, hogy ne fogadjuk el az ajánlásokat és be tudjuk írni azokat a szavakat, amiket előzetesen gondoltunk. Továbbá a portál biztosít nekünk részletes keresésre is lehetőséget, amit ha kitöltünk, akkor még pontosabb találatokat kapunk.
+1 Tipp: FAIR rendszerek időközönként frissítenek, azaz több órára leállnak, ekkor nem lehet használni az EPTK felületet sem. A frissítés napján a rendszerből kapunk üzenetet, hogy várhatóan hány órára nem lesz elérhető a felület. Különösen érdemes figyelni ezeket, ha hiánypótlás benyújtás előtt állunk.
Mi az az „ÁÚF”?
Az Általános Útmutató a 2021-2027-es programozási időszakban meghirdetett felhívásokhoz c. dokumentum (a továbbiakban ”ÁÚF 21-27”) kiemelt célja, hogy a 2021-2027-es programozási időszakban meghirdetésre kerülő felhívások tekintetében tájékoztatást nyújtson azokról az általános feltételekről, amelyek minden támogatást igénylőre vonatkoznak.
Felhívás, az ”ÁÚF 21-27”, az Elszámolási Útmutató, a támogatási kérelem adatlapja és mellékletei együttesen tartalmazzák a támogatási kérelem elkészítéséhez szükséges összes feltételt.
Fontos: Az Irányító Hatoság az ”ÁÚF 21-27”-ben és az Elszámolási Útmutatóban megfogalmazott általános szabályoknál meghatározhat szigorúbb feltételeket a Felhívásban, ezért ha a Felhívásban szereplő információ eltér az ”ÁÚF 21-27”-ben vagy az Elszámolási Útmutatóban megfogalmazott általános előírásoktól, akkor a Felhívásban szabályozottak az irányadók.
Az „Átláthatósági nyilatkozat” kitöltésénél van, amire nagyon érdemes figyelni?
Igen, Átláthatósági nyilatkozat kapcsán két menüpontot szükséges kitölteni.
1. Az átláthatósági kategória kiválasztása után a Támogatási kérelem/Támogatást igénylő adatai/Átláthatósági nyilatkozat menüpontban az Átláthatósági nyilatkozatot kell megtenni. „Új átláthatósági nyilatkozat rögzítése” gombra szükséges kattintani. Az átláthatósági nyilatkozatokat a támogatást igénylőre kell rögzíteni és minden releváns adatot megadni. 2. A Tényleges Tulajdonos/Vezetőtisztségviselő neve menüpontban, ha több tényleges tulajdonos van a társaságban, akkor az összes tényleges tulajdonost külön-külön nyilatkozatban kell rögzíteni,feltüntetni.Civil szervezetek és Zrt. esetén a vezető tisztségviselőket kell rögzíteni.
Támogatási kérelem/Támogatást igénylő adatai/Támogatást igénylő alapadatai menüpontban a kategóriákból ki kell választani a relevánsat. Nem minősül a törvény erejénél fogva átláthatónak a gazdasági társaságok, civil szervezetek és az őstermelők.
Szavazunk a 2026-os Év Halára
Tavaly a kurta baing lett a győztes, ami egy Tiktok-videónak köszönhetően országszerte ismertté vált, és utolsó pillanatban győzte le „kihívóját”, az addig magasan vezető dévérkeszeget. Idén ismét lehet szavazni, ezúttal 2026 Év Halára, egészen december 31-ig. A fajokat a Magyar Haltani Társaság részletesen is bemutatja az oldalán, most mi is megtesszük röviden.
Vágótok Fotó: Sallai Zoltán
A vágótok talán a legegyedibb kinézetű a három jelölt közül. A név itt sem véletlen: a hal oldalán és a hátán éles pikkelyek sorakoznak, amelyek felsérthetik az ember bőrét. Korábban a faj csak szaporodási időszakban kereste fel a folyókat, egyébként a tengerben él. Magyarországon elvétve szokott előkerülni egy-egy példány, önfenntartó állománya nincs. Akár kétméteresre is megnőhet.
Szilvaorrú keszeg Fotó: Sallai Zoltán
A szilvaorrú keszeg nem meglepő módon érdekes formájú, lilás színű orráról kapta a nevét. Átlagosan 20-30 cm-esre nő meg. Áramláskedvelő, vagyis reofil hal, nagyobb folyókban találkozhatunk vele. Május-július között szaporodik, ilyenkor felfelé vonul a folyón. Állománya csökkenést mutat.
Paduc Fotó: Sallai Zoltán
A paduc nagyon hasonlít a fent említett keszegfajra, csak éppen tompa orra van, és a farok alatti úszója is más alakú. Április-május folyamán szokott ívni, szintén folyókban él. Csapatosan mozog, fiatalon planktonokat, idősebben hazánkban egyedülálló módon élőbevonatot fogyaszt. Ez a különböző mikroorganizmusokat, gombákat, algákat és kis vízi gerincteleneket jelenti, amelyek a vízfenéken, köveken, vízi növényeken tapadnak meg.
